Az ifjúság a bizonytalanságot látja generációja legégetőbb problémájának
Problémás fiatalok
Bizonytalanság, céltalanság, az anyagi biztonság hiánya. Az Ifjúságkutató Intézet felmérése szerint a 15–29 évesek ezt a három problémát tartják nemzedékük legégetőbb gondjának. Milyen trendek és változások olvashatók ki a négyévente sorra kerülő ifjúságkutatási program adataiból, és mit üzen mindez a döntéshozóknak?
A nagy mintás ifjúságkutatási program az ezredforduló óta négyévente felméri a fiatalok generációs problémáit. Az európai szinten egyedülálló kutatás átfogó képet ad a fiatalok életkörülményeiről, demográfiai helyzetéről, az oktatásról, a munkaerőpiacról, médiafogyasztásukról, politikai preferenciájukról, szabad idejük eltöltéséről. A legutóbbi, 2020-as adatfelvétel során nyolcezer 15–29 évest kérdeztek meg arról, mi szerintük nemzedékük legégetőbb problémája. Első helyre a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő került, amelyet minden negyedik (23 százalék) megkérdezett említett. A második problémakör az anyagi nehézség, elszegényedés, szegénység volt (22 százalék), míg harmadikként a céltalanságot jelölték meg, hogy nem tudják, mit akarnak elérni az életben (12 százalék). Ezt követi a baráti társaságok, közösségek hiánya, valamint ötödik problémaként a drogok, kábítószerek és alkohol elterjedése (8-8 százalék). A munkanélküliséget és a bűnözést a megkérdezett fiatalok 5-5 százaléka tartja gondnak, ezeket követi a lakáshoz jutás nehézsége, majd a lista tizedik helyére a külföldre vándorlás került, ezt csak 2 százalékuk említette.
Erősödő bizonytalanság
A Mathias Corvinus Collegium égisze alatt működő Ifjúságkutató Intézet idén újra készített egy kisebb mintás, ezerfős felmérést, amely megerősítette, a fiatalok három év elteltével is a bizonytalanságot látják generációjuk legégetőbb gondjának. A 15–29 évesek 28 százaléka nevezte meg első helyen a bizonytalanságot, míg az anyagi nehézségeket 25 százalék, amelyek valamivel magasabb arányok, mint a 2020-asak. A kutatás szerint ezek hangsúlyossá válását elsősorban a szomszédunkban zajló háború és a hozzá kapcsolódó gazdasági nehézségek magyarázhatják. A céltalanság úgyszintén változatlanul a harmadik helyen végzett: a fiatalok 11 százaléka tartja nemzedékük legnagyobb gondjának, ami arra utal, hogy a kapunyitás frusztrációja is tartósan jelen van életükben.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója és az MCC Szociológiai Műhelyének vezetője a Demokratának elmondta, a bizonytalanság az elmúlt húsz évet tekintve egyre erősödő tendenciát mutat, hiszen 2000-ben a fiatalok alig három százaléka tette első helyre. A másik szembetűnő változás a munkanélküliségtől való félelem csökkenése. A 2008-as kutatás a munkanélküliséget még a problématérkép élére helyezte, míg a legújabb felmérés szerint már a sor végén kullog. Az igazgató hozzátette, míg a 2008-as kutatás a gazdasági válság, a 2020-as pedig a koronavírus ideje alatt készült, így a gazdasági-társadalmi események nagy mértékben befolyásolták a válaszadást.
– A 2020-as eredményekből jól kiolvashatók a koronavírus hatásai. A lista negyedik helyére ugrott a baráti társaságok hiánya, amely az elmúlt két évtizedben egyáltalán nem foglalkoztatta a fiatalokat. Legújabb kutatásunkban is a negyedik helyet foglalja el, ami alapján valószínű, hogy az ifjúsági közösségek még mindig nem heverték ki a karantén okozta hatásokat. Viszont a szabadidőstevékenység-szerkezetben előtérbe kerültek a személyes kapcsolódások, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a személyesen megélt közösségi élet felértékelődött a fiatalok szemében – fejtette ki Székely Levente.
A sorban következő problémákat a megkérdezett fiatalok kevesebb mint 5 százaléka említette, kivétel a drogok, kábítószer, alkohol elterjedése, amely ugyan elérte az 5 százalékot, két évvel korábban viszont gyakrabban került szóba (7 százalék). Hasonló mértékű csökkenés figyelhető meg a bűnözés esetében (3, illetve 5 százalék).
A kivándorlás tizedrangú ügy
Összességében az egzisztenciális kihívásokat (anyagi és elhelyezkedési nehézségek, lakásproblémák) a fiatalok harmada (32 százalék) említette, közösséggel kapcsolatos nemzedéki problémákat (kortárs csoportokat, családi kapcsolatokat érintő nehézségek) pedig a megkérdezettek 12 százaléka nevezett meg. A fiatalok hasonló arányban (11 százalék) nyilatkoztak a kerülő utakról, menekülésről, ami a drogok, kábítószer, alkohol elterjedése mellett a bűnözést és a külföldre vándorlást is tartalmazza (3 és 2 százalék). A legjelentősebb problémacsoport pedig a frusztrációt testesíti meg, beleérte a bizonytalanságot, céltalanságot, a szülőktől való függést vagy az iskolai, előmeneteli nehézségeket, illetve a strukturális válságok (például a migráció, bevándorlás, klímaváltozás) okozta diszkomfortot. A kutatás módszertanáról Székely Levente fontosnak tartja elmondani, hogy a kérdezőbiztosok nem a válaszadó saját problémáira kérdeztek rá, hanem arra, hogy az illető maga mit gondol nemzedéke legnagyobb problémájának.
– A válaszadót motiválhatja a saját élettapasztalata, saját problémái, amelyeket kivetít a nemzedékére, és az is előfordulhat, hogy egy biztos családi hátterű és egzisztenciájú, magabiztos és céltudatos fiatal a legégetőbb problémának a bizonytalanságot és a céltalanságot tartja, mert kortársait ilyennek érzékeli – fejtette ki.
A nagy mintás ifjúságkutatásokról idén Kívánj tízet – A magyarországi fiatalok nemzedéki önreflexiója és jövőképe címmel átfogó tanulmánykötet is megjelent, amely részletekbe menően tárja fel a fiatalok által említett tíz legégetőbb probléma összefüggéseit. Például a kivándorlással kapcsolatban – amely az ellenzéki politikusok szerint a fiatalokat leginkább sújtja – a kötet kitér rá, hogy a nagy mintás ifjúságkutatás szerint rövid távú külföldi tanulást 2020-ban a megkérdezettek kevesebb mint egytizede (8 százalék) tervezett, rövid távú munkavállalásban pedig kevesebb mint ötödük (18 százalék) gondolkodott. Az Ifjúságkutató Intézet, kiegészítendő a pandémia második hulláma alatt felvett nagy mintás ifjúságkutatás eredményeit, új kutatást készített a 18–39 évesek körében a migrációs szándékokról, amelyből kiderült, hogy a korcsoportnak csupán egyötöde szövöget migrációs terveket. A két vizsgálat egybehangzó eredményei szerint külföldi letelepedésben a fiatalok tizede gondolkodik. Az Ifjúságkutató Intézet új kutatása alapján a közvetett, ismerősök által szerzett tapasztalatok is befolyásolják a megkérdezettek jövőterveit. A külföldi tapasztalatok birtokában lévő, de már visszavándorló ismerős a rövid távú migrációs terveket pozitív módon befolyásolja, a külföldi letelepedéssel kapcsolatos tervekre viszont ellenkező hatással van.
Kiszámíthatóságra vágynak
Kérdésünkre, miszerint a politikai döntéshozók számára milyen tanulságokkal szolgál a kutatás, Székely Levente úgy válaszolt: nehéz helyzetben vannak, mert a fiatalok nem konkrét problémákat jelöltek meg.
– A kutatásból egyértelműen kiolvasható, hogy a fiatalok a kiszámíthatóságra vágynak. Az önállósodáshoz, családalapításhoz biztos alapra van szükségük, amelyet a gyorsan változó körülmények nehezítenek, így a szakpolitikai kiszámíthatóságra jelentős súly helyeződik. Például a családalapítást segítő kormányzati intézkedések, a családokra vonatkozó adókedvezmények csak hosszabb távon képesek a bizonytalanság érzését csökkenteni – hívta fel rá a figyelmet az igazgató. Szerinte ez olyan üzenet, amelyet minden döntéshozónak meg kell hallania.
