Parttalan szabadság a hidakon

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő múlt hét kedden tüntetést szervezett az Erzsébet hídra, amelyet a rendőrség előzetesen megtiltott. A hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy a demonstráció akadályozta volna a közlekedést. Alternatív helyszínt ajánlottak fel, így a tüntetés végül a Ferenciek terén zajlott. Mint ismeretes, a demonstráció során a résztvevők lezárták az Erzsébet hídra vezető utat, majd az este során még három budapesti hidat is. A tüntetés megkezdése után érkezett meg a Kúria döntése, amely kimondta, jogellenes volt a rendőrség tiltása. Az ítélet szerint a közlekedés akadályozása önmagában nem elegendő indok a gyülekezési jog korlátozására. A Kúria megállapította, a rendőrség indoklása nem volt kellően alapos és nem fejtette ki, milyen konkrét tények és körülmények alapján jutott arra a következtetésre, hogy a demonstráció mások jogainak aránytalan sérelmét okozta volna. Hadházy Ákos kijelentette, a döntés alapján legközelebb teljesen szabályosan, engedéllyel tüntethetnek akár a híd közepén vagy más közlekedési csomópontokon is, a Momentum pedig bejelentette, ezentúl minden kedden lezárják a Szabadság hidat.

Hiányos indoklás

Jogászokat kérdeztünk arról, a Kúria döntése precedensként szolgálhat-e, és ezentúl szabadon lehet-e tüntetni a hidakon vagy bármely kritikus közlekedési csomóponton. Szikra Levente jogász, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a Kúria döntését nem érdemes messzemenően értelmezni, mivel elsősorban a rendőrség határozatának hiányos indoklására vezethető vissza. Úgy véli, a közlekedés rendjének sérelme a gyülekezési törvény értelmében továbbra is kellő indok lehet egy gyűlés megtiltására, amennyiben az alapjogok – a gyülekezési jog és a szabad mozgás joga – közötti ütközéseket a szükségesség-arányossági teszt alapján megfelelően mérlegelik.

– Ebben az ügyben a jogvita abban állt, hogy a szükséges mérlegelés megtörtént-e, és a Kúria arra jutott, hogy nem. Vitatom ezt a döntést, de túlértékelni sem kell, az ügy egyedi körülményei miatt született ez a határozat. Ez persze azt is jelenti, hogy Hadházy Ákos nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy legközelebb biztosan szabadon tüntethet a híd közepén, ugyanis az ilyen ügyeket mindig az egyedi körülmények alapján, egyesével kell elbírálni, és ha a közlekedés rendjét aránytalanul sértő demonstrációról van szó, akkor azt a jövőben is meg fogják tiltani – mondta a Demokratának Szikra Levente.

Hangsúlyozta, a Kúria valószínűleg helybenhagyta volna a rendőrség döntését, ha a hatóságok részletesebb indoklást nyújtottak volna be a tiltó határozat alátámasztására. Úgy véli, a jövőben a rendőrség elkerülheti a hasonló helyzeteket, ha indoklásaiban alaposabban bemutatja az alapjogi mérlegelés szempontjait és a döntésük mögötti érveket.

Kérdésünkre, hogy egy több hidat és csomópontot érintő blokád jogszerű lenne-e a Kúria döntése alapján, a jogász elmondta, nem tartja valószínűnek egy ilyen akció jogszerűségét. Kifejtette, a rendőrség kellő jogalap és megfelelő alapjogi mérlegelés után megtilthatja vagy korlátozhatja az ilyen gyűléseket, esetleges tiltásuk esetén pedig a bíróságok vizsgálhatják a tilalom jogszerűségét, és megfelelő indoklás mellett a Kúria is helybenhagyhatja a döntést, de rendkívüli jogorvoslatként az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni a Kúria döntésével szemben. A jogász rámutatott, a blokád nem jogi fogalom, hanem a gyülekezési jog egy sajátos megnyilvánulási formája, így az akció jogszerűségét csak akkor lehet megítélni, ha pontosan ismerjük a tartalmát és konkrét körülményeit. Hangsúlyozta azonban, ha a blokád hosszabb időre teljesen átjárhatatlanná tesz egy közlekedési útvonalat, az nem felelne meg a szabad mozgáshoz való jog arányos korlátozása követelményeinek. Ilyen esetben az akció valószínűleg jogellenesnek minősülne és a gyűlés feloszlatható lenne.

Precedensértékű ítélet

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász kérdésünkre elmondta, a Kúria döntése, amennyiben a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzéteszik, korlátozott precedensértékű lehet.

– Minden olyan kúriai határozat, amelyet a BHGY-ben közzétettek és amelyhez nem kapcsolódik sikeres jogegységi eljárás, a bíróságok számára precedensértékű. E határozatok tehát kötelező erejű jogértelmezési mintaként szolgálnak az alsóbb szintű bíróságoknak, valamint magának a Kúriának más tanácsai számára is. A Kúria döntése tehát nem csupán iránymutatás, hanem normatív erővel is bír a gyülekezési joggal kapcsolatos jövőbeli ügyek elbírálásakor – mondta a Demokratának ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette, bár a Kúria döntése kétségtelenül hatással lehet a gyülekezési jog gyakorlati érvényesülésére, a gyülekezési jog alkotmányos tartalmának meghatározása elsődlegesen az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

– Míg a Kúria döntése iránymutató lehet, a gyülekezési jog alapvető értelmezését továbbra is az Alkotmánybíróság határozza meg, amely normatív erejű alkotmányértelmezést nyújt – fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán. Elmondta: a Kúria világossá tette, a rendőrség nem tilthatja meg automatikusan a tüntetést pusztán arra hivatkozva, hogy akadályozza a közlekedést, mivel ez nem elegendő indok a gyülekezési jog korlátozására, a hatóságnak azonban továbbra is vannak eszközei, hogy szabályozzák a gyülekezési jog gyakorlásának kereteit, különösen ha a Momentum minden kedden le akarja zárni a Szabadság hidat.

– A gyülekezési jogról szóló törvény lehetőséget ad rá, hogy a hatóságok fellépjenek, ha egy gyűlés aránytalanul veszélyezteti a közrendet, közbiztonságot vagy más alapjogokat. A hatóságoknak minden egyes alkalmat külön kell mérlegelniük és konkrét indokokat kell felsorakoztatniuk, ha tiltással akarnak élni. A Kúria döntése nyomán a közlekedés akadályozásánál konkrétabb és súlyosabb érvekkel – például a közrend vagy a közbiztonság súlyos sérelme – kell alátámasztani az esetleges tiltást. Előre és automatikusan tehát nem akadályozhatják meg a híd lezárását, de a konkrét körülmények mérlegelésével – forgalmi hatások, alternatív útvonalak hiánya – megpróbálhatnak szigorúbb feltételeket szabni vagy indokolt esetben tiltást kezdeményezni – tette hozzá az alkotmányjogász.

Folyamatos blokád

Megkérdeztük azt is, hogy a Kúria döntése alapján jogszerű lenne-e egy több hidat és közlekedési csomópontot érintő tüntetés, ahogyan az az 1990-es taxisblokád során történt.

– A Kúria döntése nem azt mondja ki, hogy minden közlekedési akadályozás automatikusan engedélyezett lenne, hanem azt, hogy a közlekedési akadályozás önmagában nem elegendő indok a korlátozásra. A hatóságok és a bíróságok eseti mérlegelésére van bízva, hogy az adott akció még a gyülekezési jog keretein belül marad-e. Ha egy több hidat érintő blokád teljes mértékben megbénítaná Budapest közlekedését, és nem lenne alternatív útvonal a forgalom elterelésére, a rendőrség ezt valószínűleg megtilthatná, feltéve hogy az indoklás konkrét és alapos. A taxisblokád során a demonstrálók több kulcsfontosságú pontot, köztük hidakat zártak le, ami jelentős közlekedési káoszt okozott. Akkor nem volt hatályban a jelenlegi gyülekezési törvény, és az akció spontán jellegű volt. A Kúria mostani döntése alapján tehát egy hasonló, előre bejelentett, több hidat érintő, nagy tömegű tüntetés elvileg megtartható, ha megfelel a bejelentési és a békés jellegre vonatkozó szabályoknak, de a hatóságok eseti alapon továbbra is felléphetnek ellene, ha aránytalanul nagy zavart okoz. A Kúria döntése nem legalizálja automatikusan a taxisblokádhoz hasonló akciókat, hanem szigorúbb indoklási kötelezettséget ró a hatóságokra a tiltáshoz. A konkrét esetekben a bíróságok döntik el, hogy a gyülekezési jog gyakorlása vagy mások jogainak védelme élvez-e elsőbbséget – válaszolta ifj. Lomnici Zoltán.

A kormány jogszabályi pontosítást ígér, hogy a jövőben egyértelműbb keretek között lehessen megítélni a demonstrációk jogszerűségét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón kifejtette, nem tartja elfogadhatónak, ha néhány száz tüntető a gyülekezési jogra hivatkozva hidakat foglal el, százezrek közlekedését akadályozva. A miniszter szerint a keddi tüntetés, amelynek során négy budapesti hidat is lezártak, az elmúlt harmincöt év következetes joggyakorlatának értelmében jogellenes volt. Hozzátette, a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani, de ha a jelenlegi szabályozás olyan döntésekhez vezet, amelyek a közlekedés megbénulását eredményezik, akkor a jogalkotónak reagálnia kell. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak azt mondta, a kormány tanulmányozni fogja a Kúria döntését és szükség esetén a jogszabályokat pontosítani fogják annak érdekében, hogy a többség jogai megfelelő védelmet kapjanak.