A hazai mezőgazdasági termelők egyre hatékonyabban védik érdekeiket. A szabolcsi almatermelők is blokád alá vették az alacsony árakat kínáló feldolgozókat. Látható, hogy a honi gazdatársadalom magasabb fokozatba kapcsolt. Az idei nyár nagy „dinnyeháborúját” vitathatatlanul a magyar gazdák nyerték, a multik meghátrálásra kényszerültek, bár a Gazdasági Versenyhivatal beavatkozást fontolgat, mondván, versenyjogi szabályokba ütközhet a dinnyések akciója. Sőt a hivatal attól tart, hogy más zöldség- és gyümölcstermesztők is követik a dinnyetermelők példáját.

Követték. A múlt héten a szabolcsi almatermelők blokád alá vettek három külföldi érdekeltségű feldolgozóüzemet, melyek a léalma kilójáért mindössze 15-20 forintot kínáltak a termelőknek. Az Agrana-Juice Magyarország Kft. vásárosnaményi és kisvárda-anarcsi telepére, a Rauch Hungária Kft. nyírmadai üzemébe és az Eszat Kft. mátészalkai feldolgozójába szeptember 15-ig nem szállítanak almát, hacsak közben nem sikerül megállapodni a multik által kínált ár legalább duplájában, ami egyébként alig több a kilónkénti 25-28 forintos önköltségnél. A gazdák azokat a külföldi kamionokat is feltartóztatják, amelyek a bojkott ideje alatt külföldi almát szállítanának a gyárakba.

Az akció egyik szervezője és kezdeményezője a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, közismert nevén a Magosz. A küzdelem hátteréről Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára a Demokratának elmondta, a külföldi felvásárlók kifejezetten léalmafajtákat telepíttettek az érintett szabolcsi gazdákkal, így csak ekként tudják eladni, vagyis teljesen kiszolgáltatottak az idegen érdekeknek. Obreczán Ferenc szerint a termelők tűréshatárukhoz értek. A Magosz ezért szigorúbb minőségellenőrzést és piacvédelmet, valamint a külföldi tulajdonú feldolgozók állami támogatásának felfüggesztését kérte Gráf József mezőgazdasági minisztertől, miután a gazdaszervezet vezetői szerint Szabolcsban tizenötezer család megélhetése a tét. Lapzártánkkor még tart a blokád.

Hasonló hátterű volt az meggymentő akció, amit a Szövetség az Élő Tiszáért nevű civil társulás szervezett nemrég Budapesten. A kezdeményezés eredetileg a nagykörűi meggytermelők megsegítését célozta, akiktől néhány külföldi kereskedelmi lánc csak fillérekért volt hajlandó átvenni a jelentős ráfordítással megtermelt gyümölcsöt. Volt olyan gazda, akinek kilogrammonként mindössze 45 forintot akartak adni a multik, miközben az áruházakban akár 500 forintot is elkérnek ugyanennyiért.

A Szövetség az Élő Tiszáért ezért közvetlen értékesítési akciót szervezett, melynek során kilogrammonként 170 forintért lehetett meggyet vásárolni. Az alkalmi vásár jelentős érdeklődést váltott ki, ezért a civil szervezet úgy döntött, rendszerbe foglalja, voltaképpen mozgalommá szervezi a kezdeményezést.

A Szövetség az Élő Tiszáért küldetése saját hitvallása szerint „a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek.” Ezen új szerep némileg túlnő az eredeti elképzeléseken, de az életminőség és létbiztonság kérdéskörével kétségtelenül szervesen egybevág. A társulás szellemi alapjaival kapcsolatban árulkodó lehet, hogy – a szervezet internetes honlapja szerint – Andrásfalvy Bertalan egykori kultuszminisztert a tiszteletbeli elnök.

A mindennapok harcait viszont Kajner Péter közgazdász, a Védegylet munkatársa vívja meg. Ő a Demokrata érdeklődésére elmondta, hogy az új önvédelmi kezdeményezés jelenleg a rendszeres szombatonkénti értékesítésig jutott a budapesti Komjádi uszoda parkolójában. A társulás sorra keres meg más civil és szakmai szervezeteket, hogy velük együttműködve országos mozgalommá fejleszthessék az alternatív értékesítési rendszert. Mint Kajner Péter kifejtette, a cél, hogy közelítsék egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat. Szeretnék legalább heti rendszerességgel megszervezni az árusítást, de nemcsak a fővárosban, hanem országszerte minél több helyen. Központosított felépítés helyett hálózatban gondolkodnak, lehetőség szerint kivédve ezzel, hogy egyetlen tőkeerős gazdasági lobbi rátegye a kezét az új kereskedelmi láncolatra.

Kajner Péter azt is elárulta, hogy szándékuk szerint a rendszerbe bekerülő Tisza menti termelők árui Élő Tisza néven védjegyet is kapnak majd. Ez afféle biztosíték lenne az adott termék egészséges voltára, jó minőségére. Ám az egész ország területén szeretnék működtetni a tervezett hálózatot, s nem is csupán a közvetlen értékesítés a céljuk, hanem általában a vidék helyzetbe hozása. Ennek érdekében turisztikai szolgáltatásokat is terveznek, vagyis nem feltétlenül a terméket akarják eljuttatni a vásárlókhoz, hanem fordítva is működtetnék a rendszert, a fogyasztót invitálják a termelőkhöz, akár egyfajta bevásárlóturizmus keretében, melynek során a városi emberek garantáltan természetes, egészséges, jó minőségű árukhoz juthatnának.

Így tehát több lábon állna a rendszer, s ezzel biztosíthatná saját fenntarthatóságát. Mint Kajner Péter elmondta, létfontosságú, hogy bizalmi viszony alakuljon ki a termelők és a fogyasztók között, ezért a puszta adásvételen túlmenően akár szilvalekvárfőzést, disznóvágást, egyéb látványos eseményeket is lehetne szervezni a városiaknak, akik ekképp egyfajta csomagban kapnák a terméket, megismerkedve előállításának módjával. Kajner Péter szerint a Szövetség az Élő Tiszáért által kitalált struktúrában a fogyasztók is megszervezhetik magukat, s ez számukra is minőségi garanciákat, védelmet jelent. A tervek közt internetes adatbázis is szerepel, melyben tájegységenként ki-ki megtalálhatja az őt érdeklő terméket. Fontos célkitűzés ugyanis, hogy a megtermelt javakat helyben lehessen értékesíteni. Így a vásárlónak sem kell messzire utazni, a termelő megélhetése pedig biztosabbá tehető. A leendő adatbázis oly módon fog működni, hogy ha valaki például beüti a keresőbe egy város és egy adott termék nevét, akkor a rendszer kiadja, hogy az adott településen mely termelőket érdemes megkeresni. Így aztán nem kell távolsági kereskedelmet folytatni, vagyis a fogyasztó megtakaríthatja a szállítás költségét, a termék pedig friss marad. Tehát mindenki jól jár.

A multiknak viszont ez idővel érzékeny veszteséget okozhat. Kajner Péterék azonban nem tartanak drasztikus ellenintézkedésektől. Mint a Szövetség az Élő Tiszáért vezetője elmondta, épp elég ellenintézkedés a termelők számára, hogy ezek a multinacionális nagyáruházak jelen vannak Magyarországon a maguk tőkeerejével, a nekik adott kedvezményekkel, a Kajner Péter szerint életidegen jogi szabályozással, melyek így együtt elviselhetetlenné teszik a termelők körülményeit.

A Szövetség az Élő Tiszáért kezdeményezése persze nem újdonság. Az 1980-as és 1990-es évek fordulóján a valamikori MDF-piac is hasonló elképzelések alapján jött létre, s azóta is több kísérlet történt a termelők és a fogyasztók közti közvetlen kapcsolat megszervezésére. E kezdeményezések jellemzően elhaltak. Most azonban komolynak tűnik a dolog, olyannyira, hogy a CBA magyar élelmiszerlánc (melynek élén Lázár Vilmos és Lázár Zoltán, a sokszoros fogathajtó-világbajnok testvérpár áll) nyilvánosan felajánlotta, hogy áruházaik parkolóiban szívesen látják a Szövetség az Élő Tiszáért által megszervezett piacokat. Amiből persze nyilván a Tesco után a második legnagyobb forgalmat bonyolító CBA-nak is haszna van, hiszen népszerűségük ezzel kétségtelenül megnő.

A CBA segítsége nagy előrelépés lehet, ám a Szövetség az Élő Tiszáért ezzel együtt további magánszemélyeket és intézményeket keres, akik helyet adnának a civil társaság által szervezett piacoknak. Ugyancsak várják kis- és közepes méretű gazdaságok, őstermelők jelentkezését, akik eladási nehézségekkel küzdenek, s azok mind nagyobb érdeklődésére is számítanak, akik magyar termelők jó minőségű, méltányos árú termékeit szeretnék megvásárolni.

Ágoston Balázs

A Szövetség az Élő Tiszáért elérhetőségei: kajnerp@elotisza.hu, 06-30-545-3140. Honlap: www.elotisza.hu