Pénz áll a házhoz

– Jó dolog ez az emelés, de mi volt az a szikra, amely beizzította a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat?

– Nagyon durva infláció jellemezte Magyarországot 2023-ban. Hosszú idő után lepett meg bennünket, ugyanis az azt megelőző 8-9 évben folyamatosan nőttek a reálkeresetek. Az infláció azonban visszavetett mindent. Persze nominálisan továbbra is növekedtek a bérek 2023-ban is, a minimálbér például 15 százalékkal, és a keresetkiáramlás mértéke is 17 százalék körül mozgott, az infláció szintje azonban elérte a 17,8 százalékot. Ekkor a hazai szociális partnerek, azaz a kormány, a munkaadók és a munkavállalói képviseletek úgy döntöttek, hogy adoptálják az Európai Unió minimálbér-irányelvét. Ez arról szól, hogy minden tagállamnak meg kell alkotnia a metódust, amely alapján megállapítja saját országában a minimálbér nagyságát.

– Ugye ez nem az az egységes európai minimálbér, amiről a Gyurcsány házaspár azt állította, hogy ők már el is fogadtatták Brüsszellel, de csak akkor vezetik be, ha Dobrev Klára lesz a magyar miniszterelnök?

– Valóban ezt híresztelték Gyurcsányék az európai parlamenti (EP) választás kampányában, de egészen másról van szó. Itt a tagállamok saját átlagkeresetükhöz vagy mediánbérükhöz viszonyítanak. Az a cél, hogy a náluk bevezetett minimálbér érje el az ottani átlag- vagy mediánbér 50-60 százalékát. Vagyis át kell ugraniuk a szegénységi küszöböt. Természetesen ez egy relatív mérce, ami az adott tagállam gazdasági teljesítőképességhez igazodik. A magyar minimálbér egyébként már 2018-ban elérte az akkori létminimum összegét. Jellemző, hogy nem a mediánbért vették alapul a felek, mert az alacsonyabb értéket, magyarán kevesebb pénzt adott volna végül.

– A mostani bérfejlesztés mit jelent számokban kifejezve?

– A megállapodás szerint a magyar minimálbér a bruttó átlagbér 50 százalékát éri el 2027-re. A többlépcsős folyamat végén 375-380 ezer forint lesz a minimálbér.

– Osztja a miniszterelnök optimizmusát abban a kérdésben, hogy a magyar átlagbér akár egymillió forint is lehet a nem is távoli jövőben?

– Osztom. Ha a 2027-es minimálbér eléri a 380 ezer forintot, akkor az azt jelenti, hogy az átlagbér már 760 ezer forinton áll majd. Onnan már csak egy ugrás az egymillió forint, ami akár már 2028-ra is teljesülhet. Persze nem ilyen egyszerű a dolgok menete. Mert vannak olyan változó értékek, például a GDP vagy az infláció, illetve a világgazdasági trendek alakulása, amelyek meglepetéseket okozhatnak. Én egyelőre nem látok veszélyeket.

– Újra fókuszba kerültek a pedagógusok. Ők 21,7 százalékos bérfejlesztést kapnak 2025 januárjában. Ezt is a beindult folyamatokhoz lehet kapcsolni, vagy ez külön történet?

– Náluk már korábban meghirdetett a kormány egy hosszú távú bérfejlesztési programot, ennek az újabb lépcsője következik jövő év elején. Nem közismert, de tény, hogy a pedagógusok bérfejlesztésének forrását az unió maga ígérte meg a magyar kormánynak. De nem adott egy centet sem a már ismert, hamis kifogásokra, állítólagos jogállamisági problémákra hivatkozva. A gazdaság helyzete, a kiadások prioritása miatt a kabinet nem tudta rögtön pótolni ezt a pénzt az ország büdzséjéből. De végre egyenesbe került minden. A pedagógus-béremelés úgy kapcsolódik a minimálbér kérdéséhez, hogy növeli az átlagbér mértékét, azaz jótékonyan visszahat a minimálbér mértékére.

– Ez az egész, ahogy van, nem tetszik Brüsszelnek és magyarországi balliberális ügynökseregének. Nem az van emögött, hogy ha a nemzeti kormány normalizálja a béreket, növeli a társadalom vásárlóerejét, stabilizálja a gazdaság helyzetét, akkor nehéz lenne leváltani 2026-ban?

– A kormány tagjai nem ma jöttek le a falvédőről, ahogy mondani szokták. Tisztában vannak a helyzettel, annak minden sajátosságával, beleértve a brüsszeli hátsó szándékokat is. Népszerűsége megtartásához, a nemzeti célok szolgálatához, a kormányképesség megőrzéséhez szükség van az emberek elégedettségére. Ez tény. A kérdés másik vetülete legalább ennyire fontos. Hiszen csak akkor növekszik a hazai gazdaság, ha a magyar társadalomban megfelelő vásárlóerő mutatkozik. Azaz legyen meg az a széles réteg, amely meg tudja venni az idehaza gyártott termékeket, meg tudja fizetni a hazai szolgáltatásokat. A GDP alakulását illetően nagyon fontos kérdés a belső fogyasztás megfelelő szintje és dinamikája. Nálunk ugyebár a munkahelyek 90 százalékát a kis- és közepes vállalkozások adják. Főként a belső piacra termelnek, de ha csekély a magyarok vásárlóereje, akkor tönkremennek. Mindez a kormány, illetve az állam válságát hozná magával, ilyen krízist látunk napjainkban például a németeknél, újabban pedig a franciáknál is. Gazdaságról beszélek, de a gazdaság bajai nagyon rövid időn belül begyűrűznek a politikába is.

– Miként viszonyulnak a béremeléshez a kis és közepes vállalkozások? Megszületett a Gazdaságpolitikai akcióterv, benne a Demján-programmal, amely minden erejével igyekszik segíteni a kicsiket és közepeseket. Ugyanakkor most megkapják a nyakukba a béremelés terhét…

– Igen, kettős nyomás alatt állnak a jelzett vállalkozások. Egyrészt feljebb kell lépniük egy magasabb versenyképességi szintre, azaz fejleszteniük kell, jó szakembereket kell alkalmazniuk és így tovább. Mondjuk ki, hogy akik nem képesek kifizetni a szegénységküszöb feletti minimálbért, azoknak megkérdőjelezhető a hatékonysága. Persze bonyolultabb kérdés ez annál, mint hogy aki nem képes feljebb lépni, az hagyja abba. Másrészt fontos szempont a munkahelyek megtartása, ezért is kötöttünk olyan megállapodást, hogy nem automatikusan növekszik a minimálbér. A terv szerint az első évben 9, a másodikban 13, a harmadikban 14 százalékos emelkedés lesz, de csak akkor, ha a magyar gazdaság kitermeli. Többféle módon támogatja a megegyezés a kisebb, mondjuk úgy, kevésbé erős vállalkozásokat. Például úgy, hogy az idei szociális hozzájárulási adó kifizetését, a megemelt minimálbér járulékait átütemezhetik 2025-re, illetve mindig csúsztathatnak rajta egy évet, 2027-ig. Az is a szerződés része, hogy ha a magyar GDP nem éri el jövőre a 3,4, utána pedig a 4,21 százalékos növekedést, akkor a minimálbér emelkedése is alacsonyabb mértékű lesz. Ezek észszerű kikötések.

– Az ellenzék szerint inflációt gerjeszt a béremelés. Igaz, a balliberálisok mindig is az elvonásokkal élő hadikommunizmusra esküdtek, mintha nem értenék annak a háromszögnek a lényegét, amit a béremelés, a fogyasztás emelkedése és a felpörgő gazdaság jelent. Ostobák vagy csak rombolni akarnak?

– Ők a multik profittermelési képességeihez igazították a gazdasági elképzeléseiket. Abban nem jutott szerep a hazai fogyasztásnak, a profitot, amit a balos kormányok idején termeltek nálunk a multik, mind kivitték, semmit sem fektettek be itt, Magyarországon. Nem is növekedett a gazdaságunk komolyabb mértékben. Ha megszerezné a kormányzati hatalmat az ellenzék, ugyanezt az utat követné, csak hogy jó pontokat szerezzen a nyugati politikai centrumokban, mindenekelőtt Brüsszelben.

– Igen, de vajon mi a helyzet napjainkban, miként bánik, hogyan érteti meg magát a multikkal a Fidesz–KDNP-kormány?

– Ma komoly adóterheik vannak a multiknak, itt a tranzakciós díjakra és egyebekre is gondolok. A kabinet komoly küzdelmébe kerül, hogy ezeket ne tudják áthárítani a fogyasztókra az adott nagyvállalatok. Ugyanez a helyzet a bankok kapcsán is, amik példátlan nagyságú profitot tettek zsebre az elmúlt időszakban. Ha nem emelik a minimálbért, akkor nemcsak a vásárlóérték marad alacsony szinten, elmennek a munkavállalók is külföldre. Ma már nem a tiltakozás, a sztrájk az egyetlen megoldás, hanem az, hogy elmennek.

– Ha már infláció, eddig is a nemzeti kormányt hibáztatta érte a balliberális ellenzék. Például az úgynevezett orbáni osztogatást…

– Bebizonyította számos kutatás, hogy a 2023-as inflációt nem béremelések okozták, hanem a profitemelések, magyarán a pofátlan mértékű, gazdaságilag indokolhatatlan áremelések. A felmérések szerint a környező országokhoz képest is igen magas profitrátát tudtak elérni a magyarországi vállalkozások, Európa egészét tekintve pedig egyenesen kimagasló ez az érték. A kontinensen nálunk romlott a leginkább a bér és az előállított érték, a jövedelem és a bér viszonya 2019-től kezdődően. A profitnövekedés üteme meghaladta az 50 százalékot, míg a bérek 3-4 százalékot veszítettek a reálértékükből. A minimálbéren élők ennél sokkal rosszabbul jártak, az ő jövedelmük reálértéke 40 százalékkal csökkent. Ebben a rezsiköltségek emelkedése is szerepet játszott. Esetükben majdnem igaz tehát, hogy amennyivel nőtt a cégek nyeresége, nekik annyival mérséklődött a keresetük reálértéke.

– Régi lemez, de többször tapasztalhattuk, hogy a kormány béremelési kezdeményezéseire áremelésekkel válaszoltak a kereskedők. Ön mindig azt mondja erre, hogy majd a piac rendbe hoz mindent…

– Egy egészséges piac, az igen. De egy torz piac, az nem. Márpedig eltorzult a magyar piac, ezt nem lehet tagadni. Egymás után zárnak be a kiskereskedelmi egységek, a vásárlóerő a multikhoz áramlik. Aránytalan fejlődés következik ebből. A kormány itt is különböző tranzakciós díjak bevezetésével próbál operálni és harcol, hogy az érintett cégek ne tudják ezeket a vásárlókra hárítani. Ezzel együtt is könnyen kialakulhat az az ördögi kör, amelyből igen nehéz kitörni. Látható tehát, hogy nem a bérinfláció okozott károkat a magyar gazdaságnak, hanem a profitinfláció. Amíg megvannak a nemzeti kormány lehetőségei a beavatkozásra, addig kezelhető minden probléma. De ha jön a Tisza Párt és feje, a Brüsszelből is intenzíven támogatott Magyar Péter, akkor a multik diktálják majd a kormány politikáját.

– Mit tervez Brüsszel, milyen eszközökkel akar beavatkozni a magyarországi béremelési folyamatokba?

– Nem a polgárok oldalán áll, ez biztos. A globális gazdasági köröket szolgálja ki, eddig is ezt tette. A rezsicsökkentés terén is nagy ellenérzést mutat a magyarokkal szemben, szeretnék, ha a nagy, nemzetközi energiacégek még többet keresnének, de tart attól, hogy ha egy állam, jelesül a magyar meg tudja tenni, hogy rezsit csökkent, mert megengedi ezt a büdzséje, akkor más tagországok is erre az útra lépnek előbb-utóbb. Az európai gazdaság leválasztása az orosz energetikai forrásokról szerepet játszott a hazai infláció növekedésében is, Európa gazdaságát pedig egyszerűen padlóra küldte. A Tisza Párt nem is titkolja, hogy megszüntetné a hazai rezsicsökkentést, ha kormányra kerülne. Az őrült zöldpolitika szóvivői még ideológiát is gyártottak az eltörléshez, mondván, spórolásra, észszerű energiafelhasználásra kényszerítené a családokat. És az új energiatermelő eszközökre való átállásra. Csökken a nyugati reálkeresetek szintje, de az átállás magas költségeit is odacsapnák a polgárok nyakába. Nem baj, ha belerokkannak.

– Mindaz, amiről beszélünk, miként függ össze az új, szám szerint tizenhatodik Oroszország elleni embargóval?

– Brüsszel le akarja választani a Gazpromot az európai, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszerről. A Gazprom így képtelen lenne nyugati irányban kereskedni a kitermelt energiahordozóival. Alakul az új világrend, amelyben a jelek szerint Európa bezárkózik Kína felé is, és ehhez büntetővámokat alkalmaz. Brüsszel azt hazudja, hogy így őrizheti meg a versenyképességét Európa. Ennek pont az ellenkezője igaz.

– Mi lesz a magyar munkavállalókkal, kérdezem öntől mint szakszervezeti vezetőtől. Túlélik a viszontagságokat?

– A magyar emberek itt vannak már ezer éve. Átvészeltek vadabb történelmi sorsfordulókat is, mégis élnek, léteznek, dolgoznak. Vannak olyan szorgalmasak, találékonyak és rendíthetetlenek, hogy ne sodorja el őket semmilyen vihar.