Politikai támadás Patyi András és az NKE ellen

Patyi András szerint szervezett kampány indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és személye ellen. Az NKE rektora az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az egyetem minden hivatalos vizsgálatnak örömmel áll elébe, mert „nincs takargatnivalónk, és mert így kiderül az igazság”.

Patyi András megjegyezte: mindez nem tántorítja el őket attól, hogy folytassák sokirányú oktatási tevékenységüket, kutatásaikat, a magyar közigazgatás versenyképességének növelését célzó fejlesztéseiket. Folytatódik az NKE Ludovika Campusának fejlesztése is, megkezdik a szárnyépület és az egykori vívóklub helyreállítását, az Orczy-parkban márciustól csónakázni lehet majd a tavon, és lakossági sportparkot is építenek.

Az uniós fejlesztési projektekkel kapcsolatban politikai támadás érte a magyar közigazgatás, honvédelem és rendvédelem felsőoktatási alapintézményét – jelentette ki a rektor. Hozzáfűzte: „hosszú ideig azt hazudták”, hogy az egyetem ellen uniós vizsgálat folyik, miközben sem az egyetem, sem ellene nem indult eljárás. Az uniós szervek mindössze kérdéseket tettek fel, ezekre kimerítő választ adtak, és azóta ennek az ügynek nincs is folytatása.

Hadházy Ákos az utóbbi időben rendkívül intenzíven támadja az egyetemet – mondta a rektor. A közelmúltban az LMP nyilvánosságra hozta azoknak a közszereplőknek a listáját, akikkel szemben büntetőeljárást akarnak kezdeményezni, és ezen ő is szerepel, mint az NKE rektora és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke. Nemcsak a támadások száma, hanem „a minden szakmaiságot nélkülöző, otromba mivoltuk is felháborító” – közölte a rektor. Azt sem veszik figyelembe, hogy az NKE nem egyedül, hanem legalább ötven együttműködő partnerrel – köztük 15 egyetemmel – használja fel az uniós forrásokat. Ezek miatt a „tudományos közösség elleni támadásnak tartja” Hadházy Ákos vádaskodásait – tette hozzá.

Arra reagálva, hogy az NKE „felesleges kutatásokra” költ, a rektor kiemelte: negyven emberből álló tudományos testület pályázati alapon, azaz nyilvános, átlátható módon 211 pályázatból 161-et hagyott jóvá, vagyis ötvenről gondolták úgy, hogy azok nem járulnak hozzá a „közszolgálati tudás növeléséhez”. A támogatott kutatások elindultak, olyan témákban például, mint a digitális kormányzás, az innovatív közigazgatás vagy a kiberbiztonság.

Az uniós projektek keretében mintegy 80 ezer kormány-, köz- és állami tisztviselő továbbképzésére nyílik lehetőség. A „túlározottság” vádjával kapcsolatban a rektor megjegyezte: a fejenként átlagosan mintegy 900 eurós költség nagyjából fele annak, mint amennyiért európai cégek vállalják ugyanezt. Kiemelte azt is: az NKE a fejlesztési munkákat nem szervezte ki külsős cégeknek; a projektekben az NKE, valamint más állami és nem állami felsőoktatási intézmények, továbbá kormányhivatalok munkavállalói működnek közre valós szerződések alapján.

Patyi András szerint támadói jól láthatóan összekapcsolják két posztját, hiszen a kiszivárgott listán is úgy szerepel, mint az NKE rektora és az NVB elnöke, aki „megakadályozza a népszavazásokat”. Felidézte: az LMP több, a paksi bővítésről szóló népszavazási kérdést szeretett volna hitelesíttetni. Ezeket az NVB, tehát nem Patyi András, hanem a testület többnyire egyhangúlag utasította el, az utóbb bíróságon megtámadott döntéseknél pedig a Kúria is nekik adott igazat.  Így az, hogy „Patyi András tagadta meg a népszavazási kérdések hitelesítését, szimpla hazugság” – fogalmazott a rektor. A vádaskodókat azonban nem az igazság érdekli, hanem az NVB-t, mint a választások lebonyolításáért és tisztaságáért felelős központi szervet és az NKE-t mint állami egyetemet akarják lejáratni – jelentette ki. Az NKE rektora szerint mindez azt jelzi, hogy nem a tényeket, a valóságot akarják megismerni, céljuk nem az értékközvetítés, hanem a „hecckampány”.

Megjegyezte: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet szokták a „kormány, illetve a miniszterelnök kedvenc egyetemének” hívni, holott másutt is vannak campusépítések, több tízmilliárd forintos fejlesztések, és több főiskola lett egyetem az elmúlt években. Kitért arra is, ahogyan az orvosképzés „betegközeli”, „kórházközeli”, ily módon az NKE is lehet „közigazgatás-közeli, honvédelemközeli, kormányzat közeli”, hiszen ezekre a pályákra készítik fel a hallgatókat.

A rektor kiemelte azt is, hogy a jelenlegi kormány és Orbán Viktor miniszterelnök döntött arról, hogy a honvédelmi, rendvédelmi és közigazgatási képzést kínáló intézményekre pénzt kell költeni. A rendőrtiszti főiskola sokáig az egyik leglepusztultabb intézmény volt, a honvédtisztképzés egykori Üllői úti Bolyai campusát pedig 2008-ban lerombolták és úgy hagyták. „Miféle telekmanipuláció része volt ez; kinek, milyen érdeke fűződött hozzá”, hogy egy katonai főiskolai kar épületét, a „földdel tették egyenlővé”? – tette fel a kérdést Patyi András.

Az NKE-ről a rektor elmondta: jövő szeptembertől, húsz év szünet után újra elindítják az egyetemi szintű katonai pilótaképzést. Mindemellett a Ludovika Campus fejlesztésének első nagy üteme is befejezéséhez közeledik: március végére teljesen felújítják az Orczy- parkot, elkészülnek a lovas létesítmények, és a kormány szeptemberi döntését végrehajtva lakossági sportparkot is építenek majd. Megkezdik a szárnyépület – a volt Raoul Wallenberg iskola – belső felújítását, és a vívóterem – ahol korábban a Bárka Színház is működött – visszanyeri eredeti funkcióját. Megújítják az egyetem előtti Ludovika teret is – sorolta.

Mindent megtesznek azért, hogy a VIII. és IX. kerület határán lévő egyetemi komplexum szép részévé váljon a környéknek – emelte ki Patyi András.

MTI