Rabháló az emberiségen

– Márki-Zay Péter fejenként egymillió forintot ajánlott fel a Kölcsey-gimnázium eltávolított tanárainak. Nem is titkolta, hogy az összeg annak a pénznek a része, amit mozgalma Amerikából kapott. Tehát a pedagógustüntetések kapcsán is látható a mélyállam nemzethatárokat nem ismerő beavatkozása. A tiltakozók tisztában vannak azzal, hogy végső soron a globális elit ágyútöltelékei?

– Korántsem. A háttérerők gondosan ügyelnek arra, hogy a résztvevők, az utcára vonuló tanárok, diákok, szülők ebből igazán semmit ne érzékeljenek, csak annyit, hogy vannak velük szimpatizáló politikai erők, amelyek látszólag mindenféle kötöttség nélkül támogatják követeléseiket. Ilyen támogatónak tűnhet most a szemükben Márki-Zay mozgalma is. Sokan talán azt sem tudják, hogy a felajánlott pénz többek között az Action for Democracytól származik. Tipikus forgatókönyv ez, a háttérhatalom mindig is figyelt arra, hogy úgy támogasson bizonyos csoportokat, mintha az pusztán a jótékonykodásról és a szolidaritásról szólna. És nem saját hataloméhségéről.

– A balliberális propaganda áldozatként tünteti fel a pedagógusokat, jóllehet fizetések tekintetében nincsenek annyira leszakadva a magyarországi átlagbértől, főleg az ágazati pótlékaikkal együtt. A kormány többre becsüli őket, ahogy többször hangoztatta is, bérüket viszonylag rövid időn belül 700 ezer forint fölé emelné. Mégis folytatódnak a tiltakozások. Mekkora szerepe lehet mindebben a mélyállam akaratának?

– Itt is az említett modell működik, tehát az unió különféle döntéshozó fórumain mindent megtesznek azért a balliberális, globalista körök, köztük a hazai baloldal EP-képviselői, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket mondvacsinált jogállami és korrupciós okokra hivatkozva. Így akarják például ellehetetleníteni, hogy a magyar kormány kellő mértékű fizetésemeléssel javítsa a pedagógusok egzisztenciális helyzetét. És ha ez a recept működik, akkor addig hergelik a háttérből a magyar pedagógusokat, amíg jogos bérköveteléseik végül kormányellenes politikai fellépéssé alakulhatnak.

– Mióta létezik ez a mélyállami struktúra?

– Sokan több száz évvel ezelőttre, a szabadkőművesség vagy az illuminátusok idejére vezetik vissza a gyökereit. Ezek a szervezetek már a XVIII. századtól kezdve terveket dolgoztak ki egy átfogó világállam létrehozására. Persze léteztek és léteznek más titkos társaságok is, mint például a Skull and Bones társaság. Ez egy elit kör, amely a XIX. század első felében jött létre Amerikában, ma is ténykedik, tagjai között találjuk többek között a Bush, illetve a Kerry családot is. Meghatározó pillanat volt a globális elit megjelenése szempontjából, amikor a leggazdagabb bankárok elhatározták, hogy megszerzik az államtól a pénzkibocsátás jogát. Ernst Wolff, ismert német alternatív pénzügyi szakember írta le, hogy ezek a bankárcsaládok 1913-ban egy tudatosan előidézett pénzügyi összeomlás nyomán alapították meg Amerikában a Federal Reserve Bankot, vagyis a Fedet. A Fed magánbank, nyolc família, név szerint a Rotschild, a Rockefeller, a Goldman Sachs, a Lehmann, a Kuhn, Loeb, a Warburg, a Lazard és az Israel Moses Sieff családok közös tulajdona, de Amerika jegybankjaként működik. És mint ilyen, ma is tetszés szerint befolyásolja a világ pénzügyeit, ezen keresztül pedig az egyes országok gazdasági életét, politikai tevékenységét.

– A háborúkat is?

– Az első világháború részben már a Fed elképzelései szerint zajlott. Befejezése után alapítottak meg két globalista intézményt, a Londoni Királyi Külügyi Intézetet, azaz a Chatham House-t, illetve a Külkapcsolatok Tanácsát. Ezek mind a mai napig jelentős szerepet játszanak a világgazdaságban és a nemzetközi politikában.

– Csak bankárok alkotják a csúcselitet?

– Nem. Az 1989-es washingtoni konszenzus három célt hirdetett meg. A privatizációt, a liberalizációt és a deregulációt. Ennek nyomán multinacionális óriásvállalatok egész sora jött létre, tulajdonosaik csillagászati bevételekre tettek szert, nemcsak felzárkóztak a pénzügyi elithez, de össze is kapcsolódtak vele. Az amerikai Institute for Policy Studies 2000-es felmérése arra jutott, hogy a világ száz legnagyobb gazdasági szereplője közül 51 multinacionális vállalat és csak 49 nemzetgazdasági óriáscég. Az olyan vagyonkezelő cégek gazdasági ereje, mint a Black Rock vagy a Vanguard a legnagyobb országokéval vetekszik, de ma már ide vehetjük a Big Tech vállalatokat is. Ebben a helyzetben ezek az óriások arra gondolnak, hogy ők már potensebbek, mint maguk az államok, így minden joguk megvan ahhoz, hogy átvegyék a világ irányítását.

– Azt látjuk, hogy elsősorban az általa kiképzett ágenseken keresztül terjeszkedik ez a hatalom. Hogyan választja ki az elit az embereit?

– A Világgazdasági Fórum, vagyis a WEF 1992-ben elindított egy Global Lea­ders for Tomorrow nevű programot. Ebbe fiatal politikusokat, értelmiségieket vontak be és képeztek ki. A kiválasztás szempontja mindig is az volt, hogy a jelölt elfogadja-e az új világrenddel, a világkormányzással kapcsolatos terveket, illetve képes-e megtagadni azokat a hagyományokat, amelyek akadályozzák egy kozmopolita világtársadalom felépítését. Később átírták a programot; 2004-től Young Global Leaders néven viszik tovább. Már láthatjuk a kiképzés súlyos következményeit a fiatalabb politikus- és vezetőgenerációkban, elég, ha csak Annalena Baerbockra vagy Jacinta Ardernre, illetve Mark Zuckerbergre utalok.

– Az EU mikor lett a csúcselit prédája?

– Ez a réteg sokáig nem tudott meghatározó szerepet játszani az unióban. Ellenálltak neki az olyan igazi államférfiak, mint például Charles de Gaulle, Helmut Kohl, Helmut Schmidt, Margareth Thatcher, Giscard d’Estaing vagy éppen Jacques Chirac. Csakhogy az 1980-as évektől a pénzügyi és kereskedelmi korlátok eltörlésével fokozatosan benyomultak a rendszerbe a mélyállam lobbistái. Az újabb politikusi generációk pedig féltették a pozícióikat és inkább hagyták, hogy a pénzügyi guruk, a gigacégek a fejükre nőjenek. Például Jacques Delors francia szocialista politikus, aki 1985-ben lett az Európai Bizottság elnöke, minden erejével igyekezett megfelelni a globalista elit elvárásainak, és a föderalizmust, a centralizációt, a nemzetállamok alárendelését tűzte a zászlajára. Ma már több ezer lobbiszervezet gyakorol nyomást az EB-re, az Európai Parlamentre és az Európai Tanácsra. Kiemelkedő szerepet visz ebben Soros kiterjedt hálózata. Már ez irányítja az EP-képviselők jelentős részét, sőt a mai bizottság 27 biztosának legalább a harmada is szorosan kötődik a Soros-hálózathoz.

– Draghi, Barroso, Monti, Prodi, Macron, Scholz… És most legutóbb Rishi Sunak. Mindannyian a globális elit pénzintézeti hálójából kerültek magas politikai pozíciójukba. Sunak például a Goldman Sachstól, amely állítólag a háttérhatalom legnagyobb káderröptetője. Ursula von der Leyen asszony honnan érkezett?

– Először is tudni kell, hogy négyszer járt a Bilderberg-csoport aktuális ülésein. Utoljára 2019-ben, és néhány héttel később az Európai Bizottság elnöke lett. Elsősorban Soros Györggyel ápol jó kapcsolatokat, de a Világgazdasági Fórum fejével, a nagy újrakezdést meghirdető Klaus Schwabbal is. Tanácsadói között ott van például azt a Peter Piot, aki a Gates család alapítványának egyik vezetője volt, valamint David M. Rubinstein, a vagyonos üzletember, aki a Külkapcsolatok Tanácsának és az Atlanti Tanácsnak is tagja.

– Idegen test a kontinens politikai, gazdasági életében a Külkapcsolatok Európai Tanácsa. Mit akar ezzel az alapító Soros György?

– Ez a már említett, nagy hatalmú Külkapcsolatok Tanácsának fiókszervezete, és igazi mélyállamként funkcionál az unióban. Ha ma arról beszélünk, hogy a válságok, például az orosz–ukrán háború idején nincs igazi vezetése az uniónak, akkor azt kell mondanom: dehogy nincs! A globális csúcselit vette át az unió vezetését.

– Mit ígér a csúcselit azoknak, akiket beszervez?

– A fiatal, tehetséges emberek érvényesülni akarnak, akár a politikában, akár a közélet bármely szegletében. Igen ám, de azt látják, hogy ez nem megy másképp, csak ha csatlakoznak a mindent behálózó globalista szervezetekhez, elfogadják az ösztöndíjaikat, dolgoznak az alapítványaikban, illetve belépnek mondjuk a Young Leaders Programba. És nem vicc, hogy a WEF vízióiban már az is megjelenik, hogy a transzhumanizmus által tökéletes lesz az illető élete, elkerülik a betegségek, hibátlanná válik a teste és a lelke. Sőt, még nemet is válthat!

– Sok az ember, a töredékükre sincs szükség, a munkát immár a robotok és a mesterséges intelligencia végzi. Igaz-e, hogy ezért jött el az ideje a mélyállam egyre agresszívabb fellépésének?

– A népesség csökkentésének terve régóta jelen van a globális elit gondolatvilágában. Már a Római Klub 1972-es, A növekedés határai című jelentése is arról számolt be, hogy túlnépesedés fenyeget és tenni kell ellene. Ezen a terepen ténykedik például az Aspen Institute, de látjuk, hogy Bill Gates, vagy mondjuk Anthony Fauci is furcsa kísérleteket folytattak bizonyos vírusokkal már 2019 őszén. Sajnos nem lehet kizárni, hogy vannak őrültek, akik tényleg abban látják a megoldást, ha valamilyen fajtisztítást hajtanak végre az emberi nemben.

– Milyen szinten kapcsolódnak magyarországi politikusok a mélyállam struktúráihoz?

– Nagyon sok balliberális figura van bekötve oda. A legújabb bizonyíték erre a Korányi Dávid által létrehozott Action for Democracy, valamint a DatAdat körül lábra kapó botrány. Más szervezetekben is világosan kimutatható a globális elit és a magyar balliberális politikusok kapcsolatrendszere, a Chatham House-on és a Külkapcsolatok Európai Tanácsán át az Atlanti Tanácsig, hogy egyéb, csak félig látható hálózatos nexusokról ne is beszéljünk.

– Itt a CIC, amely a WEF-nél is újabb globalista szervezet. Milyen célokkal lépett porondra?

– Igen, ez a Council for Inclusive Capitalism, tehát a Befogadó Kapitalizmus Tanácsa, amely tavaly alakult, és a WEF által a Great Resetnek, vagyis a Nagy Újrakezdésnek nevezett célrendszer gyors, hatékony megvalósítására törekszik. A CIC-et a Rotschild család egyik kiemelkedő alakja, Lynn Forester de Rotschild hozta létre. A testületet a globális vezetők kemény magja irányítja, tagjai guardiannek, vagyis őrzőknek, vigyázóknak nevezik magukat… A CIC mögött 249 gigavállalkozás áll, összesen 10,5 billió dollárral a zsebében. Céljaik közül az egyik a vallások és a tőke egyesítése. Aggasztó, hogy ezt a Vatikán is magáévá tette. A másik, minél gyorsabban elérni a teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet; mindegy, hogy ez tönkreteszi Európa, sőt, a Föld gazdasági rendszerét. A CIC egyik vezetője kijelentette, hogy a szervezet már nem számít a politikusok és a kormányok támogatására céljai megvalósításában.

– Akit zavar a „háttérhatalom” kifejezés, az szükségképpen már a globalista mátrix katonája?

– Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik részei a globalista elitnek és a globális hálózatoknak, nagymértékben függő viszonyba kerültek ezektől, nemcsak egzisztenciálisan, hanem szellemi értelemben is. Nincsenek önálló gondolataik, képtelenek az önreflexióra. Nem szabadok, cserébe látszatbiztonságot kapnak, hiszen abból indulhatnak ki, hogy egy olyan gigászi hatalom áll mögöttük, amely minden helyzetben és válságban megvédi őket. Én ilyen embernek látom Ursula von der Leyent és az unió több más vezetőjét is. Amikor meghallják a szót, hogy globális elit vagy háttérhatalom, nem is akarják érteni, hogy miről van szó. Távozniuk kell az EU éléről ahhoz, hogy esély legyen az unió radikális megújítására és egyben tartására. Benjamin Franklinnek van igaza. Ő azt mondta, hogy „minden társadalom, amely egy kevés szabadságot is felad, hogy egy kevés biztonságot nyerjen ezzel, egyiket sem fogja megérdemelni és mindkettőt elveszti”. Vegyük ezt komolyan, mentsük meg a jövőnket!