Paul Poupard bíboros, aki 25 éve ismeri XVI. Benedeket, és 2007-ig a Vatikán kulturális „minisztériumának” megfelelő Szentszéki Kulturális Tanácsot vezette, a tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak úgy fogalmazott, hogy a pápa szándékainak „utolsó, legfelsőbb szintű kinyilatkoztatása volt” öt fejlődő térségbeli bíboros kinevezése a tavalyi év végén. Poupard bíboros szerint XVI. Benedek pápa akkor már eldöntötte, hogy lemond.

A magas rangú vatikáni tisztviselő szerint „a lemondás sokkja” is arra késztetheti a bíborosi testületet, hogy – csakúgy, mint 1978-ban, „a keleti tömbből érkező” Karol Wojtyla, vagyis Benedek lengyel elődje, II. János Pál esetében – „bátorságot tanúsítsanak”, és ezúttal Európán kívüli jelöltet válasszanak.

Poupard a brit lapnak adott interjúban elmondta azt is, hogy a konzisztóriumi teremben ülésező bíborosi testületet teljesen váratlanul érte múlt hétfőn XVI. Benedek pápa bejelentése lemondási szándékáról. „Abban a pillanatban jöttem rá, hogy mit fog mondani, amikor kiejtette az ingravescente aetate (előrehaladott kor) utalást” az előre megírt latin nyelvű nyilatkozatban – mondta a bíboros a The Sunday Timesnak. „Saját érzéseimet a többi bíboros arcán láthattam viszont – meglepetés, sokk, megrökönyödés és szomorúság” – fogalmazott Poupard.

Elmondta azt is, hogy már tavaly nyáron megdöbbenéssel figyelte XVI. Benedek fizikai állapotának romlását. Poupard szavai szerint a pápának a járás is fájdalmat okozott, két segítőnek kellett őt támogatnia ahhoz is, hogy néhány lépcsőn fel tudjon menni.

A bíboros véleménye szerint ugyanakkor a pápa nem csupán kora és egészségi állapota miatt mond le, hanem a pápai időszakát beárnyékoló ellentmondásos ügyek miatt is. Poupard ezek között említette a szexuális visszaélések szította botrányt, az egyházon belüli „frakcióvillongásokat”, és a bizalmas vatikáni dokumentumok ellopásáért elítélt volt pápai komornyik, Paolo Gabriele ügyét is.

(MTI)