A rendszerváltás hajnalán a Dunakeszi tsz területét és vele a tőzeglápot is privatizálták, s a területet a tsz korábbi elnöke vette meg. Amikor a természet védelméről szóló 1996/LIII. sz. törvény védettség alá helyezte a lápokat, azt a feladatot adva a természetvédelmi hatóságoknak, hogy jegyezzék be a földhivataloknál a védendő természeti értékek elhelyezkedését, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) nyilvántartásában védettként szereplő területre tervezett M0 bekötőutat a civil szervezetek tiltakozására odébb is építették.

A terület tulajdonosát már kevésbé érdekelték az előírások, fakivágással próbálkozott, ám a lakosság lefülelte, és bejelentésük nyomán a DINPI leállította a további környezetrombolást, a hasonló esetek elkerülése végett pedig 2001-ben védettségét is bejegyeztette a Földhivatalnál. Ugyanez év októberében a szomszédban megnyitotta kapuit az ország harmadik Auchan bevásárlóközpontja.

Egy év múlva érdekes fordulattal éppen a DINPI akkori igazgatója, dr. Vas János kezdett tárgyalásokat az említett tulajdonossal, majd néhány hét elteltével pontatlan térképekre való hivatkozással ő töröltette a Földhivatalnál bejegyzett védettséget. Hogy erre az akkor érthetetlen lépésre miért volt szükség, azóta sem derült ki, de valamit sejtet, hogy az akkorra már kettéosztott terület egyikén rövidesen az Immochan Kft.-t jegyezték tulajdonosként.

Egy tőzegláppal azonban ő sem sokat tudott kezdeni, éppen ezért 2006-ban meg is kezdődött a terület gazdasági övezethez csatolása, majd terv készült a megvett területet és az Auchant elválasztó, Óceán-ároknak nevezett, Dunakeszi szennyvízét levezető felszíni csatorna elterelésére. A város képviselő-testületét nem zavarta, hogy a szennyvíz lápon keresztül elképzelt átvezetése biológiai egyensúlyának felborulásával, majd teljes pusztulásával jár, ráadásul a kettéosztott lápterület bevásárlóközponthoz közelebbi részét beépíthető övezetbe sorolta.

Ennek ellensúlyozására a DINPI a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízfelügyelőségnek (KDvKTVF) átadott dokumentumaival hangsúlyozta, hogy a területén található tőzeglápok közül ezt tartja a legfontosabbnak. Eredménytelenül, mert a vízfelügyelőség engedélyezte az Óceán-árok elterelését.

A civil szervezetek nem nyugodtak bele, és a DINPI, valamint Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár szakembereivel megállapították a védett terület kiterjedését. Bár KDvKTVF megküldte az érintetteknek ezt a szakértői véleményt az ingatlan 7401-7414. helyrajzi számú, az Immochan Kft. tulajdonában lévő részének részleges, a 0109/90-99 hrsz., és a volt tsz-elnök feleségének nevén szereplő terület teljes védettségéről, röviddel később, elfogultságot emlegetve kizárta az eljárásból a DINPI-t és helyette a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóságot jelölte ki.

A cserének nem sok értelme volt, mivel az újabb szakhatóság, elődjéhez hasonlóan, szintén megállapította a jogi védettség szükségességét. 2008 májusát írták, amikor Dunakeszi polgármestere, Kecskeméthy Géza bejelentette, hogy együttműködési tárgyalásokat folytat az Auchannal, a szerződés aláírása esetén életbe léphet a képviselő-testület által megszavazott új Helyi Építési Szabályzat, ami a terület másik felét (0109/90-99, ettől kezdve 7851-60) is beépíthetővé változtatja.

Ekkor kapcsolódik a folyamatba az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) és a tulajdonosok fellebbezése nyomán megsemmisíti a KDvKTVF védettséget megállapító határozatát. Ezt a 0109/90-99 hrsz. terület pontos koordinátáinak hiányával, míg a 7401-7414. hrsz. esetében a Vas Lajos által öt évvel korábban aláírt határozat megtámadhatóságának elévülésével indokolja.

2009 januárjában az OKTVF szakvélemény készítésével bízza meg dr. S. Nagy László természetvédelmi és tájvédelmi igazságügyi szakértőt, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége alelnökét, aki igazolja megbízója korábbi döntését, azaz kimondja, hogy már a terület kisebbik része (7851-60) sem láp.

Elméletileg elhárultak az akadályok a beruházás elől, hiszen az eddigiekből egyértelműen kiderül, hogy a tulajdonosváltást követő jogi csűr-csavar ezt célozta. Ekkor azonban nem várt fordulatot vettek az események. Kertész Károly, a MÁV Sporthorgász Egyesület, Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány képviselője, dr. Kriska György biológus, egyetemi oktató és Sarkadi Márton dunakeszi lakos nyílt levélben szólította fel dr. S. Nagy Lászlót szakvéleménye visszavonására, mivel bizonyítani tudják, hogy a vizsgálat mintavétele nem az adott helyszínen történt.

A nem akármilyen vádról szerettük volna megkérdezni a szakértőt, ám munkahelyén úgy tájékoztattak, hogy lapzártánkig biztosan nem lesz elérhető. Szerencsére megkaptuk dr. S. Nagy László nyilvánosságnak is szánt válaszlevelét, amelyben fenntartja szakvéleményét, sőt hitelrontás címén jogi lépéseket fontolgat a levélírók ellen. Tudakoltuk az OKTVF (Országos Zöldhatóság) véleményét is, tőlük azonban még visszajelzést sem kaptunk.

Szerencsésebbek voltunk a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosa (JNOB) esetében, ifjú dr. Zlinszky János, a Stratégiai és Tudományos Főosztály vezetője válaszolt kérdéseinkre. Megerősítette a december 9-én Sarkadi Mártonnak írott levelében foglaltakat, mely szerint a tőzegláp, aminek létezését saját szakemberei megállapították, valamint a tőzegláp és az Óceán-árok közti terület a hatályos törvények szerint a helyi építési szabályzat módosítása ellenére sem építhető be.

Ráadásul a láp nem azonos a mocsárral, sokkal ritkább élőhelytípus, amiből napjainkra igen kevés maradt az országban. A főosztályvezető dr. S. Nagy László szakértői véleményét jogsértőnek tartja, mert a jogszabályi ismérvektől eltérő módon határozta meg a láp fogalmát, és nem is a megadott helyről vette a vizsgálati mintákat. Mindezek alapján felszólítja a beruházót, hogy az ombudsmani ajánlás kiadásáig tartózkodjon minden építést előkészítő tevékenységtől, amire csak a láp természetes úton történő eltűnése és a két területrendezési törvény tilalmainak feloldása után lenne lehetőség.

Néhány nap múlva az Élő Lánc Magyarországért tüntetést szervezett a helyszínen, ahol aláírásokkal ellátott beadványban kérték Szabó Imre minisztert, hogy vizsgáltassa ki, miért szüntethette meg az OKTVF a tőzegláp védettségét. További fejlemény, hogy azóta a KDvKTVF elutasította az Immochan Kft. az Óceán-árok kiváltására vonatkozó, vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet.

Mint a Demokratának dr. Kónya Katalin igazgatóhelyettes elmondta, az árokkal kapcsolatos mindenféle befedés, elterelés vízjogi engedélyköteles tevékenység, jelenleg pedig a felügyelőségnél nincs folyamatban lévő eljárás a kérdéses területre vonatkozóan sem parkoló építése, sem az Óceán-árok ügyében. A szakhatósági elutasítás és az ombudsmani hivatal állásfoglalása ellenére Sarkadi Márton aggodalmainak adott hangot.

– A kérelem elutasítása sajnos nem akadályozza meg a terület nagyobbik részének beépítését, hiszen dr. S. Nagy Lászlónak az Országos Főfelügyelőség számára egyre kényelmetlenebbé váló szakvéleménye csak a kisebb részre vonatkozik. A lápot ugyanis annak idején ingatlanspekulációs célokból megosztották, és semmi jele annak, hogy a hatóság a nagyobbik rész védelmét helyreállítaná. Az önkormányzat döntése, amellyel beépíthetővé tette a lápot, a természeti védelem kérdésétől függetlenül is alkotmánysértő volt, hiszen a terület az Országos és az Agglomerációs Területrendezési Terv szerint nem építhető be – fejtette ki álláspontját lapunknak Sarkadi Márton.

Mint elmondta, a helyzet azért veszélyes, mert a terület időközben gazdát cserélt. Új tulajdonosa, az Auchan joggal léphet fel több százmilliós kártérítési követeléssel. Meggyőződése, hogy az önkormányzat magántulajdonosok gazdagodását segítette elő törvénysértő döntésével, ami nem egyedi eset, mert jelenleg is hasonló üzletet készít elő ugyanazokkal a magánszemélyekkel.

Miután a már említett három személy, valamint a Levegő Munkacsoport nevében Lukács András elnök és tíz szervezet is levélben fordult Sólyom László köztársasági elnökhöz segítségért, decemberben az Auchan is tájékoztatta Dunakeszi lakosságát az egyre nagyobb port felverő ügyben. Jean-Paul Filliat vezérigazgató leírta, nincs szándékában beépíteni egy hatóságilag védetté nyilvánított területet és kizárólag a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jár el, kereskedelmi park bővítésével kapcsolatos elképzeléseik is illeszkednek a törvényi lehetőségekhez, szakhatósági elvárásokhoz.

Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja rámutatott, hogy éppen a természetvédelmi hatóság törölte a tőzegláp védettségét, így a törvények szerint beépíthető, és ne feledjük, budaörsi áruházuk felépítésekor az Auchan már elpusztított egy értékes lápot. Nem a beruházás elhalasztását akarják elérni a civil szervezetek, hiszen az Immochan Kft. december végén is folytatta a geodéziai kitűzéseket, talajfúrásokat és egyéb előkészítő munkákat, hanem a terület újbóli védettségét.

Lányi András még nem említette, hogy december végén az Auchan megbízásából kitűzték az új telekhatárt és az Óceán-árok módosított nyomvonalát is. Megkeresésünkre a bevásárlóközponttól azt a választ kaptuk, hogy hamarosan sajtótájékoztatón ismertetik álláspontjukat, míg Kecskeméthy Géza, Dunakeszi polgármestere vissza sem jelzett.

Vele ellentétben Derce Tamás, Budapest IV. kerületének polgármestere még a decemberi tüntetésen is részt vett és aláírta a tőzegláp védettségét eltörlő határozat felülvizsgálatát célzó beadványt.

– Ha Újpest nem is közvetlenül határos az érintett területtel, de nagyon sok kerületi, különösen káposztásmegyeri jár oda pihenésképpen. Olyan természeti értékek közé tartozik, amit védeni kell, Budapesten és környékén már ritka az olyan terület, amely napjainkban is úgy néz ki, ahogyan a jó Isten megteremtette – válaszolta kérdéseinkre a polgármester.

Elmondta, felvilágosítást kérnek a dunakeszi önkormányzattól, hogy – megfogalmazása szerint – az őrült terv nyomán az Óceán-árok áthelyezésével mi fog befolyni a kerületükbe. Elkeserítőnek tartja, hogy amíg más kultúrországokban a maradék természetes környezetet, természeti ritkaságokat foggal-körömmel védik, Magyarországon maga az állami hatóság támogatja esetenként miniszteri rendelettel a környezetszennyezést.

Néhány éve az Auchannak volt már környezetvédelmi pere. Valami gond tehát van a hazai környezetvédelemmel, de hol a hiba, és mi várható a jövőben?

– A jelenlegi környezetvédelmi törvény többé-kevésbé jó, a végrehajtási utasítások és az egyértelmű szabályozások rendszere hiányzik belőle. A megalakítandó Fidesz-kormányzat javasolná a meglévő törvények szigorítását, a törvényes végrehajtás érdekében a hiányzó rendeletek megalkotását. Egyértelművé tenné a már meglévő rendeleteket és kikényszerítené az állami alkalmazottaktól azok végrehajtását. Figyelmet fordítana az ott dolgozók szakmai továbbképzésére, hogy egységesebb legyen háttértudásuk és kiállásuk, akikről pedig kiderül, hogy szakmaiatlan dolgokat képviselnek, eltávolítaná – vázolja a terveket Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Illés Zoltán szerint a Dunakeszi tőzegláp ügye kapcsán felmerül a korrupció gyanúja, vagy a nem megfelelő szakmai felkészültség kérdése. Mindkettő elfogadhatatlan. Megoldás lehet a Környezet- és Természetvédelmi Hatóság eddigi álláspontjának felülvizsgálata egy jobb szakértő bevonásával, valamint javaslattétel az állam felé, hogy vásárolja meg a területet, mert így biztosítani tudná a védelmet.

Szakács Gábor