Kísértetiesen ugyanaz a helyzet, mint 2004-ben, amikor Medgyessy Péter körül elfogyott a levegő. Az MSZP váltott, s jött Gyurcsány Ferenc. Most is jönnie kell majd valakinek, mert most Gyurcsány Ferenc körül szorul a hurok. Helyzetükben s a helyzetükre adott válaszokban nagyon sok a hasonlóság. És ez nem a véletlen műve. Az arcok ugyanis változhatnak, de a lényeg ugyanaz marad, ha az MSZP kormányoz.

Az ország akkor is katasztrofális gazdasági állapotba jutott, az államháztartás 2003-as hiánya elérte a 7,2 százalékot, ami igencsak ijesztőnek számított az Orbán-kabinet négy évvel korábbi 2,9 százalékos államháztartási hiányához képest. Látványosan megnőtt a munkanélküliség, a polgári kormány idején az 5,4 százalékos ráta 7,5 százalékra ugrott, az államháztartás bruttó adóssága pedig a GDP 58 százalékát tette ki 2003-ban, a következő esztendőben pedig 59,4 százalékra nőtt.

Medgyessy Péter idejében orvosolhatatlan válságról beszéltek a politikai és gazdasági elemzők. A két időszak s a két kormány tevékenysége között éppen az jelenti az egyik párhuzamot, hogy most is kezelhetetlennek tekintik a kialakult gazdasági válsághelyzetet a szakemberek. Maga a válság egyébként 2004 óta folyamatos és egyre mélyülő. Tavaly 9,2 százalék volt az államháztartási hiány, a munkanélküliségi ráta változatlanul 7,5 százalékon állt, az államháztartás bruttó adóssága pedig 66 százalék volt. Az idén 6 százalékra várják az államháztartás hiányát. Nagyon optimistán. A munkanélküliségi rátáról viszont már biztosan tudják, hogy az 2007-ben, sőt várhatóan jövőre is 7,5 százalék lesz.

Hasonlóan reagált a két miniszterelnök a kialakult gazdasági válságra, mindketten az EU áldásaira hivatkoztak. Medgyessy Péter ugyan még csak a várható csatlakozás jótékony hatásáról beszélt, Gyurcsány Ferenc viszont már konkrét összegekre, egészen pontosan a Brüsszeltől várt 8 ezer milliárd forintra hivatkozik. Ha úgy tetszik, párhuzam az is, hogy Medgyessy Péter kormánya nem építette ki időre az EU-támogatásokat fogadó kifizetési és ellenőrzési rendszert, Gyurcsány Ferenc pedig kaotikussá tette azt. Az eredmény siralmas, Magyarország 2004 és 2006 között a kohéziós támogatásoknak csak a 23 százalékát, a strukturális alap támogatásainak pedig csak a 66 százalékát tudta lehívni. Feltűnő párhuzam van azok között a vádak között is, amelyekkel az MSZP szélesebb bázisa illette a két miniszterelnököt. Medgyessy Péter esetében azt hangoztatták a párt egyszerű tagjai, hogy képtelen volt végrehajtani a választási kampányában beígért szociális fordulatot, illetve a szociális rendszerváltást. Ahogy azt Medgyessy nevezte általában…

Gyurcsány Ferenc esetében is szociális jellegű vád született, most úgy véli az MSZP tagsága, hogy az általa beindított reformok szinte keresztre feszítik az országot. Ráadásul Medgyessy és Gyurcsány programja sincs köszönő viszonyban a realitásokkal és a valósággal. Medgyessy szociális ígéreteinek ugyanis nem volt meg a gazdasági alapjuk, Gyurcsány Ferenc reformjai pedig értelmetlenek. Nyilván elég az egészségügyi rendszer átalakítására utalni.

A két vezető párton belüli helyzetében sok a párhuzam, bár jelentősek az eltérések is. Egyrészt azért, mert Medgyessy Péter miniszterelnökként sem volt tagja az MSZP-nek, Gyurcsány viszont egyenesen a szocialisták elnöke. Közös viszont, hogy mindketten úgy gondolták, a kormány tevékenysége a fontos, s mindketten korlátozták és korlátozzák a kormányt adó MSZP ellenőrző szerepét. Az ebből adódó konfliktusaik is hasonlóak, Medgyessy Péter Kovács László pártelnöktől kapott súlyos kritikákat, Gyurcsány Ferencnek pedig Szili Katalin címez különféle intelmeket.

Közös a kialakult helyzetben az is, hogy Medgyessy nem rendelkezett az MSZP-n belül jelentős táborral, s Gyurcsány Ferencnek sincs ilyen. Más kérdés, hogy mindkettőjükben olyan ügyes üzletembert látott a párt tagsága, akik képesek az ország vezetésére, s ami a legfontosabb, az MSZP kormányzati hatalmának megőrzésére. Nem véletlen, hogy Medgyessy és Gyurcsány valójában az üzleti életben ismerte meg egymást, hosszú évekkel a 2002-es parlamenti választások előtt. Sokáig dolgoztak együtt, s a kapcsolat a 2002-es szocialista kormányalakítás után politikai dimenziókat is kapott. Sőt Gyurcsány Ferenc Medgyessy Péter főtanácsadója és fegyverhordozója lett. Medgyessy a 2003 tavaszán rendezett MSZP-kongresszuson megpróbálta őt bejuttatni az MSZP elnökségébe, ez azonban nem sikerült.

Medgyessy Péternek ez volt az első látványos kudarca az MSZP-vel szemben. Gyurcsány Ferenc viszont csak most ért el erre a pontra, amikor saját frakciója elgáncsolta a parlamentben az úgynevezett „köztisztasági” csomagját. Közös a két politikusban az SZDSZ-hez való viszonyuk is. Medgyessy Péter…

A teljes cikk a Demokrata október 25-i számában olvasható.

(A Magyar Demokrata korábbi cikkei itt olvashatók.)