Minden, amit ma teszünk, a jövőnkért van
„Minden, amit ma teszünk, igazából a jövőnkért van” – jelentette ki a magyar nemzetpolitika tevékenységét és eredményeit ismertetve Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szombaton Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) éves közgyűlésén és díjátadóján.
Az egyik legfontosabb erdélyi magyar civil szervezet éves rendezvényén mondott köszöntőjében az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány és az EMKE ugyanazért dolgozik; a közös cél az, hogy legyenek magyar emberek tíz, húsz, ötven és száz év múlva is.
„Ha mi ezt a munkát nem végezzük el 2023-ban és a következő években, a jövőnket éljük fel” – fogalmazott Potápi Árpád János.
Rámutatott: ahogy a célok, úgy a sikerek is közösek, és ezek között nem csak a beruházásokat kell érteni – például a rendezvénynek otthont adó Protestáns Teológiai Intézet felújítását -, hanem a szemléletváltást is. „A mai gyerekek már úgy nőnek fel, hogy tudják: ha magyar nemzetről beszélünk, már nemcsak a szűkebb értelemben vett Magyarországról kell beszélni, hanem a Kárpát-medencéről, sőt a diaszpóráról is” – emelte ki.
Az államtitkár a kolozsvári rendezvényen 2023, a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában címmel tartott előadást. Elmondta: 1990-től a magyar nemzetpolitikának „voltak hullámhegyei és hullámvölgyei”, de 2010 óta sikertörténetről lehet beszélni. Az elmúlt 13 évben a magyar kormány sokat tett azért, hogy megerősítse a magyar közösségeket, és ebben a munkában a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben is folytonosságra, kiszámíthatóságra törekszik.
„A közösségeket szeretnénk hálózati szinten is megerősíteni” – mondta Potápi Árpád János, aki szerint „a nemzet szövetét” az egyes hálózatok szövetjeként képzelik el.
Kiemelte a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását és a Nemzeti Újrakezdés Programot, az oktatásról szólva pedig az oktatási-nevelési támogatás százezer forintra emelését, melyet ősztől Kárpát-medence-szerte megkapnak az anyanyelvükön tanulók. A programokról elmondta, hogy a Miénk a város vetélkedőn 1500 kisdiák vett részt Kárpát-medence-szerte, pénteken Déván és Vajdahunyadon adott át ajándékcsomagot a nyerteseknek.
A Határtalanul programban félmillió anyaországi diák vett részt eddig, ez nemcsak az iskolák, de az idegenforgalom számára is fontos – mondta. Legfőbb hozadéka, hogy a fiatalok megtapasztalják, hogy Magyarország határain túl is lehet magyar szóval, „magyar világgal” találkozni – vélte.
Kitért a külhoni kulturális rendezvények, programok támogatására, és a nemzetpolitika fontos színterének nevezte a sportot is, Erdélyt illetően a többi között a Lovasprogramot említve. A gazdasági programokról szólva emlékeztetett: a román partneren múlik, hogy Erdélyben ez még a Székelyföldre korlátozódik.
Előadását követően Potápi Árpád János átvette Széman Péter elnöktől az EMKE Kötő József-díját, amelyben a kárpát-medencei magyar civil szervezetek és közösségek következetes támogatásáért részesült.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője laudációjában úgy fogalmazott: a díjazott a kárpát-medencei magyar közösségek „minden szívdobbanását ismeri”, ami bukovinai székelyként nem meglepő. A kitüntetett elmondta: a díj nemcsak az ő és munkatársai munkáját ismeri el, hanem a magyar kormány azon erőfeszítéseit, hogy egységes magyar nemzetről lehessen beszélni a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
Az EMKE közgyűlésén Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a nagyvárosi szórvány problémájára hívta fel a figyelmét, úgy vélve, a következő évek legfőbb feladata az itteni fiatalok megszólítása kell legyen.
Az egybegyűlteket Tasnádi Szilárd István Kolozs megyei alprefektus is köszöntötte, Széman Emese Rózsa egy középiskolások körében végzett felmérést ismertetett, majd az elnökség éves beszámolója hangzott el.
Délután 13 kategóriában adják át a jeles erdélyi magyar személyiségekről elnevezett díjakat. Az idei díjazottak: Fejes Ildikó szociológus, hitoktató, Sári Zsolt muzeológus, Szélyes Ferenc színművész, Hristea Erika-Elisabeta vállalkozó, Tóth István fotóművész, Sára Ferenc koreográfus és Varga Zsuzsanna táncoktató, Varga Balázs színművész, Köllő Enikő könyvtáros, Czakó Gabriella zenetanár-karnagy, Tokai Andrea színművész, Csinta Samu újságíró, Erős István, a Budapesti Képzőművészeti Egyetem rektora.
Életműdíjban Albert Júlia színművész, Gaal György helytörténész, László Miklós fotóművész, Meister Éva színművész és Wanek Ferenc geológus, egyetemi oktató részesül.
