– Az SZDSZ szerint pusztán politikai akció Pest megye önállósodási kezdeményezése, mert a megye fideszes vezetése gerillaharcot folytat Demszky Gábor ellen. Fölveszi ezt a kesztyűt?

– Dehogy veszem! Az önállósodással Pest megyében élő 1,3 millió ember életén akarunk javítani. Ennyi az egész. Körülbelül 37-40 milliárd forinttal jutna több évente Pest megyének, ha önálló lenne. Csak hogy érezzük a nagyságrendet, ebből az első évben például rendbe tehetnénk a teljes belterületi úthálózatunkat, a második évben felújíthatnánk az iskoláinkat, és újakat is építhetnénk. A fővárost nem érné kár, hiszen ugyanannyi pénzt kapna így is, úgy is.

– Akkor miért ragaszkodik Demszky Gábor a közös régióhoz?

– Ő nem a pénzt, hanem a támogatott projekteket akarja eltéríteni. A régiót használná fel olyan uniós pénzek lehívására, amelyekhez egyébként nem juthatna hozzá, az egy főre jutó magas GDP miatt. Így akar életet lehelni például a 4-es metró egyébként kimúlt beruházásába. A megye számára viszont ez a metró értelmetlen. Az előzetes számítások szerint az új vonal csak fél százalékkal csökkentené a környék gépkocsiforgalmát, ráadásul sehol sem képes felvenni közvetlen módon az agglomerációból érkező autósokat. Az 1-es és a 7-es autópálya felől érkező forgalommal például egyáltalán nem is találkozna az új metrójárat.

– Mire terelné el még a főváros a támogatásokat?

– Például egy új kongresszusi központra. Vagy a kórházak felújítására, amiben az az érdekes, hogy eközben teljesen ellehetetlenítené a megye egészségügyi ellátását. Mondván, járjon be minden beteg Budapestre. Az útfelújításokról már nem beszélek, hiszen ez a kérdés már eldőlt. A központi régió összesen 40 milliárd forintot kap erre a célra, ebből 35 milliárdot a főváros használ fel, nekünk meg maradt 5 milliárd.

– Mit szól az önállósodáshoz az MSZP?

– Ebben is látszik, hogy miként irányítja az SZDSZ az MSZP-t. Gyurcsány Ferenc ugyanis azt mondta elhíresült őszödi beszédében, hogy jogosan törekszik önállóságra Pest megye, s hogy ezt a kérdést át kell beszélni a szabad demokratákkal. Ha nem lehet megállapodni velük, akkor pedig külön támogatásokat kell adni a megyének.

– Szép.

– Szép, ugye? De ha komolyan is gondolta mindezt Gyurcsány Ferenc, az SZDSZ akkor is ledarálta az elképzelést a sok alku és koalíciós zsarolás fogaskerekei között.

– A főváros vezetése állítja, az ő magasságukból jobban rálátni a régióra, mint a megyéből. Onnan jobban látják, mire kell a pénz. Igaz ez?

– Ez propaganda. Az uniós támogatások azokban az országokban hasznosultak a legjobban, ahol a helyi érdekeket szolgálták, s a helyi költségvetéseket egészítették ki velük. Görögországban és Portugáliában központi programokat finanszíroztak belőlük. Gyönyörű utakat, impozáns irodákat, középületeket. De az emberek mindenütt szegények maradtak. Írországban viszont elsősorban munkahelyeket teremtettek, valamint az emberek és a települések közvetlen életkörülményeit javították az uniós pénzekből. És szárnyal az ír gazdaság! Mi is kiszámoltuk, hogy a munkahelyteremtést, a kereskedelmi hálózat fejlesztését, a csatornázást, az oktatásfejlesztést is beleértve évente egymillió forintnyi fejlesztés juthatna minden Pest megyében élő családnak.

– Miközben ön önállósodásról beszél, az ember arra gondol, hogy ezzel együtt mégiscsak az lenne a logikus, hogy a megye és a főváros szoros együttműködésben éljen.

– Ez teljesen így van. A megye egyik kitörési pontjának például az idegenforgalmat tartjuk. Itt van Visegrád, Szentendre, a Pilis, vagy a Kiskunsági Nemzeti Park északi része. Itt van Zsámbék, itt az ócsai református templom, itt a mogyoródi Forma–1-es pálya. Minden településen van valamilyen fontos látnivaló, száz múzeumi kiállítóhellyel rendelkezünk, a helyi gyűjteményeket pedig meg sem tudjuk számolni. Mégis képtelenek vagyunk elérni, hogy a főváros megyei látnivalókkal és rendezvényekkel egészítse ki saját turisztikai programjait. Van szimfonikus zenekarunk, évente negyven koncertet ad, amíg az ÁHZ csak tizenkettőt. Mégsem kap még csak egy kicsi kis hírverést sem a fővárosban. Több repülőtér is található a megyében, fontos vasúti és közúti csomópontok, ezen a téren sem kezdődik semmi, de az M0-s mellett kiépülő raktárvárosok, logisztikai központok is együttműködés után kiáltanak. Hiába szólunk, Budapest hallgat. Fontos lenne az elővárosi vasút kiépítése is, szó volt róla egy időben, de elhalt az ötlet. Az irodámból rálátni Demszky Gábor irodájának ablakára. Innen húsz méter. Még egyszer sem mondta azt, hogy üljünk le, beszéljünk meg valamit.

– A HÉV-ről sem a tulajdonos, hanem ön kezdeményezett egyeztetést…

– Igen, mert a főváros szabadulni akar a terheitől. Amíg több állami támogatást kapott rá, mint amennyibe került az üzemeltetése, meg sem szólalt Budapest. De mára megfordult a helyzet. Ezért hívtuk össze a HÉV ügyében érdekelt településeket. A polgármesterek azt mondták, új élmény volt, mert velük tizennyolc éve nem állt szóba senki, sem a fővárostól, sem a BKV-tól.

– Tegyük fel, ami eléggé valószínű, hogy 2010-ben polgári főpolgármestere lesz a fővárosnak. Akkor is kitart majd az önállósodás mellett?

– Igen. Ez nem politikai kérdés, hanem 1,3 millió Pest megyei ember érdeke.

– Mi lesz, ha önállóak lesznek?

– Kijavítjuk az egészségügyi és a szociális ellátórendszerünket, óvodákat, iskolákat építünk, mert a kiköltözők miatt növekszik a gyerekek száma. Fejlesztjük a települések infrastruktúráját, például a helyi csatornahálózatokat, mert enélkül semmilyen iparvállalat vagy vállalkozás sem telepedik le. Fontos a munkahelyteremtés, a megye átlagos munkanélküliségi rátája csupán 3-5 százalék, de a délkeleti térségekben eléri vagy meg is haladja a 10 százalékot. Növelnünk kell az emberek biztonságérzetét, s annak szerves része a felkínálható munkalehetőség. A közbiztonság ügyében is lépnünk kell. Nagyon visszásnak tartom, hogy az ORFK 300 rendőrt vezényelt nemrég Budapestre erősítésként, a megyében viszont legalább 500-600 rendőri helyre lenne még szükség. A fővárosban minden négyszáz lakosra jut egy rendőr, a megyében viszont csak 620-ra.

– Tavaly éppen ön vetette fel, hogy a megyék vegyék irányításuk alá a területükön működő Volán-vállalatokat. Tartja még az ajánlatát?

– Persze. A Volán-vállalatok krízise mesterséges válság, a szokásos privatizációs előjáték. Van pénz a működtetésükre, csak szervezési anomáliákat építenek a rendszereikbe, hogy úgy tűnjék, mintha a Volán-társaságok az állami irányítás helyett gondos magántulajdonosok után kiáltanának.

– Néha az az ember érzése, hogy olyan Pest megye önállósodási törekvése, mint az árnyékboksz. Hiszen hivatalosan nincsenek is régiók. Tehát arról beszélünk, ami nem is létezik.

– Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság megakasztotta azt a folyamatot, amelyben a kormány a megyei közigazgatási hivatalokat összevonta regionális hivatalokká. Eközben működnek a regionális fejlesztési tanácsok, a kormányzati tisztviselők szavazati többségével. Ez sem maradhat így, hiszen az unió választott tisztségviselőkből álló tanácsok összeállítását írja elő.

– Mi lett annak a parlamenti beadványnak a sorsa, amelyben ön az önálló Pest megyei régió kialakítását kéri?

– 2006 novemberében nyújtottam be, azóta sem vették napirendre. Ebben az is benne van, hogy az MSZP számára eleve kényes kérdés a régiók ügye. Emlékezzünk csak, 2006 őszén eleve regionális választásokat akartak már, nem megyeit. Abban reménykedtek, hogy az egyszerű emberek nem ismerik pontosan a régió közigazgatási fogalmát, s így sikerül átpasszírozni az ötletet a közvéleményen. Hála istennek, a magyar Alkotmányban azért mégis van néhány biztosíték, amelyet ők sem tudtak kiiktatni.

– Jónak tartja egyébként a régiót?

– Én a megyerendszer pártján állok. Pest megye jövőre lesz ezeréves. Maga a megyerendszer Szent István király alkotása, amely olyan nagyszerűen működött már akkor is, hogy a Nyugat a magyaroktól vette a modellt. Nem tudom, hogy kell-e ennél többet mondanom. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi magyar megyerendszer, illetve a megyei önkormányzatok tökéletesen el tudják látni az ország középszintű közigazgatását. A régiót főként politikai okokból pártolják a kormánypártok, mert úgy gondolják, ha elég ügyesek, akkor gyorsan meg tudják szállni és ki tudják sajátítani maguknak ezt a szintet. Nemcsak pusztán hatalmi kérdés ez számukra, de azért is fontos ez, mert az unió erre a magasságra osztja le a támogatási pénzeket.

– Az, hogy Pest megye önálló régióvá váljon, csak valamilyen hangos politikai botrány árán érhető el, vagy lehet ennek egy csendes hivatali menete is?

– A hivatali menete az, hogy beadtam, és azóta is ott fekszik az asztalon az Országgyűlésben, és érvényben is van persze a 2006 novemberi indítványom. A másik pedig, hogy tavaly megkérdeztük a 187 Pest megyei települési önkormányzatot, hogy egyetért-e az önállósodással. Ahogy azt a Demokrata már megírta, az önkormányzatok több mint 90 százaléka igennel válaszolt. Pártállásra való tekintet nélkül. Ez majdhogynem egyöntetű akarat, úgyhogy botrányra semmiképpen sem számítok, szerintem az ellenzők is tudják, hogy annak nem is lenne értelme. Azt viszont őszintén remélem, hogy látva ezeket az eredményeket, végre az Országgyűlés is komolyan veszi a dolgot, és napirendre tűzi a kérdést.

Sinkovics Ferenc