– Hogyan jött az ötlet, hogy ingyenes lapot indít?

– Sokat járom a világot és azt láttam, hogy szinte nincs olyan város, ahol ne lenne ingyenes lap. Azt tapasztaltam, hogy míg itthon csak hirdetési újságokat dobnak be a postaládába, esetleg önkormányzati lapokat, máshol tartalomszolgáltató újságok vannak. Az ingyenes tartalomszolgáltató lapok közül a Metro az egyetlen, ami azonban a tömegközlekedéssel utazókhoz jut el, nem jön házhoz. Úgyhogy ötleteket gyűjtöttünk, és ötvöztük a helyi lapok kedveltségét az ingyenes újságok népszerűségével. A Helyi Téma mutációkat tartalmaz, vagyis amellett, hogy vannak általános, országos hírek, a belső oldalak helyi tudósítók által írt híreket tartalmaznak.

– Úgy tűnik, bevált az elképzelés.

– Valóban, bár ahhoz, hogy ez nyereséges legyen, majdnem három és fél év kellett. Annak idején a hat budai kerületben indultunk el, majd egyre több helyen váltunk elérhetővé a fővárosban. Nem volt könnyű, mert kritikai hangvételünk miatt ellenséges környezetben indultunk, annak ellenére, hogy ügyeltünk arra, ne foglalkozzunk pártpolitikával. Hirdetőket azonban így is nagyon nehéz volt találni, pedig egy ingyenes lap ebből él.

– Még úgy sem talált hirdetőket, hogy sikeres üzletemberként vélhetően komoly kapcsolatokkal rendelkezik?

– Azokon a helyeken, ahol a pénzeket osztják, tudták, hogy én mit gondolok a világról, milyen értékrendet képviselek, ez nem volt jó pont. Úgyhogy megküzdöttünk azért, hogy nálunk is megjelenjenek e cégek. Döcögős volt az első év, de Budán sikerült rentábilissá tenni a lapot, ez teremtette meg a terjeszkedés lehetőségét. Ma megjelenünk egész Budapesten, az agglomeráció egy részén, valamint Sopronban, Veszprémben, Veszprém megyében, Dunaújvárosban, Fejér megye egy részén, és hamarosan további helyeken is lesz Helyi Téma.

– Ez mekkora példányszámot jelent?

– Már átléptük az egymilliós példányszámot. Ez a Népszabadság hetente eladott példányszámának közel a kétszerese. Ha valaki leszól minket, gondoljon erre… Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, hogy megteremtettük az ingyenes lapok presztízsét. Már csak azért is, mert azt látjuk, egy-két kivételtől eltekintve a fizetős lapok példányszáma csökken, ma már inkább az internetről, rádióból, tévéből tájékozódnak az emberek. De amit bedobnak a postaládájukba, azt azért elolvassák.

– Egy éve stílust váltottak.

– Könnyedebbnek, bulvárosabbnak is nevezhető lett az újság. A hosszú cikkeket az emberek nem szívesen olvassák, megpróbáltunk egy könnyen fogyasztható, mégis színvonalas lapot csinálni.

– Jobboldali vagy baloldali a Helyi Téma?

– Erre az a válaszom, hogy érdekvédő. Most abba ne is menjünk bele, hogy a magyar politikában alaposan összekeveredett a jobb- és baloldali tagozódás. Ami tehát a lapunkat illeti, mi érdekvédők, értelemszerűen ellenzékiek vagyunk. És ez így lesz akkor is, ha másféle kormány lesz Magyarországon, és úgy látjuk, egy-egy ügyben bírálható intézkedés született.

– Mi azért érzünk a lapon némi kellemes, polgári ízt. Talán nem véletlen, hogy ellenzéki újságként egy időben vetélytársat is kaptak, természetesen balról.

– A Pannon Lapok Társasága valóban csinált egy nyolcszázezer példányban megjelenő újságot. Először azt mondták, a mi lapunkban akarnak résztulajdont szerezni, át is világították a céget, ám végül saját újságot adtak ki. Szerintem nagyon rosszul fogtak hozzá. Egy évig bírták, de nem voltak hirdetéseik. Így nem lehet megélni. De mások is elvéreztek az ingyenes lapok piacán.

– A Téma hogyan lett sikeres?

– Elsők voltunk, és ez a piac nem bír el több szereplőt. Ilyen gazdasági helyzetben, mint amilyenben az ország van, nincs túl nagy hirdetési hajlandóság. Persze vannak olyanok, akiket nem a reklámhatékonyság érdekel, így jut például hirdetés a kis példányszámú Népszavába, ilyen esetekben nyilván a világnézeti azonosság dönt. Ezek a hirdetők pedig hozzánk nem jönnek, mint ahogy állami megrendelést sem kapunk. Pozitív változás azért volt az évek folyamán: a politikai helyzet változása azt is hozta magával, hogy egyre több cégnél belátják, nem kell félniük, ha nálunk hirdetnek. A siker első számú titka tehát az, hogy mi voltunk az úttörők, emellett azt gondolom, sikerült megtalálni azt a stílust, amit a legtöbben olvasnak el.

– Korábban visszatérő panasz volt a polgári oldalon, hogy óriási a baloldali médiafölény. Most akkor jobb a helyzet?

– Sokat erősödött az ellenzéki sajtó, amit nagyon pozitívnak tartok. Ízléstől függ, hogy valaki Demokratát vagy Heti Választ, illetve Magyar Hírlapot vagy Magyar Nemzetet olvas, persze nyilván vannak, akik több lapot is megvesznek. Jó, hogy van választási lehetőség, hiszen a nemzetben, hazában hívők között is nyilván van olyan, aki nem feltétlenül ért egyet a Demokrata cikkeivel, akkor olvashat mást, és fordítva, biztos van, akinek a Heti Válasz túl puha. Remélem, nem veszik sértésnek: a magam részéről előfordul, hogy nem értek egyet a Demokrata minden írásával, de nagyon fontos és hasznos lapnak tartom, és azt szeretném, ha minél többen olvasnák. Amit hibának látok: az ellenzéki sajtóban nincs meg az az összefogás, ami a kormánypárti sajtóban megvan. Az egyik lap elindít egy igazi vagy álbotrányt, a másik folytatja, a harmadik még rátesz egy lapáttal és így tovább, így pedig sokkal nagyobb a visszhangja az adott ügynek. Az ellenzéki média azonban nem ennyire összehangolt. A kormánypárti sajtónak nagy szerepe volt abban, hogy az ország ide jutott. Ha úgy gondolták például, akkor egyszerűen elhallgattak olyan fontos híreket, amelyek a kormányra nézve terhelőek, vagy fordítva, hamis sikerpropagandát terjesztettek, busás kormányzati támogatásokért cserébe. Dübörög a gazdaság, minket irigyel Németország, Spanyolország és hasonlók.

– Azt mondta, az a Helyi Téma sikerének titka, hogy az első volt a piacon. Vajon van-e még feltáratlan terület a nyilvánosságban?

– Természetesen van. Folyamatosan alakul át a tájékoztatási piac, az internetes oldalak egyre inkább átveszik a nyomtatott lapok szerepét, a hazai televíziózásban is egyre közeledik a digitalizáció, ami a tévénézési szokások alapvető megváltozását hozza. Mint ahogy az olvasási szokások is változnak. Ma nem elsősorban azt várja egy laptól az olvasó, hogy híreket adjon, mert azt azonnal megkapja a rádióból, a tévéből, az internetről, hanem a hátteret kell bemutatni, vagy ügyeket felgöngyölíteni, érdekesen, adott esetben színesen, a lehető legtömörebben. Mi is erre törekszünk.

Bándy Péter

VITÉZY TAMÁS

laptulajdonos, üzletember

1947-ben született Budapesten.

Kohómérnök és közgazdász végzettséggel rendelkezik.

2005-ben indította a Helyi Témát.

Az Adriatiq Islands Group főtulajdonosa, horvát kikötők és szállodák tulajdonosa.