Rácz Zsófia: a fiatalok nélkül nem valósulhat meg az élet újraindítása
A koronavírus-járvány után a közösségi élet és a magyar gazdaság újraindítása nem valósulhat meg a fiatalok bevonása nélkül – jelentette ki a fiatalokért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten.Rácz Zsófia abból az alkalomból beszélt erről, hogy bemutatták a Társadalomkutató Kft. 2020-as átfogó ifjúságkutatásának gyorsjelentését.
A jelentésből kiderül, hogy a fiatalok családpártiak és elkötelezettek a gyermekvállalás iránt, ami az elmúlt évtized családbarát kormányzati politikájának köszönhető – összegezte az eredményeket a helyettes államtitkár.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy valós támogatást jelentő intézkedéseket tudjon hozni a kormányzat a fiatalok számára, ismerni kell a vágyaikat, elképzeléseiket. Ezt szolgálja az átfogó ifjúságkutatás.
Rácz Zsófia felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalokat sokszor sztereotípiák alapján ítélik meg, ám a kormányzati döntések nem alapulhatnak sztereotípiákon, csak empirikus kutatások mentén történhetnek.
Kiemelte, nem csupán megismerni kívánják a felnövekvő generációk igényeit, hanem rájuk figyelve és velük együttműködve kívánják meghozni az őket szolgáló intézkedéseket.
Székely Levente, a kutatás vezetője közölte: a felmérés szerint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok csaknem 87 százaléka optimista, 45 százalék pedig nagyon bízik a sikeres jövőben.
A szociológus elmondta: a nagymintás kutatás során nyolcezer magyarországi, valamint négyezer erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
A gyorsjelentés szerint 73 százalékuk egyedülálló, ez a szám 4 százalékkal magasabb az ezredforduló adatainál. Átlagban két gyermeket szeretnének, ami azt jelenti, hogy a magyar fiatalok család- és gyermekvállaláspártiak – közölte a szakember.
Hozzátette: miközben 2012-ben még csak a fiatalok 39 százaléka dolgozott, az elmúlt évben már 55 százalékuk, és a munkaerőpiaci esélyeiket egyre optimistábban ítélik meg. Továbbá immár 10-ből 8 fiatal beszél idegen nyelveket, ez a 2000-es adat duplája, és csaknem valamennyiük hozzájut infokommunikációs eszközhöz, illetve használja az internetet.
A 2004-es 32 százalékkal szemben ma már csak a fiatalok 32 százaléka dohányzik, ám egytizedük legalább hetente egyszer fogyaszt alkoholt és ez az érték nem is változott az elmúlt években. Aggasztó viszont, hogy egyharmaduk mondta azt, könnyedén tudna kábítószerhez jutni, ha akarna – sorolta az adatokat a kutató.
A fiatalok kétharmada nyilatkozott úgy – folytatta -, hogy komoly anyagi gondok nem nyomasztják, és pozitívak az anyagi helyzetükkel kapcsolatos várakozásaik is.
A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, de a közügyek iránt érdeklődők aránya még mindig alacsony. Továbbá nőtt a demokrácia iránti elkötelezettségük is: 2008-ban még 41 százalékuk, ma 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a demokráciát tartja az egyetlen járható útnak.
Erősödött a magyar identitás is: annál a kérdésnél, mennyire fontos számukra a magyarságuk egy 1 és 5 közötti skálán megjelölve, 4,38 százalék lett az eredmény.
Székely Levente arról is beszámolt: annak ellenére, hogy a megkérdezett fiatalok 21 százaléka vallásos családból származik, csupán 5 százalékuk tartja magát kifejezetten vallásosnak. Ez az arány a határon túliak esetében lényegesen magasabb, 12 és 33 százalék közötti.
A fiatalok arról is nyilatkoztak, hogy a koronavírus-járvány az anyagi helyzetükben negatív, a családi, baráti kapcsolataik területén viszont pozitív változást idézett elő – ismertette a gyorsjelentés eredményeit a kutató.
