Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár múlt héten felmentette állásából az Országos Környezetvédelmi Hatóság vezetőjét, mert a víz elöntötte az Auchan, Decathlon árterületre épített áruházait. A hatóság helyi munkatársai első fokon elutasították az építési kérelmeket, másodfokon azonban – mint oly sokszor – a felügyelet felülírta a döntést. Mint utóbb kiderült, alaptalanul (Demokrata, 2010/25.).

Hiányzó terepismeret

A borsodi történet persze nem egyedi eset. Csak az Auchannak a közelmúltból szintén nagy port felvert esete a dunakeszi láp beépítése: a társaság parkolót és raktárépületeket tervezett a védett, lápos-tőzeges területre, ahol az országos főfelügyelőség másodfokon eljáró szakemberei még azt sem voltak restek megállapítani: Dunakeszin nincs is tőzegláp… (Demokrata, 2010/4).

Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója pedig a mátraterenyei és a mátrai erőművek építését illetve bővítését említi. Előbbi külszíni fejtésű lignitet bányászott volna a Mátrai- és Tarna-vidéki tájvédelmi körzetek hatásterületén. Utóbbi esetben pedig hosszas jogi procedúra után az ügyészség szólította fel a környezetvédelmi hatóságot, hogy a törvényeknek megfelelő határozatot hozzon.

– A zöldszervezetek bizalma megrendült az engedélyeztetési folyamatban – von le következtetést az igazgató. – Túlterheltek a hatóságok, ha egy beruházó nagyon nyomul, politikai kapcsolatokkal sok mindent el tud érni.

Hogy egy zöldszervezet az Auchanláphoz vagy a Mátrai Erőműhöz hasonlóan meg tudjon akasztani egy kétes engedélyezési folyamatot, csak akkor van esély, ha kellő jogi kapacitással rá tud feküdni az ügyre. Figeczky azonban hangsúlyozza: ügyek százasával vannak, civil szervezetek viszont kevesen, vagyis a problémás esetek többsége úgy megy át a hatóságokon, mint kés a vajon.

– Nem érzem, hogy a zöldhatóságok rosszabbul működnének, mint a magyar közigazgatás többi része – mondja ugyanerről Jávor Benedek, az LMP választmányi tagja. – Ez a rendszer is alulfinanszírozott, s létszámhiány fojtogatja.

A szocialista kormány 2002-től próbálta megreformálni a zöldhatóságok munkáját, az LMP-politikus azonban úgy látja, mindez többet ártott, mint használt. Valószínűleg ezt a politikusok is felismerték, 2007 körül ugyanis félbemaradt a reformfolyamat. Az elképzelések lényege az volt, hogy a hatósági és az úgynevezett kezelői munka elváljon egymástól, vagyis például a nemzeti parkok felügyeletét ne az ottani alkalmazottak lássák el. Mindez azonban visszaütött: a hatóságoknak emiatt ma nincsenek terepismereteik, jogi végzettségű embereik az irodákban csak rányomják a pecsétet a papírokra.

A munkakörök szétválasztása ráadásul elbocsátásokkal járt, pont akkor, amikor az uniós jogharmonizáció miatt megnövekedtek a zöldhatóságok feladatai. A hivatalnokoknak tehát sem helyismeretük, sem idejük nincs, hogy érdemben bírálják el a kérelmeket.

– A határidőket nem tudják tartani. A Mátraterenyei Erőmű esetében 45 nap helyett például öt hónap után hoztak határozatot – példázza a hatóságok túlterheltségét Figeczky Gábor. – Ők ugyanakkor csak nyolc napot adtak az önkormányzatoknak, hogy benyújtsák kifogásaikat.

A WWF vezetője külön problémának látja, hogy a hatóságoknak nincs kapacitása a nagy ügyek kiemelt kezelésére. Az országos jelentőségű nagy beruházásokat most ugyanazok a hivatalnokok bírálják el, mint a csip-csup építkezések százait. S mint az utóbbiaknál, a nagyberuházásoknál is elmaradnak a konkrét helyi vizsgálatok: a hivatalnokok csak a leadott dokumentációból tájékozódnak, akkor is, ha az nem mindenben felel meg a valóságnak.

Betenyerel a politika

Jávor és Figeczky egyetértenek abban: a túlterhelt, rosszul fizetett hivatalnokok nehezen tudnak ellenállni a politika oldaláról érkező nyomásnak. Jávor Benedek a 2007-es Közép-Európa rallyt említi, amit a Kiskunsági Nemzeti Park natura-védettség alatt álló területein engedélyeztek, s ami mögött nyilvánvaló kormányzati nyomulás állt. Jávor úgy érzi, e helyzeten tovább ront a köztisztviselők könnyített elbocsátásáról szóló törvény, a jövőben ugyanis a hivatalnokok úgy érezhetik, még inkább ki lesznek szolgáltatva a politikának.

– Varázsszavak a munkahelyteremtés, a helyi adóbevételek növelése. Ha ezek elhangzanak, a hivatalnokok még rugalmasabban kezelik a környezetvédelmi szabályokat – magyarázza a multik visszaéléseinek hátterét Figeczky Gábor.

– Gyakran előfordul, hogy teljesen ellentétes indoklású határozatok születnek ugyanannak az ügynek elsőfokú és másodfokú elbírálásán – osztja meg a helyi környezetvédők tapasztalatait Bella Tamás, a Védegylet soproni képviselője. – Ha valamely zöldszervezet felemeli a hangját, az elsőfokú engedélyről gyakran kiderül, hogy jogszabályokat sért. De olyan is előfordul, hogy az elsőfokú hivatalnokok nem mernek engedélyezni valamit, amire másodfokon simán ráütik a pecsétet.

Helyi szinten a kisközösségek belterjessége okozza a legtöbb gondot. Vagyis hogy a zöldhatóságok vezetői ugyanabból a körből kerülhetnek ki, mint a beruházások vezetői – esetleg egyik szerepből lovagolnak át a másikba.

A soproni erdőkben a közelmúltban két beruházás is borzolta a kedélyeket. Az egyik esetben egy nyolcezer négyzetméteres magánklinikát akartak építeni főleg külföldieknek a védett területen. Ez első fokon meg is kapta az engedélyeket, ám a Védegylet közbelépésére másodfokon már más ítélet született. Hosszabb történet a Kalandpark, ami gyakorlatilag engedély nélkül épült. Tulajdonosa ugyan használatba vette az erdőgazdaságtól, ám annak vélhetően nem is volt jogosultsága használatba adni az egyébként állami területet.

A használatbavételi szerződés alapján a zöldhatóság első fokon mégis kiadta az engedélyt – igaz, annak egyik osztályvezetője korábban épp az erdészetnél volt vezető állásban. Hogy a hatóság emberei mennyire vizsgálják a dokumentumokhoz képest a valóságot, mutatja, hogy az elbírálás utolsó fordulóinál a Kalandpark már működött – noha mindenki azt hitte, még csak tervezetről van szó.

– Ha egy multi vagy egy pénzember kinéz magának valamit, bármit el tud intézni – utal a korrupció lehetőségre Bella Tamás. A pénzek egyébként nem is mindig a hivatalnokok zsebeibe kerülnek. Szintén az egyik multi például Győrben olyan telken építkezhetett, ami korábban tabunak számított, mert régészeti emlékparkot terveztek létesíteni a területen sejtett leletekből. Aztán a francia multi egymilliárd forintot pumpált a hazai régészetbe, és mindjárt megkapta az építési engedélyeket. De a pénz ereje gyakran meghatja a helyi zöldszervezeteket is.

Következmények nélkül

– Sajnos a zöldhatóságok munkájában is megjelenik a korrupció – említi az LMP-s Jávor Benedek. – Ugyanakkor ezekre a munkahelyekre inkább hivatástudatból jönnek dolgozni. Ami persze nem zárja ki, hogy esetenként tetten érhető legyen a közvetlen korrupció, vagy az, hogy például tisztázatlan viszonyok alakuljanak ki egyes hatósági munkatársak, és külsős szakértő cégek között.

– Nem jól fizetettek az emberek, gyakori a pozíciók féltése, s hogy emiatt nem mernek határozott döntéseket hozni – utal a politika befolyására Bella Tamás, aki emellett azt tapasztalja: a környezetvédelem Magyarországon továbbra is másodlagos kérdés, gyakorlatilag nincs következménye, ha egy hivatalnok sorozatban hoz később jogsértőnek bizonyuló határozatokat.

De ez persze nem csak a zöld közigazgatásra vonatkozik. A zöldszervezetek vezetői úgy érzik: Magyarország továbbra is messze van attól a bizonyos civil kontrolltól, ami miatt a nyolcvanas években olyan vonzónak találtuk a nyugati országokat. Ahol a zöldhivatalnokok anyagilag és a politikától is függetlenül tudnak dolgozni. A döntési jogkörök sem a civil kontrollt szolgálják.

Ahogy a WWF-es Figeczky Gábor mondja: nálunk a polgármestereknek, jegyzőknek a kellő információk hiányában esélyük sincs, hogy érdemben beleszóljanak egy-egy nagyobb beruházás döntési folyamataiba.

A védegyletes Bella Tamás pedig úgy érzi: a civil szervezetek, állampolgárok sincsenek tisztában a jogaikkal, pedig a törvények szerint bárki kikérhetné a beruházások szinte összes dokumentumait.

Az általános pénztelenség további következménye az automata monitoring rendszerek teljes hiánya. Ahogy Figeczky Gábor mondja: Nyugat-Európa egyes országaiban a levegő, a víz és általában a természeti erőforrások szennyezésére kiterjedtebb, fejlettebb mérési módszerek vannak. Vagyis ebben a tekintetben kevésbé van szükség a zöldszervezetek küzdelmeire.

Kárász Andor