– A december 5-i népszavazás nem várt eredménye a legtöbb magyar ember szívében fájó pont maradt. Önnek mi az álláspontja ezzel kapcsolatban?

– Megmondom őszintén, nem örültem, hogy népszavazást tartottak a kettős állampolgárságról. Azt gondolom, hogy a dolgokat logikusan, lépésről lépésre kell elérni, és ennek a kérdésnek a megoldására több lehetőség kínálkozik az Európai Unión belül. Hiba volt belpolitikai síkra terelni egy olyan ügyet, amelyet más úton is ki lehetett volna harcolni.

– Például?

– Az unió által, az ott élő és jól működő gyakorlat szerint. Gondolok például a régiók kialakítására, amelyek révén több konfliktus megoldódott mondjuk a dánok és a németek vagy az osztrákok és az olaszok között.

– A Kárpát-medencei magyarság helyzete és kilátásai azért messze nem ugyanolyanok, mint az uniós tagállam Németország vagy Olaszország lehetőségei. Ukrajna például egy jó ideig még nem fog szerepelni a tagállamok sorában.

– Ukrajnának csatlakoznia kell, ez nem történhet másképp. Ha a nyugatiak bölcsek lennének – de sajnos ez nem jellemző rájuk -, akkor öt éven belül behozzák az unióba őket is. Ha ez tíz év alatt sikerül, az sem olyan nagy idő. Ha történelmi távlatokban gondolkodunk, akkor pedig főleg nem. Az ukránok a magyarokhoz hasonlóan évtizedekig kommunista rendszerben éltek, és most végre felszabadultak. Nagyon közel állnak hozzánk, például a civilizációt illetően és ez is egy összetartó erőt jelképez. És ez az erő arra irányul, hogy minél előbb hozzánk jöjjenek. Én inkább azoknak az ellenállásától félek, akik tisztán gazdasági alapon akarják megközelíteni az új tagfelvétel kérdését. Elsősorban az angolokra gondolok.

– Az autonómia is egy lehetséges és járható út lenne a határon túli magyarok számára.

– Nem igazán vagyok az autonómia mellett, mert nem szeretném, ha elszigetelnénk a magyarokat, és ez elsősorban az erdélyiek számára lenne hatalmas probléma. Úgy érzem, nagyobb lesz a befolyásuk, ha eltűnnek a határok. Az izoláció véleményem szerint nem vezet jóra.

– Lát-e lehetőséget arra, hogy Románia uniós tagállam legyen a közeljövőben?

– Ez meglesz. A románok, mint ahogy a történelem is mutatja, rendkívül ügyes politikusok, mindenhova bejutnak, ahova akarnak.

– Mikorra várható ez a csatlakozás?

– Nem lehet megjósolni az idejét, de anynyi biztos, hogy jó irányba haladnak. A március 6-i moldovai választásnak nagy szerepe lesz ebben a tekintetben, hiszen Moldovának nagy befolyása van a románokra. Egyébként úgy vélem, hogy nekik logikusan vissza kellene térniük Romániába. Ha a kommunisták még egyszer győznek, akkor nagy baj lesz. Ha nem győznek, amit őszintén remélek, akkor ebben a kérdésben is előrelépés várható.

– Az autonómia nem ismeretlen fogalom Európában. Baszkföld 1979-ben kapott autonómiát.

– A baszkok helyzete más. Mi egy nagy egységben éltünk egészen a XX. század elejéig, a baszkok viszont mindig is Spanyolországhoz tartoztak, és akárhányszor megpróbáltak leszakadni, az mindig bajjal végződött. Ne feltételezzük, hogy egy baszk népszavazás a spanyol állampolgárság ellen irányulna. Ha pedig mégis, akkor a baszkok húznák a rövidebbet.

– Hogyan látja a határon túli honfitársak jövőjét?

– Össze fog nőni, aminek össze kell nőnie. Három-négy évvel ezelőtt még igen nehéz volt a Szlovákiában élő magyarok helyzete, amikor még Meciar volt a kormányfő. Ehhez képest jelenleg a helyettes miniszterelnök magyar ember, három miniszter úgyszintén. A magyar nemzetiségek jövője nagymértékben függ a belpolitikától, amiről persze nem tudjuk, hogy milyen irányba halad a jövőben. Mindezzel együtt úgy érzem, hogy kiváló kilátásaink vannak, nemzetközi presztízsünk erős.