Politikai indíttatásból fosztanák meg hazánkat a soros elnökségtől
– Az Európai Parlament megint csak fűti a hangulatot Magyarország ellen – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Győri Enikő európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy a testület megfosztaná hazánkat az uniós soros elnökség betöltésétől.– Az Európai Parlament teljes tévedésben van, megint szokás szerint túlterjeszkedik a hatáskörén, és csak fűti a hangulatot Magyarország ellen
– jelentette ki Győri Enikő, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselő a testület azon próbálkozásával kapcsolatban, hogy megakadályozza hazánkat a soros elnökség betöltésében, amely 2024 második félévére esik.
– Ez egy nagyon erősen politikai indíttatású történet, a zöldek a baloldallal közösen a hangadói az Európai Parlamentben is a Magyarország-ellenes vitáknak
– közölte az EP-képviselő. Hozzátette: a napnál is világosabb, hogy amikor elhangoznak magyar vagy európai bizottsági részről olyan nyilatkozatok, hogy közel vagyunk a megállapodáshoz, Magyarország jó úton jár, akkor az Európai Parlament hirtelen összehív egy Magyarország-ellenes vitát, elfogad egy határozatot, a magyar ellenzéknek nemcsak a tudomásul vételével, hanem hathatós támogatásával. Így próbálnak az időzítéssel is politikai nyomást gyakorolni a bizottságra, hogy nehogy megszülethessen az egyezség.
– Ami most történik, hogy Magyarország felkészül a 2024. második félévi elnökségére, az egy jogszabály alapján történik, nem is választható, hanem kötelezettség
– magyarázta a Fidesz politikusa. Rámutatott, hogy az Európai Unió Tanácsában, tehát a tagállamok szervében van egy előre meghatározott és egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer, hogy hat hónapig mindig más tagállam adja az elnökséget.
Magyarország eddig egyszer, 2011. január 1. és június 30. között látta el a soros elnökség feladatait. Győri Enikő, aki az első elnökséget irányította államtitkárként, elmondta, hogy ez az időszak nagyon sikeres és jó hangulatú volt, minden nehézség ellenére, hisz a Magyarország elleni hadjárat már akkor elkezdődött.
Hangsúlyozta, hogy hazánk a vállalásait maximálisan teljesítette, ezzel ki is vívtuk az európai partnerek elismerését.
Kiemelte, az elnökség koronaékszere az volt, hogy le tudták zárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat. Kimondták, hogy szomszédunk alkalmas az uniós tagságra, ami után elindulhatott a ratifikáció. Ezen túl sikerült olyan témákat is beemelni a középpontba az elnökség során, amelyek addig nem szerepeltek az uniós napirenden, mint például a demográfia és a családpolitika.
– Mi adtunk egy magyar ízt, egy magyar és közép-európai tónust, mikor nálunk volt a vezénylő pálca
– fogalmazott Győri Enikő.
Megemlítette, hogy lett az uniónak egy roma stratégiája, és azóta a kormányoknak minden évben kötelezően készíteniük kell egy koncepciót arról, hogyan tervezik a roma közösségük felzárkóztatását. A magyar elnökség egy másik célkitűzése a Duna Stratégia megalkotása volt; ezt sikerrel elfogadtattuk az uniós partnereinkkel, és meg is valósítottuk. Ennek célja, hogy a Duna-menti népeknek – nem csak az uniós országoknak, hanem az unión kívülieknek is – minél több közös projektjük legyen, és ezek uniós projekteknek számítsanak.
– Mi raktuk össze az úgynevezett gazdasági kormányzási csomagot is, amely azt irányozta elő, hogy az országok többet ne adósodhassanak el, ne halmozhassanak fel olyan magas költségvetési hiányt, mint korábban
– ismertette Győri Enikő, hangsúlyozva, hogy a 2008-as gazdasági válság után Európa rendkívül rossz bőrben volt.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
