A régi-új tárcavezető szerdán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, a már lerakott alapokon szeretne tovább építkezni közös munkával.

Hirdetés

A politikus az egészségügy informatikai hátterének fejlesztését, bővítését, a szociális területeken az állam mellett az egyházakra, civil szervezetekre történő támaszkodást emelte ki, valamint beszélt a fogyatékossággal élő emberek élet- és munkakörülményeinek javításáról, az alapellátás jobb illeszkedéséről a szakellátáshoz, a várólisták csökkentéséről és az egészségügyi statisztikák rendbetételéről is.

Pintér Sándor kijelentette: megnyugtat mindenkit, gyógyítani nem fog, és nem egyedül szeretné vezetni a népjóléti területet. Elmondása szerint a „törzsi vezetésben” hisz, ahol minden szakterület képviselője elmondhatja véleményét, tudásával hozzájárulhat az ágazat jobbításához.

A jó megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő előkészítés, szervezés, rend a végrehajtásban, valamint a teljesítmény mérése és a minőségellenőrzés – nyomatékosította Pintér Sándor. Azt mondta, valamelyest ismeri az egészségügyi ágazatot, hiszen a pandémia alatt az operatív törzs irányításával már szerzett tapasztalatot.

A szociális segítségnyújtás témakörét említve azt mondta, az emberek sajátosan értelmezik a másokról gondoskodást, úgy gondolják, mintha az kizárólag állami monopólium, feladat lenne. Pintér Sándor szerint azonban ez társadalmi összefogást igénylő feladat, ahol egy-egy célfeladat ellátásában kiemelten számít az egyházakra, a civil szervezetekre, az önkormányzatokra és a családokra is.

Szeretné az e téren eddig összegyűlt tapasztalatokat hasznosítani, és ugyanígy számít a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál is az egyházi szereplőkre. Ezen a területen jelentősen emelné az egyházi közreműködés arányát.

A fogyatékossággal élő emberek esetében – akiknél ez lehetséges – meg kell teremteni az önálló élet lehetőségét képzéssel, munkahelyteremtéssel, a munkaadók ösztönzésével. Jelezte, elégedetlen a megváltozott munkaképességűek 44 százalékos foglalkoztatási rátájával, mint mondta: a következő ciklusra szeretné elérni a 60-70 százalékot.

Az egészségügyet érintve Pintér Sándor azt mondta: olyan rendszert és lehetőségeket szeretne kialakítani, amely jobb ellátást eredményez. Hozzátette: kitart az öt nemzeti egészségügyi program mellett, megerősítve a népegészségüggyel.

A szakdolgozók helyzetén – mondta – van mit javítani, különösen a diplomás szakdolgozók helyzetét kell rendezni. Úgy látja, az egészségügyi jogállási törvény jó irány, a hálapénz rendezése megtörtént, azonban a tapasztalatok szerint „van egy orvosi réteg, amely megpróbálja a (hálapénzről szóló) jogszabályt kijátszani”.

Pintér Sándor hangsúlyozta: a hálapénz elfogadása vesztegetés, a paraszolvencia „egy belső rákos daganat az egészségügy területén, és továbbra is a rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményt elérni”.

Ezenkívül szeretné hatékonyabbá tenni a különféle források felhasználásának ellenőrzését, az intézményi gazdálkodást és a minőségi ellenőrzést. Ez jelenti a szervezetek és az orvosok elvégzett munkájának ellenőrzését és minőségi megítélését – mondta. Véleménye szerint ezek a későbbiekben jobbá, eredményesebbé teszik az ellátást.

Át kell tekinteni az orvosképzést is, és bár ez a terület nem a Belügyminisztérium alá tartozik, csak jól képzett, a technológiai vívmányokat használó orvosokkal lehet jól gyógyítani – mondta. További feladatként jelölte meg a miniszter a népegészségügy megerősítését, az alapellátás jobb illeszkedését a szakellátáshoz, valamint az ügyeleti rendszer racionalizálását.

Mindennek keretet és „hátteret” adnak az informatikai fejlesztések, a digitális rendszerek és a mesterséges intelligencia. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt) tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül a háziorvosi ellátáson át a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen. Fejleszteni kell a telemedicina rendszerét is – mondta a belügyminiszter-jelölt.

Pintér Sándor konstruktív együttműködést szeretne valamennyi kórházigazgatóval, a szakmai kollégiumokkal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával. Jelezte: egészségügyi tudományos tanácsadói testületet hoznak létre a Belügyminisztériumon belül.

Képviselői kérdésre a belügyminiszter-jelölt elmondta, a gyermekétkeztetés gyakorlata jó, azonban érdemes megfontolni, hogy a kistelepüléseken nem lenne-e érdemes azt közfoglalkoztatással megoldani. Ebbe akár a büntetés-végrehajtás is bekapcsolódhatna alapanyag-beszállítással – tette hozzá.

Pintér Sándor kitért arra, hogy az orvoslétszámot meghatározó statisztikákat is rendbe kell tenni. Mint mondta, arról, hány praktizáló orvos van ma Magyarországon, minden szervezetnek és hatóságnak eltérő számai vannak.

A koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban Pintér Sándor elmondta, azokat leltározták, szervizelték és vagy kórházak használják vagy készenlétben vannak.

Szintén képviselői kérdésre válaszolva a politikus közölte: az Ukrajnából érkezők ellátására is felkészült az ellátórendszer, azonban eddig kétszáz alatt volt a kórházi ellátásra szorulók száma, lőtt sebbel kevesebb, mint tíz embert kellett ellátni.

Pintér Sándort a népjóléti bizottság tíz igen, három nem szavazattal alkalmasnak találta a miniszteri poszt betöltésére. Munkájában Rétvári Bence parlamenti államtitkárként fogja segíteni, és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság élén továbbra is Jenei Zoltán segíti a belügyminisztert.

Korábban írtuk