A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot.

Fotó: MTI/Mónus Márton, archív, illusztráció

Fotó: MTI/Mónus Márton, illusztráció

A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslat indoklása szerint a módosításokkal egyes kiemelt adópolitikai célok elérését ösztönzik, támogatják a jogharmonizációt, az adózók adminisztratív terheinek csökkentését, valamint elősegítik az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók munkaerőpiacra történő visszavezetését adó- és járulékkedvezményekkel.

Amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter a benyújtott javaslatról az MTI-nek elmondta, a módosítás „minden idők legtöbb egyszerűsítését” tartalmazza, az adócsökkentések több százmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.

Ismertetése szerint nem változik a 15 százalékos személyi jövedelemadó és marad a 9 százalékos társasági adó. A családi adókedvezmény bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik. A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken. Jövőre az UHT és az ESL tej áfája is öt százalékra csökken.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni.

Megszűnik öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó.

Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

A javaslatban csökkentik a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökken.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.

A javaslat a bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulás érdekében bevándorlási különadót vezet be, amit a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.