– Nincs állami szereplője a Pannonplast-ügynek – tiltakozott június közepén Gál J. Zoltán kormányszóvivő, cáfolva, hogy az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) pénzéből csorgott át valamennyi a Pannonplastot felvásárló rejtélyes off-shore cégek számlájára. Tíz nappal később viszont a gazdasági miniszter felmentette az ÁAK vezérigazgatóját, miután kiderült, hogy a gazdálkodási szabályok megsértésével 13 milliárd forintot helyezett el a K&H Equitis brókercégnél, ráadásul úgy, hogy arról csak egy utólag visszadátumozott szerződést tudott felmutatni.

– „A K&H Bank cáfolja, hogy vezetői bármilyen formában érintettek lennének a szabálytalan ügyletekben” – adta hírül a pénzintézet közleménye, Kulcsár Attila vádló hangvételű interjújára reagálva. A külföldi tulajdonosok másnap mégis lemondatták a vezérigazgatót, és azóta menesztették a teljes vezetőséget.

– Jegesy Andrásnak soha nem volt szerződése a K&H Equitis céggel, és nem folytatott ügyvédi tevékenységet számukra – nyilatkozta Lamperth Mónika, amikor felmerült, hogy férje egymillió forintot kapott a bankcsoporttól. Másnap azonban maga az érintett ismerte el, hogy az anyabankkal volt üzleti kapcsolata, s rövidesen az is kiderült, hogy mind Jegesy András, mind Lamperth Mónika szerepelnek Kulcsár Attila kiemelt ügyfeleket tartalmazó listáján.

– László Csabával és Draskovics Tiborral egyaránt beszéltem, s világosan kiderült, hogy korábban nem ők felügyelték az érintett területet – mentegette kormánytagjait Medgyessy Péter, amikor szóba került, hogy László és Draskovics a visszaélések időszakának nagy részében vezérigazgató-helyettesek voltak a K&H elődbankjainál. Ám a cég krónikájában visszalapozva kiderül, hogy László Csaba éppen a bank alvállalkozásaiért, Draskovics Tibor pedig a kiemelt ügyfelekért felelt. Ráadásul most a felelős után kutató tulajdonosok László és Draskovics utódját is elbocsátották a banktól.

– Jó lenne tudni, hogyan és kitől jutott hozzá a Magyar Nemzet Kulcsár Attila személyes iratához? – próbálta elütni a leleplezés élét Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes, amikor a jobboldali napilap címlapon hozta a bukott bróker Miniszterelnöki Hivatalba szóló állandó fényképes belépőjét. Tagadni nem sok értelme lett volna: a dokumentumot Kodela László helyettes államtitkár közvetlenül a Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után állította ki. Kodela neve egyébként szintén olvasható Kulcsár megkülönböztetett ügyfeleinek listáján.

„Az Inter-Európa Bank elhatárolódik azoktól a híresztelésektől, amelyek a pénzintézetet a K&H-csoportnál feltételezett visszaélésekkel bármilyen összefüggésbe hozzák. A bank több száz esetben tett bejelentést pénzmosásgyanús tranzakciókról” – szólt egy újabb közlemény, melyben Medgyessy Péter korábbi munkahelye kikéri magának azt a feltételezést, hogy külföldi magánszemélyek náluk vették fel készpénzben a K&H Equitis-nél „termelt” kétes összegeket. Egy héttel később azonban az egyik munkatárs maga ismerte el, hogy arab férfiak rendszeresen vittek el a K&H-ból származó pénzeket. Nem is keveset: az összegzések szerint hatmilliárd forint (vagyis az elsikkasztott összeg fele!) az Inter-Európa Bankon keresztül tűnt el.

Állítások és cáfolatok tükrében nagyjából így követhető nyomon a K&H Equitis-ügy, amely egy vállalat megszerzéséért folytatott nemtelen harcból lassan a legfelső kormánykörökig elérő botránnyá nőtte ki magát. Kiegészítve azzal, hogy a kormánykoalíció az elmúlt két hónapban kétszer is megakadályozta, hogy parlamenti bizottság álljon fel az ügy részleteinek kivizsgálására. A szocialisták június végén a Pannonplast-ügy kivizsgálását tartották fölöslegesnek, majd két hét múlva azt is megakadályozták, hogy az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztassa a Parlamentet az autópályapénzek mozgásáról. S mindeközben egyetlen szocialista politikus sem csatlakozott a Fidesz kezdeményezéséhez, amelyben felhatalmazták a bankot, hogy a rájuk vonatkozó valamennyi szerződéskötést nyilvánosságra hozhatják. A szocialistákat tehát továbbra is védi a banktitok.

Métely a bankban

„A vezérigazgatótól a fiókvezetőn át az egyszerű adminisztrátorig éveken keresztül legalább 10-12 ember segítette a sikkasztással és pénzmosással is gyanúsítható Kulcsár Attilát” – olvasható a Figyelő cikkében. A belső vizsgálatból kiszivárgó információkra hivatkozva a szaklap cáfolja, hogy Rejtő E. Tibor csak erkölcsi okok miatt mondott volna le a K&H Bank vezérigazgatói posztjáról. Az alkalmazottak visszaemlékezései szerint nagyon is együttműködött Kulcsár Attilával. Kettejük között szinte baráti kapcsolat volt: naponta találkoztak, minden vállalati rendezvényen együtt jelentek meg. Kulcsár Attilával, a botcsinálta brókerrel Rejtő E. Tibor rendszeresebb kapcsolatot tartott fenn, mint helyetteseinek többségével – ennek ellenére nem tűnt fel neki, hogy partnerének csak nyolc általános iskolai végzettsége van. Mert Kulcsár brókerigazolványa valójában közvetlen főnöke, a K&H Equitis vezérigazgatója, Csuka László engedélyének a lemásolásával készült.

Rejtő E. Tibor különböző (szabálytalan) rendeletekkel valóságos bankon belüli kiskirállyá emelte Kulcsár Attilát. Az általa kezelt ügyfélszerződéseket kivonta például a háttérellenőrzéssel foglalkozó osztályok hatásköre alól: az álbróker megkapta azt a jogot, hogy maga készíthesse el ügyfelei számlakimutatásait. Kulcsár Attila valóságos funkcióhalmozó lett a bankban. A K&H Equitis vezető brókerét kinevezték az önkormányzati és uniós üzletág ügyvezető igazgatójának, megjelent a K&H Egészségpénztár igazgatótanácsában, a K&H Bank közkapcsolati igazgatójaként pedig rá bízták a vezető politikai, gazdasági és közéleti szereplőkkel való kapcsolattartást.

A banki ellenőrök gyanítják, hogy Rejtőnek közvetlen haszna is származott a szabályok áthágásából. A Vigadó téri székházát például a K&H Bank 2000-ben eladta egy német kft.-nek, majd rögtön vissza is lízingelte attól. Az ügyleten sokat nyerő német vállalkozás mögött valójában off-shore cégek állnak, s az ellenőrök most azt vizsgálják, valamelyik nem kapcsolódik-e a bukott vezérigazgatóhoz. Hasonló gyanút fogalmaztak meg a K&H Egészségpénztárral kapcsolatban is.

A Kulcsár-Rejtő-csapat tevékenységéhez lényegében a bank teljes vezetése asszisztált. Zarnóczi Tibor befektetési és Ludo Jacobs belső ellenőrzési vezérigazgató-helyettes csak becsukta a szemét. Aktívabb volt Vígh Szabolcs, a K&H Equitis felügyelőbizottsági tagja, amúgy a K&H Bank jogásza. Ő alkotta meg az ÁAK visszadátumozott szerződéseit, közreműködött a Pannonplast-felvásárlás jogi csűrés-csavarásának kimunkálásában, sőt a felügyeleti vizsgálat elindulása után még felkészítő anyagokat is készített az érintettek számára, hogy a rendőrségen egyformán emlékezzenek a részletekre. Vígh számítógépén fontos dokumentumokat is megsemmisítettek, csakúgy mint a K&H Equitis felügyelőbizottsági elnöke, Orosz András komputerén. Igaz, utóbbin maga Kulcsár Attila „dolgozott”, aki Bécsbe menekülése közben titokban még bekéredzkedett volt kollégájához. Magyarország legnagyobb sikkasztási botránya miatt további hat vezetőt mentett fel a K&H Bank: távoznia kell Kővári Zsoltnak, a vezérigazgató referensének, aki szintén tagja a K&H Equitis felügyelő bizottságának; a brókerigazolványát kölcsönadó Csuka László vezérigazgatónak; Zimonyi Mariann háttérüzletág-vezetőnek; Tóth Róbert üzletág-irányítónak; Tóth Éva központi fiókvezetőnek. Hitesy Ágnes, a K&H Bank felügyelőbizottságának elnöke önként távozott, miután kiderült, hogy férje és egy korábbi cége is szereplője Kulcsár Attila VIP-listájának. S a történet mára odáig fajult, hogy a K&H Bank képtelen magyar jelölttel betölteni Rejtő E. Tibor megüresedett székét, ugyanis az erre eredetileg kiszemelt Bába Ágnes vezérigazgató-helyettesről is kiderült, hogy tudott a Kulcsár-féle megkülönböztetett számlákról (bár ezt a bank vezetése egyelőre cáfolja).

Médiahősök a hálóban

A Kulcsár által elsikkasztott pénzek átutalások láncolatain, a tulajdonosokat jótékonyan homályban hagyó off-shore cégeken keresztül távoztak az országból, majd tértek vissza. Egy-egy tétel (a nyomok összezavarása céljából) gyakran 40-50 bankszámlán is átfutott, mire az eredetileg kijelölt célszemélyhez ért. Rendőrségi források szerint öt év alatt 60-70 ember élvezhette Kulcsár törvénytelen hozamgaranciás ügyleteinek a hasznát.

„Érintettek politikusok a K&H Equitis-ügyben?” – szondázta nézőit a tv2 Naplója, s a telefonos szavazás döntő többséggel a Fidesz-politikusok terheltségét hozta ki. Kérdés persze, hogy a tv2 pártatlanul koordinál-e egy efféle szavazást, amikor elnöke, Pintér Dezső is szerepel Kulcsár Attila VIP-listáján. De nem ő az egyetlen médiaszereplő, s általában is elmondható: az eddig nyilvánosságra került nevek mind az MSZP holdudvarához tartozó üzletembereké, közéleti személyiségeké – akik döntő többségben a nyolcvanas évekbeli MSZMP-múltra tekinthetnek vissza. A médiahősök közül például megtalálható a listán a Népszava korábbi és jelenlegi tulajdonosa is: Bleuer István magánszemélyként és az általa igazgatott ESMA Kft.-vel is szerepel, Börcsök Dezsőről pedig azt érdemes tudni, hogy a pártállami időkben még az országgyűlési képviselőségig is eljutott. Megkérdőjelezhető a pártatlansága Forró Tamásnak, a Nap-kelte műsorvezetőjének is, aki nemcsak magánszemélyként és cégével szerepel Kulcsár VIP-listáján, de felügyelőbizottsági tag is volt az álbróker által alapított KH Invest Kft.-nél. (A közelmúltban még a Nap-kelte tulajdonosa is elmarasztalta Forrót az ügy kapcsán elhangzott elfogult kérdései miatt.) Szintén cégével és magányszemélyként is szerepel Kulcsár ügyfelei között György Gábor, a Sláger Rádió vezérigazgatója. Rendre olyan médiaszemélyiségek tehát, akiket a jelenlegi kormánykoalíció szekértolóiként tartanak számon.

MSZMP-s üzleti klub

Látványosan balra húznak a politikai szálak a kedvezményezett üzletemberek tekintetében is. Tulajdonképpen csak Kulcsár Attilánál nem mutatható ki semmiféle kötődés, ő ugyanis – fiatal kora miatt – korábban semelyik szocialista érdekcsoportban nem kaphatott szerepet. (Mielőtt üstökösként berobbant volna a K&H Bankba, Kulcsár Nagykanizsán dolgozott segédmunkásként, ahol pilótajáték szervezése miatt egyszer már meggyűlt a baja a hatóságokkal.)

A banánhéj, amin a K&H Equitis megcsúszott, a Pannonplast-ügy volt. Mint emlékezetes, a K&H brókercége az ÁAK 13 milliárdnyi állami forintjából 500 milliót kölcsönadott a Britton Kft.-hez tartozó vállalkozásoknak, hogy tőzsdei akciókkal felvásárolhassák a Pannonplastot (Demokrata, 2003/26). Hogy az ügylet ne legyen annyira feltűnő, a felvásárlásban ideiglenes tulajdonosként közreműködött az Autó Danubia Kft., a Ramexa Rt., a Betonút Rt., a Pál és Cápa Kft. – mind-mind Kulcsár VIP-ügyfelei. Az Auto Danubia tulajdonosa az amerikai off-shore cégként bejegyzett Ashmore Llc., amely egyébként a Demisz által alapított Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt.-t is sajátjának tudhatja. A cég mögött vélhetően Nagy Károly áll, aki az Ashmore magyarországi kézbesítési megbízottjaként szerepel, s akit újabban Libéria tiszteletbeli konzuljának neveztek ki. Az Auto Danubia egyébként még megpróbált egy utolsó mentőövet dobni a lebukás előtt álló Kulcsárnak. Amikor a pénzpiaci felügyelet észrevette, hogy az ÁAK pénzeit törvénytelenül helyezték ki, Vígh Szabolcs K&H-jogász egy visszadátumozott szerződéssel azt akarta igazolni, hogy valójában az ÁAK az Auto Danubiától vásárolt államkötvényeket.

A Ramexa Rt. az erdélyi nagyvállalkozó, Mudura Sándor tulajdonában van, aki nemes egyszerűséggel évtizedes barátjának és vadásztársának nevezi Magyarország jelenlegi kormányfőjét.

A másik szocialista nagyvezér, Kovács László közeli ismerőse, Endrényi Éva, a Pál és Cápa Kft. tulajdonosa. Az üzletasszony egyébként magánszemélyként és még egy cégével is szerepel Kulcsár Attila VIP-listáján.

A híradások szerint, amikor már szorult a hurok Kulcsár körül, Erdős Endre tiszteletbeli kirgiz konzul hivatali gépkocsijával hagyta el az országot. A kormánypárti sajtó azonban kísérletet sem tett annak megmagyarázására: miért segítette a Kirgiz Köztársaság frissen kinevezett diplomatája a letartóztatás előtt álló Kulcsárt? Nos, egyrészt Erdős múltjában is ott van a K&H-s vonal: korábban a pénzintézet főosztályvezetőjeként dolgozott. Másrészt szerepel az „MSZMP-klubban” is: fiatal éveit az Ifjúkommunista folyóirat szerkesztőjeként dolgozta végig, majd a nyolcvanas évek második felében az MSZMP reformszárnyának volt az egyik ismert személyisége. Erdőst egyébként annyira megbízható kádernek tartják, hogy nemcsak Kovács Lászlótól kapta meg a kirgiz kinevezést, de (Kiss Elemér ügyvédi irodájának vezetőségbuktató lelepleződéséig, Demokrata, 2003/15.) a Malév igazgatótanácsába is delegálták.

S bár a Britton Kft. vezetőjénél, Kerék Csabánál nem mutatható ki MSZMP-s múlt, a cég az elmúlt egy évben feltűnően szerencsés volt különböző állami pénzek és vagyontárgyak megszerzésében. Egy éve Medgyessy Péter személyesen járta ki, hogy az Eximbank 2,6 milliárd forintos hitelt adjon a nagyváradi Lotus Bevásárlóközpont építéséhez. Románia első plázáját fele-fele arányban a Britton és Mudura Sándor érdekeltségei építették. Háromnegyed éve Kerék Csaba (és brittonos társigazgatója, Mészáros János) megszerezték az államtól a Hungexpo Reklám Rt.-t, amit fél évvel később szép haszonnal egy állami vállalatnak értékesítettek tovább. A sorozatra a Pannonplast megszerzése tette volna fel a koronát, ez azonban megbukott a pénzpiaci felügyelet ellenőrzésén. Kerék Csaba szakértelmét egyébként nemcsak saját vállalkozásai élvezhették: az üzletember – csakúgy, mint Forró Tamás – felügyelőbizottsági tagja a Kulcsár által alapított KH Invest Kft.-nek is.

Végül – de nem utolsósorban – a brittonos ügyletekben többszörösen is fontos szerephez jutott az írországi Montrade Ltd. hazai képviselete. Ami azért furcsa, mert az anyacég már 2000-ben megszűnt. Ennek ellenére a magyar Montrade, a szintén VIP-ügyfél Schönthal Henrik vezetésével, 2003 elején még megvásárolta a nagyváradi bevásárlóközpont brittonos részét, később pedig a Montrade számlájáról érkezett az a hatmilliárd forintnyi K&H-s pénz, amit az Inter-Európa Bankban vettek fel arab férfiak (lásd később). Schönthal egyébként szintén nem panaszkodhatott a pártállami időkben: a nyolcvanas években az IBUSZ londoni irodáját vezette, ami komoly bizalmi állásnak számított akkoriban.

Miniszterek a képben

Ekkora szocialista belterjesség láttán nem csoda, hogy az ügyben segítőként vagy haszonélvezőként felmerült politikusok mind az MSZP soraiból kerültek ki. Gáldi György, a Pest megyei közgyűlés politikusa például kulcsszerepet játszott az ÁAK-pénzek Brittonhoz utalásában. Gáldi ugyanis „civilben” egyrészt a K&H Bank finanszírozási főosztályvezetője – másrészt viszont pártja a győztes választások után éppen az ÁAK igazgatóságába delegálta. Vagyis a pénzt utaló és a pénzt fogadó szervezetben is fontos irányító pozíciót töltött be (s Gáldit azóta sem érinti a K&H-s fejezetben ismertetett elbocsátási hullám). Szintén kettős funkciót tölt be az ügyben Bodnár Zoltán, az ÁAK igazgatósági elnöke, aki emellett a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója is. Emlékezetes, hogy az ÁAK eredetileg a Nemzeti Autópálya Rt.-től kapta meg azt a 13 milliárd forintot, amit kizárólag az autópálya nyomvonalára eső földek felvásárlására és informatikai fejlesztésekre költhetett volna, s ami valójában egy az egyben a K&H Equitisnél kötött ki. Bodnár személye azért is érdekes, mert szocialista körök Szász Károly utódjaként emlegetik a pénzpiaci felügyelet elnöki székében. Bitvai Miklós, az ÁAK leváltott igazgatójának szerepéről, az elismervény nélkül átadott pénzről, a két hónap múlva kiállított visszadátumozott szerződésről, a K&H Bankkal létező családi kapcsolatáról már írtunk (Demokrata, 2003/29.).

Szintén írtunk arról, hogy Lamperth Mónika és a K&H Banknak szakértő férje, Jegesy András a Brittontól béreltek irodát, akkor azonban még nem tudtuk, hogy mindketten szerepelnek Kulcsár protokoll-listáján is. A nevek között feltűnik egy másik miniszter, Gyurcsány Ferenc zászlóshajója, az Altus Rt. is. A sportminiszter maga is elismeri, hogy az elmúlt években több ügyletet intézett a K&H Equitisen keresztül, de tagadja, hogy megkülönböztetett bánásmódban részesült volna.

Karl Imre szocialista politikus neve szintén olvasható Kulcsár VIP-listáján. Ő egyébként korábban a (Auto Danubiánál említett) demiszes Panoráma Szálloda Rt. elnöke is volt, amikor Kiss Péter kancelláriaminiszter éppen a felügyelőbizottság elnöki posztját töltötte be.

Kulcsár Attilának a Medgyessy-kormány hatalomra kerülésétől szabad bejárása volt a Miniszterelnöki Hivatalba. Mondani sem kell, hogy az állandó belépőt kiállító helyettes államtitkár, Kodela László szintén szerepel Kulcsár megkülönböztetett ügyfelei között. Kodelát egyébként a Medgyessy-kormány a Surányi-féle CIB Bankból emelte az államtitkári tisztségbe.

Pénzmosás gyanúja

Korábbi banki állásaik miatt a K&H Equitis-ügy árnyékot vet Draskovics Tiborra, László Csabára, sőt Medgyessy Péterre is. Draskovics Tibor, a miniszterelnöki kabinet vezetője ugyanis 1999-2001 között a K&H Bank (illetve kezdetben az ebbe beolvasztott) ABN Amro Bank befektetésekért felelős vezérigazgató-helyettese volt. László Csaba, szintén vezérigazgató-helyettesi posztban, 2000 közepén érkezett a K&H Bankhoz, és innentől ketten megosztva végezték Draskovics korábbi munkáját. Draskovics a nagyvállalatokért és a kiemelt ügyfelekért maradt felelős, László pedig a leányvállalatok (tehát pl. a K&H Equitis) irányítását végezte. Ahogy a Magyar Nemzet fogalmaz: „Jacobs és Zarnóczi, akik később átvették Draskovics és László munkakörét, felelősnek bizonyultak, és távozniuk kellett. Csak éppen azok ne lennének felelősek, akik a bankból az államigazgatásba kerültek?”

A felelősség felvetése annál is inkább indokolt, mert a jelenlegihez hasonló ügyek már Draskovics és László alkalmazásának időszakában is kiváltották a pénzpiaci felügyelet kritikáját. A Magyar Nemzetben részletesen felsorolt elmarasztaló határozatok szerint 1999 és 2002 között 19 alkalommal bírságolták meg a K&H Bankot vagy valamelyik fiókintézményét. Az okok ismétlődően: hiányzó pénzek az ügyfelek számláiról, a bankon belüli ellenőri és üzletkötői hatáskörök összemosódása, a kockázatkezelési szabályok be nem tartása, a nyilvántartások áttekinthetetlensége, a vállalatcsoporton belül összeférhetetlen személyi átfedések. Vagyis csupa olyan dolog, amely visszaköszön a Kulcsár-féle sikkasztásnál, mi több, az alapját szolgáltatja annak. A sorozatos elmarasztalások egyébként már akkor kiváltották a külföldi tulajdonosok neheztelését: 2001 őszén Rejtő E. Tibor vezérigazgatót hosszú szabadságra küldték, Draskovics Tibor pedig (információink szerint 50 milliós fájdalomdíjjal) önként távozott a banktól. De semmi nem változott. A pénzpiaci felügyelet 1998-as felszólítására például, hogy az ügyfelek megkülönböztetett nyilvántartására lehetőséget adó számítógépes rendszert cseréljék le, a bank azt válaszolta, hogy új rendszert vezettek be. Arról azonban nem tájékoztattak, hogy emellett titokban továbbra is alkalmazásban tartották a régit – ez adott lehetőséget a Kulcsár-féle VIP-átutalások elkülönített kezelésére.

A sajtó alig feszegeti Medgyessy Péter szerepét, pedig már hetek óta köztudott, hogy a Kulcsár által elsikkasztott 13 milliárd forint közel felét, hatmilliárdot az Inter-Európa Bankon keresztül fizették ki. Márpedig 1999 és 2002 között az Inter-Európa elnöke Medgyessy Péter volt. A pénzt Kulcsár több közvetítőláncon keresztül a Montrade-hez juttatta, és Schönthal Henrikék innen utalták vissza két arab magánszemély, A. Mahmoud és E. Hasan számlájára. A líbiai férfiak heti (néha napi) rendszerességgel megjelentek a bankban, tízezertől százezer dollárig terjedő összeget felvéve. A magánszemélyek pénzforgalmában szokatlan, rendszeresen ismétlődő tételek természetesen az első felügyeleti ellenőrzésnél feltűntek, ezért egy hónapja a Szász Károly vezette PSZÁF pénzmosás gyanújával vizsgálatot kezdett az Inter-Európa Banknál. A pénzintézet egyébként vitatja, hogy bármilyen mulasztást követett volna el, ugyanakkor mégis tény, hogy három év alatt senki nem hívta fel a hatóságok figyelmét a szokatlan mennyiségű és gyakoriságú tranzakciókra. Az észrevétlenségben talán segített az is, hogy az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatója, Medgyessy akkori helyettese, Giuseppe Pini is része a Kulcsár Attila által kiszolgált céghálónak. Pini ugyanis másodállásban felügyelőbizottsági tag Mudura Sándor Ramexa Rt.-jében. Ráadásul a felügyelet Pini számláit is megvizsgálta, s arra a következtetésre jutott, hogy Kulcsár lebukása után ott is megsokszorozódtak a (pénzmosásra utaló) átutalások.

Vagyis valakik, immár Kulcsár nélkül, tovább pörgetik az illegális pénzeket. S bár az Inter-Európa Bank visszautasít minden vádat, a nyomok eltüntetésére utal, hogy ott is megkezdődött a csúcsvezetőség leváltása.

A leleplező büntetése

Hivatalosan azonban egyelőre csupán Szász Károly, a botrányt leleplező felügyeleti elnök ellen indult eljárás. A hivatalos magyarázatok szerint azért, mert „a felügyelet nem vette korábban észre a visszásságokat”. Mintha a K&H Bankot elmarasztaló 19 határozatról nem hallott volna a kormány (pedig László és Draskovics személyében épp jelenlegi kormánytagokat ért a felügyelet kritikája)! Valójában Keller László közpénzügyi államtitkár irodájában már tavasszal elkészült Szász Károly leváltásának a menetrendje. Ennek megfelelően már az őszi ülésszak kezdetén „szakmai alkalmatlanság” vagy „súlyos mulasztás” vádjával kezdeményezi a kormány a PSZÁF elnökének rendkívüli leváltását – amit a koalíció egyszerű szótöbbséggel megszavazhat. Holott Szász szemfülességével gátat vetett a K&H Banktól különböző off-shore cégeken át a ködbe gördülő milliárdok eltűnésének.

Kulcsár Attilának – saját bevallása szerint – egymilliárd forintja maradt az általa elsikkasztott 13 milliárdból. Nagyjából sejthető, hogy a többi 12 milliárd milyen kör zsebét vastagítja. Vajon a büntetésen is ilyen arányban osztoznak majd?