Polgári szövetség Erdélyben
Az egység fontosságát belátva egyesül az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, demonstrálva, hogy a közös nemzeti célok mindenek fölött valók. Az egység két lépésben teljesedik ki, az idei választásokon politikai szövetségben méri meg magát a két erdélyi autonomista párt.
Január közepén Csíkszeredán jelentette be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy a két formáció küldöttgyűlése elhatározta szervezeteik teljes fúzióját. Ezzel véget ér az erdélyi nemzeti jobboldal közel tízéves megosztottsága, és új lendületet kap az erdélyi magyar ügy, különösen az autonómia politikai képviselete.
Az egységes párt neve Erdélyi Magyar Szövetség lesz. Mindhárom szó nagy jelentőségű: az új szervezet nem romániaiként, nem multietnikusként, viszont egyenrangú és értékalapú együttműködésként határozza meg magát. A két küldöttgyűlés ülését levélben üdvözölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki szerint jelképértékű a két önrendelkezéspárti erő elhatározott fúziója.
Évtizedes kényszerpálya
Ezzel ha nem is földrengésszerűen, de átrendeződik az erdélyi magyar politikai közélet. Megtörhet ugyanis a legnagyobb magyar párt, az évtizedekig Bukarestre tekintő és ott alkudozó – néhány, a magánérdekeket a nemzeté elé soroló csúcsvezetővel is terhelt – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 1989 óta tartó hegemóniája. Ez a 2007-es európai parlamenti választáson már részben megtörtént, amikor Tőkés László akkori nagyváradi református püspök a teljes erdélyi nemzeti oldal támogatásával az RMDSZ-től külön indulva, független jelöltként európai parlamenti mandátumot nyert. A lendület azonban az MPP belharcain elakadt, a párt dinamikus építkezés helyett forgácsolódni kezdett, majd kényszerpályaként Tőkés László védnökségével 2011-ben létrejött az Erdélyi Magyar Néppárt.
A megosztottság mindkét alakulat számára károsnak bizonyult, és bár a helyhatóságokban meg tudták vetni a lábukat, országos léptékben gyakorlatilag észrevehetetlenek maradtak egészen addig, míg a 2016-os parlamenti választáson az RMDSZ két befutó helyet nem ajánlott fel az MPP-nek. Így lett parlamenti képviselő Bíró Zsolt pártelnök és Kulcsár-Terza József, ám a bukaresti RMDSZ-frakcióban meglehetősen magányosnak bizonyultak kezdeményezéseikkel. Az EMNP-vel pedig még tárgyalni sem volt hajlandó a legerősebb erdélyi magyar politikai erő. Ráadásul az MPP és a Néppárt vitái is megrekedtek a gyakran személyeskedésbe hajló üzengetések szintjén.
Fő szempont az autonómia
Fordulatot az hozott, hogy Mezei János volt gyergyószentmiklósi MPP-s polgármestert – az elmúlt évek magyar tisztségviselőit sújtó koncepciós meghurcoltatások egyik áldozatát – választotta elnökévé az MPP 2018 őszén, míg a Néppárt első embere 2019-ben Csomortányi István lett. A két elöljáró az Erdélyi Magyar Ifjak hagyományos nemzetpolitikai táborában tavaly már óvatosan fölvetette pártjaik közeledését, ami viszonylag gyorsan meg is történt. Igaz, az MPP-ben akadtak, akik a párt önállóságát fontosabbnak tartották az autonomista egységnél. A belharcok nyomán kizárták a pártból Bíró Zsoltot, az előző elnököt, aki válaszul bejelentette az Erdélyi Polgári Mozgalom megalakítását, deklaráltan Mezei János megbuktatása céljával, ám jelentéktelen támogatottsággal.
A két nemzeti párt egyesülési folyamata viszont most elkezdődött, igaz, az Erdélyi Magyar Szövetség a nyár elején esedékes helyhatósági és az őszi parlamenti választáson jogilag még két szervezet koalíciójaként indul, az új párt bejegyeztetése ugyanis borítékolhatóan hosszadalmas és gáncsoskodásokkal lassított procedúra lesz, márpedig jogerős bejegyzés nélkül egyetlen formáció sem állhat rajthoz.
A politikai szövetség értelmében a jövőben paritásos döntésekkel, afféle társelnöki rendszerben irányítják az Erdélyi Magyar Szövetséget. Abban is megállapodtak, hogy az egyik szervezetből kizárt személyeket a másik alakulat sem veheti fel tagjai sorába. Az összefogással mindkét párt jól járt, hiszen ahol eddig az egyik volt erős, legalábbis helyhatósági szinten megkerülhetetlen, ott a másik nem rúgott labdába, és fordítva. Most az erők összeadódnak.
– Eddig megosztotta erejét az erdélyi nemzeti oldal. Közel tíz évnek kellett eltelnie, hogy politikai szövetség, majd remélhetőleg hamarosan teljes fúzió jöjjön létre. A magyar egység megteremtésén dolgozunk, de az autonómia ügyét nem lehet feladni. Az RMDSZ-t csak erőt és határozottságot mutatva lehet egyenrangú tárgyalásra kényszeríteni és rászorítani, hogy végre valóban odaálljon az autonómia ügye mellé – mondta a Demokratának Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke elődje szervezkedését illetően megjegyezte: – Sajnálatos, hogy Bíró Zsolt és néhány elvbarátja önérdekeit a közösségé elé helyezte.
– Régóta óriási igény volt a két nemzeti, jobboldali párt elmélyülő összefogására, ezt még az RMDSZ-szimpatizánsok körében is tapasztalni lehetett. Felül akarjuk írni azt a képletet, hogy állandóan az RMDSZ-hez képest határozzuk meg magunkat. Viszonyítási pontunk csakis az erdélyi magyarság érdeke lehet. Ha ezt szolgálva kritikus tömeget tudunk magunk mögé állítani, az jó. Fő célunk azonban újra aktivizálni a politikából kiábrándult embereket – jelölte ki a feladatot az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke –, és megállítani azt a tavalyi EP-választáson kitapinthatóvá vált folyamatot, hogy magyar szavazók hiteles lehetőség híján román pártokra voksolnak (a tendencia az egyes erdélyi nagyvárosok magyar lakossága és az RMDSZ támogatottsága közti különbség alapján számokkal is bizonyítható). Csomortányi István érdeklődésünkre hozzátette, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség széles körű együttműködésre törekszik az erdélyi magyar társadalom és közélet szereplőivel. – Annál inkább, mert Erdélyben is érzékelhető a 2015-ben alakult, magyarokat is magához szippantó Mentsétek Meg Romániát Szövetség hátterében az a nemzeti identitás feloldására törekvő idegenkezűség, ami magyarországi szövetségesük, a Momentum mögött is jól látható – hívta fel a figyelmet Csomortányi István.
A politikai apátia ellen
– Jó hír és mindenképpen pozitív üzenet a két nemzeti, autonomista párt szövetsége és majdani fúziója – hangsúlyozta a Demokratának Borbély Zsolt Attila. Az erdélyi politológus-közíró emlékeztetett rá, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt 2011-ben az MPP-ben Szász Jenő elnöksége idején tapasztalható antidemokratikus anomáliák miatt, kényszerből jött létre, és valójában a két formáció értékrendje a lényeget illetően mindig is megegyezett. Ami viszont az RMDSZ-szel való új, hosszú távú, tisztességes megállapodás esélyeit illeti, ahhoz határozott anyaországi mentorálásra lenne szükség, véli az elemző. Borbély Zsolt Attila szerint mindenesetre a két nemzeti alakulat egybeolvadása felrázhatja az apátiába süllyedt erdélyi magyarokat, és ha nem is fordítható teljesen vissza a politikai elidegenedés, a kára mérsékelhető.
