Fotó: BKK
Hirdetés

A jelenleg a Fischer István utcától az Örs vezér teréig közlekedő 81-es Budapest egyetlen olyan trolibusz-járata, amely csak az egyik irányban szállít utasokat. Feladata, hogy a reggeli csúcsidőben a 80-ast sűrítse és a rákosfalvai lakótelepen élőket eljuttassa a kettes metróhoz.

A BKK terve szerint az új 81-es az Örs vezér tere és a Mexikói úti földalatti-végállomás között járna, egy-egy szakaszon a 82-es, illetve a 77-es trolival párhuzamosan, egy szakaszon a 74-es trolival párhuzamosan (kiváltva a jelenlegi 74A járatot), a középső szakaszán pedig önálló útvonalon, új területeket kiszolgálva. Ez utóbbi szakaszon önjáró üzemmódban, azaz felsővezeték hiányában áramszedő nélkül, akkumulátorról közlekedne.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi 81-es menetek megmaradnának, és a 80-assal párhuzamos közlekedés miatt azok is 80-as számon futnának. Az eredeti útvonalon tehát nem csökken a kapacitás, de nem is nő, noha ezt a csúcsidőben tapasztalható tömegek indokolnák.

Éppen ezért merül fel szakmai körökben és a BKK Facebook-oldalán hozzászólók körében egyaránt, hogy az új 81-es a Vezér utca helyett miért nem a Gvadányi utcában és a Csertő utcában járna, csuklós járművekkel. A járat ezzel két legyet ütne egy csapásra: egyrészt növelné a kapacitást a 80-as legforgalmasabb szakaszán, másrészt további új területeket látna el tömegközlekedéssel a Rákos-patak mentén. Lásd a nagyítható térképeken, alább.

Fotó: BKK
A BKK által javasolt útvonal
Fotó: BKK (szerk.)
Az észszerűbbnek tűnő útvonal
Korábban írtuk

A BKK a Facebook-oldalán kommentekre válaszolva azzal érvelt az alternatív útvonallal szemben, hogy az önjárásra képes Solaris-Škoda Trollino típusú trolibuszok csupán 4 km akkumulátoros önjárásra képesek. Egyrészt ennek ellenkezőjét már több próbamenet bizonyította, másrészt nem világos, hogy ezt a távolságot egy vagy két irányban (fél vagy teljes körre) értik. Az általuk javasolt útvonal irányonként 1,8 km-es, az alternatív útvonal 3,4 km-es önjárást feltételez, ez utóbbi is belefér még a négy kilométerbe.

A BKK térképén furcsán fogalmaznak. Azt írják, a 81-es trolibusz jelentősen meghosszabbított útvonalon közlekedne. Ez tévedés, hiszen az új 81-esnek a végállomáson kívül egyetlen közös megállója sem lenne a mostani 81-essel. A hibás kommunikáció utal arra, hogy eredetileg a BKK is a mostani útvonal meghosszabbításával számolt, nem a 82-essel való párhuzamos közlekedtetéssel.

Fotó: demokrata.hu/AÁ
Ikarus 280-as trolibusz a jelenlegi 81-esen. Az új 81-esen felsővezeték hiányában nem közlekedhetnek majd

11 trolibuszt dobott ki a BKV egyik napról a másikra

Tizenegy, többségében üzemképes Ikarus 280-as csuklós trolibuszt törölt „egyéb” állományából a BKV kedden (2024.12.03.), ami meglepő döntés a hálózatfejlesztési tervek fényében, hiszen a bővülő hálózatból logikusan következne a járműpark bővülése. Noha az egyéb állományban tartott trolikat nem lehetett kiadni utasforgalomba, ám adminisztratív döntéssel újra utasforgalmi állományba kerülhettek volna. A mostani, selejtezésként is felfogható döntéssel ez egy lépéssel messzebb került, pedig az állományba vételükkel a felsővezetékkel végig ellátott vonalakról további önjáró trolibuszok szabadulhatnának fel. Budapest legidősebb trolibuszaiból még 9 adható ki utasforgalomba. Kizárólag tanítási napokon járnak, általában napi 3, 4 vagy 5 darab.

Kerestük a BKK-t. A cégtől a következő válaszokat kaptuk.

A BKK szakemberei megvizsgálták a javasolt útvonalat is; „a trolibuszok korlátozott önjáró képessége miatt azonban elvetették, mert a járműveknek nem lenne elegendő idejük visszatölteni a beépített akkumulátorukat a végállomásokon.”

„A járművek vásárlásakor a BKK elvárása az volt, hogy a járművek (minden jellemző forgalmi körülmény mellett) 4 kilométert tudjanak önjáró üzemmódban megtenni. A BKK – együttműködve a BKV-val – egyedi próbamenetek során tesztelte, hogy a Solaris–Škoda trolibuszok képesek-e önjáró üzemmódban ennél nagyobb távolságot is teljesíteni. A korábban meghatározott hatótávtól csak alapos vizsgálatok és próbamenetek alapján, bizonyos járművek esetében lehet eltérni, különben olyan garanciális és technológiai következmények léphetnek fel, amelyek nem szolgálják sem az utasok, sem a felelős üzemeltető érdekeit.”

„A trolibuszok a felsővezetékről lecsatlakozva, teljesen feltöltött akkumulátorral tudnak megtenni összesen 4 kilométert. Nemcsak az önjáró üzemmódban, hanem utána a felsővezetékre kapcsolódva megtett táv is számít (a jármű csak menet közben tudja optimálisan tölteni az akkumulátorát; nagy áramfelvételű, álló helyzetben történő töltéshez más műszaki kialakításra lenne szükség), ezért a BKK-nak teljes körökben kell gondolkoznia. Tehát úgy kell megterveznie az útvonalat, hogy a töltöttség még a legextrémebb körülmények között – például forgalmi torlódás, nyári hőség vagy téli fagy – se csökkenjen körről körre, mert ekkor előfordulhat, hogy a járműveket az alacsony töltöttségük miatt félre kell állítani, illetve további járművek forgalomba állítása válik szükségessé. A 75-ös trolivonal meghosszabbításának tesztüzeme is azért érint több évszakot, hogy megvizsgáljuk az akkumulátorok kapacitását az adott útvonalon.”

„A BKK többletjárművek forgalomba állításával számol, amelyek rendelkezésre állnak. Az alsórákosi fejlesztés tehát új trolibuszok beszerzése nélkül is végrehajtható, de a járműparkfejlesztés – és az önjáró üzemmód hatótávjának bővülése – további lehetőségeket kínálna. Ezért a BKK februárban feltételes közbeszerzési eljárást indított újabb trolik beszerzésére, amelyek már 15 kilométert képesek megtenni önjáró üzemmódban, felsővezeték nélkül. Ha sikerül ilyen járműveket forgalomba állítani, akkor a BKK megvizsgálja a fővárosi trolihálózat-bővítés további lehetőségeit.” Vagyis a cég válasza alapján a későbbiekben lehetséges lenne a 81-est az alternatív útvonalon vezetni.

A BKK válaszából az is kiderül, hogy a 81-es beindítása nem járna együtt a 82-es és a 82A trolibuszok módosításával, tehát a 82A megszűnése (egyelőre) nem várható.