Potápi Árpád János: 2024 az együttműködő nemzet éve
Tudatosan, hálózatszerűen felépített struktúrává vált a magyar nemzetpolitika, amelynek elsődleges célja, hogy a határainkon túl élő nemzettársainkat a szülőföldjükön tartsa, a nyugati szórványmagyarságot pedig még közelebb hozza az anyaországhoz. Legalábbis lélekben.
„…legyen a következő években a magyar nemzetstratégia veleje, hogy miközben szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ, a magyar együttműködés, a magyar egység, a magyar összeműködés mechanizmusait erősítsük meg. (…) a körülöttünk lévő világ szétcsúszásból fakadó kihívásaira a magyar összeműködés, együttműködés erősítésével tudjuk megadni a választ.” (Orbán Viktor)
Illik ezzel, a Magyar Állandó Értekezlet XXI. ülésén elhangzott miniszterelnöki idézettel kezdeni azt a tudósítást, amely arról a sajtótájékoztatóról szól, amelyet hétfőn tartott a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. És nemcsak illik ezzel kezdeni, de fontos is, mert ez a pár sor fogalmazza meg annak a kormányzati törekvésnek a lényegét, amelynek jelszava az idén „az együttműködő nemzet éve” lesz. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint viszont csak akkor érheti el ez a politika a céljait, ha meg tudja szólítani a fiatalokat is. Mert nélkülük elmarad a siker.
A tájékoztató egyfajta összegzése volt mindannak, amit Magyarország véghezvitt a nemzetpolitika terén 2010 óta. Az eredmények bámulatosak, különösen akkor, ha az akkor levitézlő balliberális kurzus örökségéhez hasonlítjuk ezeket. Potápi Árpád János minden részletre kitért, rendkívül hosszú a lista, ebből csak néhány területet emelhetünk ki ezúttal. Az mindenestre rögtön kitűnt, hogy tudatosan, hálózatszerűen felépített struktúrává vált a magyar nemzetpolitika, amelynek elsődleges célja, hogy a határainkon túl élő nemzettársainkat a szülőföldjükön tartsa, a nyugati szórványmagyarságot pedig még közelebb hozza az anyaországhoz. Legalábbis lélekben.
Kiterjedt hálózatról van szó. Részét képezik a külhoni magyar pedagógusok és pedagógusszövetségek, akárcsak az önkormányzatok, testvértelepülések kapcsolatai, aztán a határainkon túli magyar vállalkozók és vállalkozások, valamint az ott kiépült magyar nyelvű média világa és a fiatalok generációs szegmense. Csak két adat: napjainkban háromezer külhoni magyar vállalkozó, illetve családi vállalkozás, és 12 ezer magyar pedagógus kap támogatást az anyaországtól.
Az államtitkár hozzátette, hogy a rendszer részét képezik a gyermekorvosok is, ezen a körön belül pedig a gyermekpszichiáterek képzésére fektet nagyobb hangsúlyt a jövőben a magyar kormány. Beszélni kell a lovassportról is, pontosabban arról a 89 lovas egyesületről, amelyet szintén támogat az anyaország. E téren talán nem is az érmek, és a győzelmek a fontosak, hanem a lovaglás nevelő hatása, közösségépítő, identitáserősítő jellege.
Az államtitkár külön kiemelte a Magyarország által támogatott és fejlesztett külhoni sportakadémiákat is. Ez ezekre épülő klubok, „nagycsapatok” imponáló eredményeket értek el a térség versenysportjában. A Sepsi OSK futballcsapata elhódította a román kupát, a dunaszerdahelyi DAC második lett a szlovák bajnokságban, a Topolya szintén ezüstérmet szerzett a szerb Szuperligában, a Gyergyói Hoki Klub pedig megnyerte az Erste Ligát.
Minden eddig támogatási rendszer megmarad, illetve bővül, fejlődik. Babaváró csomag, iskolakezdési támogatás, régiós gazdasági fórumok, és így tovább… Marad az a kárpátaljai szociális program is, amely az ott élő, ott tevékenykedő magyar pedagógusoknak, egyházi személyeknek, egészségügyi dolgozóknak, színészeknek, újságíróknak igyekszik segítséget nyújtani a nehéz időkben. Potápi Árpád János elmondta, a magyar és az ukrán külügyminiszteri találkozó legfőbb eredménye, hogy megtört az a hosszú és fagyos csend, ami a két ország kapcsolatát jellemezte az utóbbi években. Közös munkacsoport tanácskozik most arról, miként lehet valamiféle előrelépést tenni a magyar nyelvű oktatás terén, a magyar iskolák ügyében. Az államtitkár hangsúlyozta, adottak az előrelépés törvényi feltételei, csak azon múlik minden, miként értelmezi és alkalmazza saját jogszabályait az ukrán fél.
A végére csak annyit, hogy köztudott, a „Határtalanul!” program anyaországi iskolásokat utaztat külhoni magyar közösségekhez. Tavaly 47 ezer diák kelt útra. Potápi Árpád János azt tervezi, hogy megkeresi azokat az iskolákat, amelyek nem pályáztak eddig ebben a programban.
