Pénzalap a vízügyi fejlesztésekhez
Közel 200 millió eurós kerettel tervezett, vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök.
Közel 200 millió eurós kerettel tervezett, vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök, a Víz Világhét programján elhangzott előadásában csütörtökön Stockholmban.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt (szerk.)
Az államfő kifejtette: az alap célja, hogy olyan technológiai fejlesztések alkalmazását segítse, amelyek révén a vízügyi infrastrukturális befektetések hatékonysága növelhető, a kivitelezés ideje rövidíthető, a megtérülés esélyei javíthatók lesznek.
A köztársasági elnök utalt az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület (VET) jelentésére, és kiemelte: napjainkban a szemünk előtt bontakozik ki a kevés víz drámája, a sok víz drámája és a szennyezett víz drámája.
Úgy fogalmazott: mindez nem csak az esti híradók meteorológiai jelentésének részeként jelenik meg, hanem annak gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel nap mint nap szembesülünk.
A dokumentum egyik következtetése az volt, hogy meg kell növelni a vizes beruházásokra fordított mintegy 200 milliárd dolláros éves összeget. A javaslat, hogy ezt háromszorosára kell növelni világszerte – emlékeztetett, hozzátéve: ekkora összegre lenne szükség, hogy a fenyegető vízválságot meg tudják állítani.
Áder János szerint, ez nem csak finanszírozás kérdése, ez szemléletváltást is jelent. Kifejtette: új gazdasági-költségvetési számítási módokra van szükség, hogy a víz értékét a politikai és gazdasági döntésekbe beépítsék. Világossá kell tenni, hogy sokkal fontosabb a megelőzés, mint a kár utólagos elhárítása.
Kitért arra is, hogy szükség van az innovatív technológiák kutatására és ezek állami támogatására, valamint a „vizes cégek hatékonyságának javítására”.
A köztársasági elnök kijelentette: a víz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, és nem szennyezhetjük büntetlenül folyóinkat, tavainkat.
Az államfő három megoldási lehetőséget ismertetett, elsőként a vízőr elnevezésű magyar fejlesztést ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
A legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság – mondta, s rámutatott: a vízőr egyaránt megoldást kínál arra, hogy a talaj vízháztartása javuljon, az aszálykár és a veszteségek mérséklődjenek. Emellett elősegítheti, hogy a terméshozam emelkedjen, ne szennyezzék a környezetet, a talaj baktériumflóráját javítsák, és a víz megtakarítás pedig így 30-50 százalék között lehet.
Az államfő beszámolt a magyar-holland együttműködéssel, Eindhovenben megvalósuló szennyvíztisztítóról is. Ez egy speciális biológiai szennyvíztisztító, amely sokkal kisebb területet foglal el, mint a hagyományos létesítmények. A szennyvíztisztító beruházási és a működtetési költsége egyaránt 25-30 százalékkal kisebb.
A köztársasági elnök beszámolt arról is, hogy jövő októberben ismét megrendezik a Budapesti Víz Világtalálkozót, melynek fő témája, hogy a vízügyi fejlesztések finanszírozásának segítésével hogyan előzhetjük meg a vízválságot.
Az államfő egynapos hivatalos látogatása során felkereste a Stockholmi Egyetem égisze alatt működő fenntartható fejlődéssel és az emberiség előtt álló kihívásokkal foglalkozó kutatóintézetet is. Az államfő megbeszélést folytatott az intézet vezetőivel.
Az intézet kutatói szerint a bolygónk rohamosan közeledik ahhoz a ponthoz, amely után teljesen és visszafordíthatatlanul átalakul: meglátásuk szerint erre utal többek között a sarki jégtakaró olvadása, az ózonréteg vékonyodása, a fajok kihalása és főként a klímaváltozás.
A magyar államfő 2017-ben háromnapos hivatalos látogatáson járt a svéd fővárosban, és akkor is részt vett a Stockholmi Víz Világhét eseményein.
