A Gyurcsány-csomag az utolsó csapás jó pár vállalkozás életében

Adócsökkentést ígért tavasszal Gyurcsány Ferenc az elhíresült limuzinos MSZP-s kampányfilm hátsó üléséről a választóknak. Aztán az áprilisi megnyert választás után hamar kiderült, hogy adócsökkenés helyett a „gazdaság rendbetétele” következik. Ez pedig azt jelentette, hogy okosan a németországi focivilágbajnokság idejére időzítve Gyurcsány Ferenc bejelentette a kormány megszorító intézkedéseit. A csomag jelentős terheket ró a magyarországi kis- és középvállalkozó rétegre és azok alkalmazottaira. A vállalkozók között ugyanis van, aki már nyáron kénytelen volt felszámolni a cégét, van, aki kiadásain úgy próbál meg spórolni, hogy elbocsátotta néhány alkalmazottját. A többség szerint a kormány a kisvállalkozók kivéreztetésére készül.

– Nagyon negatív hatásokra számítunk – jelentette ki lapunknak Csomor Gábor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgató. – A gazdaság és a költségvetés rendbetételével ugyan egyetért a szervezetünk, csak nem ezekkel az eszközökkel. Mintegy 850-900 ezer vállalkozó van jelenleg Magyarországon. Különösen a kis- és középvállalkozóknak lesz nehéz a Gyurcsány-csomag terheit megfizetni. Elképzelhető, hogy ezek jelentős része vagy megvárja, míg tönkremegy a cége, vagy felszámolja a vállalkozását. Németh Istvánnak gyermekruhaboltja van Budapesten. A Gyurcsány-csomag vállalkozókat érintő intézkedései miatt azonban kénytelen volt úgy dönteni, hogy augusztus végén bezárja az üzletét. – Az egész lakosság szenved a Gyurcsány-csomag megszorításai miatt, ráadásul gyerek is egyre kevesebb születik, így nem látom értelmét fenntartani az üzletet – mondja a vállalkozó. – A többség manapság a kínai piacra jár. Németh István esetében külön gondot jelentett, hogy a gyermekruhákat Olaszországból hozzák be, az euró magas ára miatt azonban az import ma már nem kifizetődő. A boltvezető elmondta lapunknak, hogy az üzlet fenntartása havi háromszázezer forintba került, de a „költségvetést rendbetevő intézkedések” bejelentése után úgy gondolta, amíg új gazdasági helyzet nem lesz Magyarországon, addig nincs értelme a vállalkozását fenntartani. Nem mindenki döntött azonnal a vállalkozása felszámolása mellett. Van, aki a dolgozók elbocsátásával igyekszik enyhíteni a kiadásait. Így tett például Jankó Béla is, aki családi vállalkozásban szobafestő, mázoló céget vezet Vas megyében. Kisvállalkozónak számít, mindössze öt alkalmazottat foglalkoztat. Augusztusban azonban kénytelen volt két dolgozójától is megválni. Elmondása szerint az őszi-téli hónapokban nemigen festetnek az emberek, így az ilyen időszakokat egyébként is nehezebben vészelik át az övéhez hasonló cégek. A megszorító intézkedések bejelentése után összeült a családi kupaktanács kalkulálni, és úgy gondolták, nem tudják az összes dolgozójukat foglalkoztatni úgy, hogy mindenkinek tisztességes fizetést adjanak. Csomor Gábor elmondta, hogy az országgyűlési választások előtt mind a négy parlamenti pártot kétnapos konzultációra hívta az egyesületük, ahol a politikai szervezetek beszámoltak a választási ígéreteikről. – Azonban amikor a Gyurcsány-csomagot összehasonlítottuk a választási ígéretekkel, azt láttuk, hogy nem fedik egymást, sőt egyes esetekben alkotmányellenesnek is találtuk őket – magyarázta a vállalkozókat tömörítő szervezet ügyvezető igazgatója. Csomor Gábor elmondta, hogy alkotmányellenesnek tartják a házipénztáradó bevezetését, a társadalombiztosítási járulékok duplájára emelését, illetve az elvárt jövedelem után fizetendő járulékokat. Az ügyvezető szerint a jogbiztonságot is sérti ezeknek az adónemeknek az év közben való bevezetése. A szövetség ezért az Alkotmánybírósághoz fordul az általuk sérelmezett részek miatt. – A Gyurcsány-csomaggal változtak a vállalkozókat és a lakosságot érintő adókulcsok, megszaporodott a vagyonosodási vizsgálatok száma (évi 600-ról 10 ezerre), illetve új adónemeket is bevezettek – mondta lapunknak egy adószakértő. – Új adóként jelent meg a szolidaritási adó. Ez annyit jelent, hogy négy százalék különadót köteles fizetni mindenki, aki eléri azt a határt, amelyet a költségvetés meghatároz. Szintén új adónem a vállalkozások esetében a házipénztáradó. Ebben az esetben az állam vélelmezi azt a szükséges mértéket, hogy mennyi legyen a pénzkészlete egy adott vállalkozásnak, és az ezt meghaladó rész után a cég húsz százalék adót köteles fizetni. Ez azonban abból a szempontból lényeges lehet, hogy a régebbi adózatlan felhalmozásokat a vállalkozás kedvezményes adókulcscsal (10 százalék) legalizálni tudja. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár mostanában újfajta adóként emlegetik a kamatadót, jogi értelemben ez az adónem eddig is létezett, csak a mértéke nulla volt. Ez azonban most az európai uniós normának megfelel, bár a 20 százalékos mérték túlzott. Az eddigi adókulcsok változásáról a szakértő elmondta, hogy a társadalombiztosítást két százalékkal emelte a kormány, nyugdíjas foglalkoztatott esetében ez négy százalékot jelent. Ezt pedig mindenki nettó jövedelemcsökkenésként élheti majd meg, hiszen nem a vállalkozót terheli, mert a munkavállalóval fizettetik meg. Ezek közül, ami leginkább érzékenyen érintheti az embereket, az az egészségügyi hozzájárulás, az eho, amelyet 11-ről 14 százalékra emeltek az olyan jövedelmek tekintetében, amelyekre nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. – Nőtt a természetbeni juttatások adókötelezettsége – folytatta tovább a sort a szakember. Ugyancsak jelentős teher lesz, hogy a céges mobilhasználat áfájának eddigi 50 százalékos visszaigényelhetősége most – uniós nyomásra – 70 százalékra emelkedik ugyan, de a telefonköltség közel húsz százalékát közteherként be kell fizetni. Ami pozitívumként elmondható, hogy ez a méltányos adózás irányába mutat. Hiszen ez a költség eddig csak a versenyszférát érintette, most már azonban a költségvetési szerveket is fogja. Az adószakértő szerint ugyanide sorolható a cégautóadó, amit csak a vállalkozásokkal fizettetnek meg, pedig nem csak a versenyszféra dolgozói élvezhetnek magánhasználatot, ez még nem szektorsemleges adónem. Az áfa 15-ről 20 százalékra emelése, vagyis a középső és a felső kulcs egységesítése pedig azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek áfamentesek, mert ők áfával növelten fizetik meg a beszerzéseiket, a többieknél csak elszámolástechnikai problémákat okozhat. Új elemként jelenik meg a magánszemélyek esetében a vagyonosodási vizsgálatok megszaporodása. Ez annyit jelent, hogy eddig az APEH-nek kellett bizonyítani, hogy a jövedelembecslés feltételei fennállnak, ebben az esetben megfordul a bizonyítási teher, és az adózónak kell bizonyítania, hogy jogszerűen rendelkezésére állt a vitatott összeg. A bizonyítási eszközöket azonban ebben az esetben szűkre szabta a jogalkotó. Nőtt a vállalkozók adatszolgáltatási terhe is, ehhez azonban a szakértő véleménye szerint támogatást kellene nyújtania a kormánynak, vagy legalábbis kedvezményt biztosítania. Hiszen nem biztos, hogy például egy kis faluban működő zöldséges számára rendelkezésre áll ugyanolyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi számára az internetes ügyintézést. A Medgyessy-kormány által bevezetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva) esetében 15-ről 25 százalékra nő az adóteher. – A vállalkozóknak eddig is több, valós teljesítmény nélküli kifizetéssel kellett szembenézniük, így például a fizetett ünnepnapok, a betegszabadságok, a szabadságok vagy a táppénz-hozzájárulás. Ilyenkor úgy kötelesek kifizetni, hogy valós teljesítmény nincs mögötte – magyarázta lapunknak a szakértő. – Például egy idősebb dolgozót eleve azért nem szívesen alkalmaz egy vállalkozás, mert annak már harminc nap, azaz mintegy hat hét szabadsága van. A társadalombiztosítás átvállalhatná a betegséggel kapcsolatos költségeket. Ez ugyanis a vállalkozások egyik ki nem mondott terhe. A mélyben munkáló gazdasági törvényszerűségek szerint ha ezek közül a terhek közül valamelyiket az állam növeli, azzal a vállalkozásokra ró újabb terheket, amellyel kibillentheti a gazdálkodását az egyensúlyából. Az adószakértő szerint lehet, hogy a Gyurcsány-csomag az utolsó csapás jó pár vállalkozás életében, de egy működő cégnek még az új terheket is el kell bírnia. Természetesen bizonyos megvonásokkal jár, és ráirányítja a figyelmet a munkaerő racionálisabb kihasználására. Felkészült már a szeptembertől várható változásokra Tar János is, aki Tolna megyében és környékén foglalkozik kábeltelevízió- és internetbekötéssel, illetve üzemeltetéssel. Vállalkozásában több mint hatvan embert foglalkoztat, de valószínűleg kénytelen lesz egy-két munkatársától megválni a Gyurcsány-csomaggal bevezetett újabb terhek miatt. Tar János elmondása szerint akadt már olyan jelentkező a cégéhez, akit egy-két hónap után küldtek el az előző munkahelyéről, miután nyár elején bejelentették a megszorító intézkedéseket. Pályi Eszter Pest megye területén tevékenykedő könyvelő arról panaszkodott a Demokratának, hogy augusztus elsejével négy ügyfele is felszámolta vállalkozását, és többen is a szeptemberi határidővel gondolkodnak, fenntartják-e cégüket. Egy fodrászatot és kozmetikai üzletet vezető ügyfele például nemrég vett fel több tízmilliós banki hitelt, amelyet azonban a megnövekedett terhek miatt nem tud majd törleszteni. Helyzetét ma kilátástalannak tartja. – Halálos ítélet a Gyurcsány-csomag a kis- és mikrovállalkozásokra – véli Csizmadia László, aki feleségével közösen tart fent egy grafikai vállalkozást Baranya megyében. – Gondolom, valószínűleg ez is a cél vele. A vállalkozónak a jövőbe tekintve már a legrosszabb is megfordult a fejében, az, hogy esetleg a vállalkozás felszámolásán túl talán még saját magánvagyonuk is elúszhat a Gyurcsány-csomaggal. (kállaynagy)