Ráccsal és anélkül
A Fidesz lebontotta, a kormány újraépíttette a vasfüggönyt
Alaposan meghökkentette a Fidesz múlt pénteken a sajtónyilvános frakcióülésre készülő újságírókat. Az ellenzéki képviselők ugyanis röviddel a tízórás kezdés után szerszámokkal felszerelkezve levonultak a Kossuth térre és bontani kezdték a Parlament környékét elcsúfító fémkordonokat. A sajtó munkatársainál csak a rendőrök döbbentek meg jobban…
Gergényi Péter rendőrei nem tudtak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy Orbán Viktor, Navracsics Tibor, Szájer József és a többi országgyűlési, illetve EP-képviselő szétszerelte és halomba hordta a budapesti Kossuth teret elzáró vaskorlátokat. Páran próbálták kérlelni őket, hogy ne tegyék, de a tétova lebeszélési kísérletek nem jártak sikerrel. A Kossuth térről eltűntek a vasrácsok. Az akciónak hamar híre ment. Délelőtt 11 óra után már több százan gyűltek össze a Parlament előtt. A hangulat békés volt, az emberek örültek, hogy végre felszabadult a tér, az eleinte tanácstalanul lézengő rendőrök pedig lassan sorfalat álltak, és a tavaszias napsütésben beszélgetéssel próbálták elütni az időt. Egyikük a Demokrata munkatársainak füle hallatára megjegyezte. – Nincs kedvem az ügyészségre járni. Menjen elöl a Bene, aztán oszlasson ő… Bene László országos rendőrfőkapitány ugyan nem, de budapesti kollégája, Gergényi Péter megtette. A parancsnoki autók felől nemsokára két rendőr sétált a sorfalat állókhoz és arra figyelmeztették őket, hogy készüljenek: mindjárt nekilátnak a kordon visszaépítésének. Eközben a Parlament felől Szájer József érkezett a tüntetők közé, hogy az újságírókat és az összegyűlt polgárokat tájékoztassa a Fidesz álláspontjáról. – Az úgynevezett műveleti terület fenntartása, a kordonokkal való elkerítés tarthatatlan helyzet volt, amelyet a Fidesz országgyűlési és európai képviselői megszüntettek. Azért tettük ezt, mert úgy gondoltuk, hogy ki kell fejezni: ez egy nemzetközi szerződésekkel és a magyar alkotmánnyal ellentétes állapot volt, amely minden jogi alapot nélkülöz. A polgári szabadságjogok mindenkit megilletnek – mondta az újságíróknak Szájer József. – Navracsics Tiborral írtunk egy levelet a héten Petrétei Józsefnek, ám az igazságügyi és rendészeti miniszter azt válaszolta, hogy nem kíván intézkedéseket tenni a kordon lebontása érdekében. Ezért döntöttünk úgy, hogy akkor elbontjuk mi a fémkorlátokat. Sajnos úgy tűnik, hogy a hatalom továbbra is korlátozni akarja a polgárok szabadságjogát, mi ugyanakkor tartjuk magunkat ahhoz, hogy a törvényes keretek között mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. Azt gondolom, hogy a törvénytelen állapot elleni fellépésünk nem sértett jogszabályokat. Ám ha mégis eljárás indulna, nem bújunk a mentelmi jogunk mögé, vállaljuk a következményeket – közölte a néppárti EP-képviselő. Nem sokkal később a Margit-híd felőli részen el is kezdődött a rácsok visszaállítása, alaposan felpaprikázva az addig nyugodt hangulatot. Miközben a rendőrök egy része felállította a kordonokat, azonosító számot többnyire nem viselő kollégáik egy esetleges összecsapást próbáltak megelőzni. Erre persze semmi szükség nem volt, hiszen a lassan gyülekező emberek nem akartak erőszakot. Az eseményeket látva a Demokrata munkatársai felkeresték a helyszínparancsnokot, hogy érdeklődjenek a további tervekről. A parlamenti belépőt kihasználva bejutottak a műveleti terület belsejébe. Odalépve a szóban forgó magas, öltönyös úrhoz, bemutatkoztak szépen és épp kérdezni akartak volna, amikor ő, mellőzve a köszönést és az ehhez hasonló üres formaságokat, egy pár méterre álló hölgyre mutatva ekképpen szólt: – Sajtó. A Demokrata munkatársai ekkor a kommunikációs iroda munkatársnőjéhez fordultak, aki közlékenyebbnek bizonyult: – Egyelőre nem tudok pontosabb felvilágosítást adni, mert tart még a helyzetértékelő megbeszélés. Egy biztos, mi most is a békés megoldást keressük. Arra az észrevételre, hogy a kordonok heves tiltakozást kiváltó újraállítása nem ebbe az irányba mutat, a hölgy közölte: – Végül is mindegy, hogy kordon áll ott vagy rendőr. Nem? A tények azt mutatták, hogy nem. Délutánra több ezren gyűltek össze a korláton kívül, előkerült egy mozgószínpad is, amelyre mindenki felmehetett, aki szólni akart. Estére tökéletesen helyreállt az őszi hangulat: a rendőrség feloszlatta a tüntetést és az embereket kiszorította a térről. Ez így ment az egész hétvégén – összegyűlt néhány ember, a rendőrök oszlattak, megint összejöttek, megint oszlattak… A Fidesz akcióját politikai állásfoglalástól függően eltérően fogadták a politikusok. Gusztos Péter majomparádéról, Lendvai Ildikó önbíráskodásról, Gyurcsány Ferenc „több mint káros” cselekedetről, a búcsúzó Kuncze Gábor anarchiáról beszélt, s helytelenítette a történteket Herényi Károly is. A Jobbik elnöke, Vona Gábor ugyanakkor csillagos ötöst adott a Fidesznek, mondván, az ellenzéki párt olyan cselekedetet hajtott végre, amely egyértelműen a demokrácia megvédéséért vívott harcként értékelhető. Hasonlóan vélekedett a Magyar Kommunista Munkáspárt is, közleményük szerint „igazságos és tisztességes akció volt a vaskordon lebontása.” Sólyom László köztársasági elnök jogellenesnek nevezte a kordonbontást, ugyanakkor alkotmányosan aggályosnak tartja a gyülekezési jog vasrácsokkal történő korlátozását is. Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója szerint a fideszes képviselők kordonbontását nem jogi, hanem erkölcsi szempontból kell vizsgálni. – Azt mondják, hogy a kordonbontás lerombolja a Fidesz békés stratégiáját, szembemegy a párt által rendezett igazságosság konferencia tartalmával. Az én olvasatomban viszont annak a kiteljesítése – mondta. Szabad György, az Országgyűlés volt elnöke üdvözölte a Fidesz cselekedetét, mert mint mondta, a vaskordonnal nemcsak alkotmánysérelem, de kegyeletsértés is történt. Lapzártáig a rendőrség húsz tüntetőt állított elő, akik a visszaépített kordonok láttán nemtetszésüket fejezték ki, két ember ellen garázdaság miatt eljárást indított, és a kordonbontó fideszes képviselőket is feljelentik. Bándy Péter