– December 4-én eddig soha nem tapasztalt érzékletes módon hívták fel Hassay Zsófiával, a VI. kerületi Fidesz frakcióvezetőjével a figyelmet Budapest két érintett kerületében a bűnüldözési gyakorlat eltérő voltára. A Király utca 15. számú ház elől a VII. kerületi oldalról átsétáltak az utca VI. kerületi oldalára, hogy szemléltessék, a nyomozóknak csupán ennyit kéne megtenni, hogy ott is folytassák tevékenységüket.

– Más lehetőségünk nem maradt. A VI. kerületi Fidesz–KDNP-frakció évek óta tesz feljelentéseket a BRFK és az ügyészség felé a megvesztegetésgyanús ingatlan-eladások ügyében. Ezek közé tartozott nyolc Andrássy úti palota dobra verése. A Bajcsy Zsilinszky út 61. esetében a Nemzeti Nyomozóiroda részéről még tettenérés is megvalósult, amikor 18 millió forintnyi kenőpénz vándorolt az érintettek kezei között. A VII. kerületben is hasonló ügyletek kerültek napvilágra, azzal a különbséggel, hogy ott egyes gyanúsítottakat már letartóztattak. Reményeink szerint a bűnüldözők megteszik ezt a tíz métert a másik kerületig, ami kis lépés nekünk, de nagynak számítana az országnak.

– Melyek voltak a legkirívóbb esetek a VI. kerületben?

– Általában pályáztatás nélkül adták el az épületeket, ha viszont megtették, nem a legtöbbet ígérő cég vehette meg, hanem valaki más a jelentkezők közül. Az önkormányzat értékbecslője az ingatlaneladásokat azzal támasztotta alá, hogy véleményünk szerint a valósnál jóval alacsonyabb értéket adott meg. Példaként említhetem az Andrássy út 3. alatti palotát, a hatalmas csillárokkal, gyönyörű freskókkal, Róth Miksa ólombetétes üvegtábláival ellátott Postamúzeum épületét is. A testületi ülésen az előterjesztők arra hivatkoztak, hogy az árat csökkenteni kell, hiszen az épületben műemlékvédelmi szempontból olyan kincsek vannak, amelyek miatt nem lehet akármire használni! Az ilyen értékek a világon mindenütt éppen hogy árfelhajtó szerepet játszanak.

– Ön a VI. kerületi nyomozókat is a két kerület vesztegetésgyanús eseteinek hasonlósága miatt igyekszik hatékonyabb munkára ösztökélni. Említene ezek közül néhányat?

– A lakóknak nem adnak elővásárlási jogot, a vevő projektcégek tulajdonosi háttere pedig összezavarodik a háttérben lévő nagyobb, offshore cégek miatt. Vannak azonban személyi összefüggések is, hiszen bizonyos önkormányzati vezetők már korábban is dolgoztak együtt az ingatlan- és vagyongazdálkodás területén. Hunvald György, a VII. kerület jelenlegi polgármestere 1998 és 2002 között ugyanott alpolgármester volt, a vagyonkezelő vezetőjét pedig Ungár Klárának hívták. Az ő helyettese volt Verók István, aki 2002-ben már a VI. kerület MSZP-s polgármestereként vagyonkezelői tanácsadójául szintén Ungár Klárát választotta. Ugyanitt alpolgármester az SZDSZ-es Bajor Zoltán, akinek a neve a sajtóban többször is felmerült, hogy neki kellett volna átvennie a 18 milliós, vállalkozótól kapott kenőpénzt Kovács Péter vagyongazdálkodási igazgatótól. Bajor egyébként 1998–2002 között Erzsébetvárosban foglalkozott vagyongazdálkodással.

– Ha négy év alatt nem történtek érdemi nyomozati lépések a VI. kerületben, most miben reménykedik?

– A VI–VII. kerületi ügyészség nem engedte lezárni ezeket az ügyeket, és kötelezte a BRFK-t a nyomozás időbeni kiterjesztésére 2009 februárjáig. Mivel a törvény egyértelmű, látható, hogy az adott ügy elbírálása embereken áll vagy bukik. Nincs kizárva, hogy a VII. kerületi letartóztatások mögött MSZP–SZDSZ-es érdekellentétek állnak, hiszen ugyanez tapasztalható a VI. kerületben is, ahol a visszásságok ellen szavát felemelő Rabin László SZDSZ-es alpolgármestert ugyan meghagyták tisztségében, csak elvettek tőle minden jogkört a két párt emberei.

– Az elkövető eldugja a kenőpénzt, leüli büntetését, szabadulása után pedig nyugodt, új életet kezd. Vissza lehet csinálni ezeket az adásvételeket?

– Nincsenek eszményi, csak rossz vagy kevésbé rossz megoldások, a kisebbik az, ha visszaveszem az önkormányzat számára az ingatlant. Ha ugyanis beigazolódik törvénytelensége, semmissé válik az eladási szerződés. Ha bevezetnék a középkori módszereket, és utóbb derülne ki, hogy valakit csalárd módon gyanúsítottak meg, akkor a levágott karját már nem lehetne visszavarrni. Ennek szellemében kell az ügyeket megoldani! Mivel úgy látszik, megszűnt a társadalmi közmegegyezés, mely szerint a hatóságoknak megelőzniük és üldözniük kell a bűncselekményeket, illetve azok elkövetőit, arra kell törekedni, hogy az ügyek ne végtelen történetek, lezáratlan irathalmazok legyenek, hanem kivizsgált és elbírált ügyek, és a korábbi rendet mielőbb helyre kell állítani.

– Akárcsak Budapest környezetvédelmi hatósága esetében, hiszen az egészségre ártalmas por már mindent belep. Most végre elfogadták a szmogriadó lehetőségét.

– Csak attól, hogy egyik nap a páratlan, másikon a páros rendszámú autó szennyezi a levegőt, még nem lesz alapvető változás. A dízelüzemű kocsikra rá kéne terhelni a környezetszennyezés, a betegségek, a rákosok gyógyszere, az ápolónők, orvosok, kórházak költségét, és máris olcsóbb lenne hibrid járműveket vásárolni. A nagy előrelépést az jelenti, hogy a jövőben a szálló por határértékét nem a kén-dioxiddal együtt kell mérni, hiszen azt a széntüzelés okozza, márpedig ez Budapesten elhanyagolható. Aki tudta, hogy mi a valóság, mégis úgy alakította a szmogriadót, hogy az szinte ne is létezzen, emberek egészsége elleni közvetett bűncselekményt követett el. Tizenöt éve szorgalmazom, hogy a hatósági járműveket olyan mobil műszerekkel szereljék fel, amely alkalmas a követett gépkocsik szennyezésének megállapítására és határérték-túllépés esetén rendszámtáblájuk azonnali levételére, hat hónapig forgalomból való kizárásukra.

– Az ország egyre kiszolgáltatottabb a gáz- és kőolajtermelőknek, miközben élénk viták dúlnak az atomenergia békés felhasználásáról.

– Legfontosabb a környezetbiztonság. Ennek három pillére a víz-, klíma- és az energiabiztonság. Az energiabiztonságon belül először az ellátásbiztonságról kell beszélni, ami leginkább a külföldi és a hazai beszerzési források diverzifikálását kell hogy jelentse. A hagyományos energiahordozók tekintetében a kelet–nyugat irányú vezetékek mellett Európában szükség van egy észak–dél irányú vezetékhálózatra is. Az atomenergia abban az esetben támogatható, ha az erőmű-élettartam hosszabbítása összekapcsolódik a megújuló energiák 20-30 százalékos arányú növelésével.

– A változásokhoz pénz kell, és általában nem is kevés.

– A kínai írásjegyek között a válságnak ugyanaz a fogalomjele, mint a lehetőségnek. Én ezt a lehetőséget a pénzügyi válságban látom, a Változás a környezetért! választási hadjáratom jelmondata pedig nem csupán a környezetvédelmet, hanem szélesebb keretben vizsgálva a rendszert pénzügyi, gazdasági, politikai viszonyokat is jelent, tehát az állam szerepének újragondolását. Ebben a pillanatban legalább tizenkét fővárosi környezetvédelmi ügyet tudnék említeni, amelyhez egy petákra sem lenne szükség, sőt pénzt hozna, és nem helyezne újabb terheket az emberekre. Egyetlen dolog azonban mégis kell hozzá: politikai bátorság.

Szakács Gábor

ILLÉS ZOLTÁN

1961-ben született Szabadkán.

1968-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki karán, 1987-ben egyetemi doktori fokozat, analitikai kémia.

1998–2002 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Tanít a Közép-európai Egyetemen, az ELTE-n és a gödöllői Szent István Egyetemen.

A Fidesznek 1994 óta tagja, 9 évig országos alelnöke. 1998-tól 2006-ig, listáról bejutva, két parlamenti ciklusban képviselő. Az első 4 évben elnöke, majd a rákövetkező 4 évben alelnöke a Környezetvédelmi Bizottságnak.