Pozitív a magyar oktatásról kiadott OECD-jelentés

Pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak – mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Maruzsa Zoltán a jelentés magyar vonatkozásáról szót ejtve elmondta, hogy az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyermekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába (és bölcsődébe), és hangsúlyos az állami szerepvállalás és finanszírozás is.

A magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába, és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.

A köznevelés területét érintve az államtitkár szerint a kiadvány adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár megjegyezte, ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél.

Az államtitkár szerint a mostani adatokban realizálódik a pedagógus életpálya bevezetésének hatása. Míg egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta viszont az eredeti szinthez képest 2015-re 10 százalékkal magasabbra emelkedett – mondta.

Maruzsa Zoltán hozzátette, 2016-ban és 2017-ben is emelkedtek a pedagógusbérek, és megjegyezte, további kormányzati intézkedések várhatóak ezen a területen.

Az államtitkár elmondta, a jelentés a felsőoktatást érintve kiemeli, hogy az alapfokú egyetemi végzettség átlagosan 72 százalékos, a mesterképzés 134 százalékos többletjövedelmet jelent, tehát a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt jelent a végzetteknek Magyarországon.

A jelentés megjegyzi, hogy a 25-64 év közötti korosztályban az alapképzéssel és mesterképzéssel rendelkezők aránya Magyarországon kis mértékben tér el az OECD-átlagtól. Míg a magyar 13, addig az OECD-átlag 14 százalék az alapképzést tekintve, a mesterképzést nézve a hazai adat 9 százalék, szemben az OECD 12 százalékos átlagával. A doktori fokozatot szerzettek aránya megegyezik az OECD 1 százalékos átlagával.

A jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, ami 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt volt. Maruzsa Zoltán megjegyezte: ezzel az adattal „nem állunk előkelő helyen”, de hozzátette, 2015 óta folyamatosan nőttek az oktatás szánt költségvetési források.

Összehasonlításként elmondta, míg 2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol.

Maruzsa Zoltán kitért arra, hogy az OECD 2015-2016-os adatokat vett alapul legújabb jelentésében, azonban sok tekintetben az azóta eltelt években további pozitív változások történtek a magyar oktatás területén.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Education at a glance” címmel kedden hozta nyilvánosságra az oktatásról szóló több száz oldalas éves jelentését.