Ünnepélyes keretek között felavatták Józef Piłsudski lengyel marsall szobrát Budapest XII. kerületében, a Csörsz parkban.

A Második Lengyel Köztársaság kikiáltásának századik évfordulója alkalmából a Lengyel Szejm Józef Piłsudskiról készült szobrot ajándékozott a Hegyvidéki Önkormányzatnak. A műalkotásról szeptember 26-án rántották le a leplet a budai Csörsz parkban.

A rendezvényen megjelent és beszédet mondott Pokorni Zoltán polgármester, Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Jerzy Snopek nagykövet is.

Ahogy Magyarország, úgy Budapest e szép kerülete is több szállal kötődik a lengyelekhez és Lengyelországhoz – mondta Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerület Hegyvidék polgármestere, hiszen a kerület a Jagelló úttal és az Apor Vilmos téren a két világháború között felavatott Józef Piłsudski-domborművel is tiszteleg a lengyel-magyar barátság, és a marsall előtt. A Stromfeld Aurél út régen Piłsudski marsall nevét viselte, akik a magyar és lengyel szabadság hősei – tette hozzá.

Józef Piłsudski jelenléte a magyar-lengyel kapocsra, és a békés fejlődés lehetőségére emlékeztet minket – mondta beszédében Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke.

A marsall nagy híve volt a Magyarország és Lengyelország közötti szoros együttműködésnek, és kitűnő kapcsolatot ápolt Magyarországgal és a magyarokkal – emlékeztetett -, egy olyan korban, amikor amikor a történelem próbára tette a szuverén nemzetállamokat.

Marek Kuchciński felidézte, hogy az elmúlt évszázadokban Magyaroszág és Lengyelország is mindig számíthatott egymásra: 1848-49-ben magyarok és lengyelek együtt harcoltak a magyar szabadságért, de 1920-ban trianon-sújtotta Magyarország Varsó és a lengyelek segítségére sietett.

A lengyel képviselőház elnöke méltatta korunk magyar-lengyel együttműködését is, amelyért a jelen lévő Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és a Magyarországon élő lengyel közösségek egyaránt sokat tettek.

A történelem arra tanított bennünket, hogy Európában mi, magyarok és lengyelek csak önmagunkra és egymásra számíthatunk – hangsúlyozta Kövér László.

A házelnök hozzátette: ez olyan sorsközösség, ami akkor sem fog változni, ha a mai világ hatalmasai nem akarnak hinni sem a sorsban, sem bármilyen természetes és hagyományos közösségben és értékben.

Kövér László azt mondta: 1920-ban a Vörös Hadsereg számára Lengyelországon keresztül vezetett volna az út a világot lángba borító forradalomhoz. Egy évvel korábban Magyarország „Európában elsőként esett túszul ennek a kereszténygyűlölő és nemzetellenes internacionalista erőnek, amely a lengyelek leigázásán keresztül egész Európát túszul akarta ejteni”.

Akkor a lengyeleknek szintén a szabad, önrendelkező állam és a megtaposott nemzeti önbecsülés helyreállítása volt a legfőbb vágyuk. A lengyel csapatok pedig Varsó közelében Józef Piłsudski vezetésével visszaverték a szovjet támadást.

Úgy fogalmazott: a Trianonnal „halálra ítélt Magyarország akkor az utolsó erejével is a halálos veszedelemben lévő Lengyelország segítségére sietett” – Magyarország több vagonnyi lőszert küldött a lengyeleknek. 

Józef Piłsudskit olyan emberként említette a házelnök, „akinek történelmi teljesítménye nélkül minden bizonnyal nem létezne a mai Lengyelország”.

A magyaroknak is kirendelt a gondviselés egy követet, Tisza Istvánt; 1918. október 31-én „bolsevik terroristák gyilkolták meg az otthonában, ezért sajnos már soha nem fogjuk megtudni, hogyan alakult volna Magyarország sorsa, ha az 1918 és 1920 közötti válságos időkben egy igazi államférfi áll az élén” – mondta a házelnök.

Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete magyar nyelven mondott beszédében a 123 évnyi rabság után egy évszázada visszanyert lengyel függetlenség atyjaként beszélt Piłsudskiról, aki a szovjet sereget visszaverő nemzeti hős volt egy olyan korban, amikor országa győzelme, vagy veresége Európa további sorsát is meghatározta.

Ezt követően lépett a politika színpadára, és ha voltak is ellentmondásos döntései, legfőbb célja mindvégig a köztársaság szolgálata, a jövőért folytatott küzdelem volt – emelte ki a diplomata.

Michał Wiśnios krakkói művész bronz alkotása azért került Budapest XII. kerületébe, mert a Csörsz parkhoz közeli Stromfeld Aurél utat 1936-tól 1947-ig Piłsudski útnak nevezték.

Józef Piłsudski, a Második Lengyel Köztársaság első államfője (1918-1922), majd 1926 és 1935 között a rendszer irányítója, és egyben a hadsereg vezetője. Az első világháború közepétől haláláig komoly befolyással bírt a lengyel politikára, és fontos alakja volt az európai politikának is. Nagy szerepe volt abban, hogy Lengyelország 1918-ban visszanyerte függetlenségét.