– Aki az Echo Tv-n rendszeresen nézi Kibeszélő című műsorát, az tudja, „nincs már más megoldás, csak a nemzeti radikalizmus”. Az ön számára mit jelent a nemzeti radikalizmus, és milyen megoldásokat kínálhat?

– A műsoromba rendszeresen betelefonáló Ferenc nevű nézőm elhíresült mondatáról van szó. A nemzeti radikalizmus számomra pozitív fogalom, amelynek békés eszközei vannak. A nemzeti radikalizmus lényege, hogy aki az előző rendszerben bármilyen hatalmi pozícióban volt, az ne kaphasson közéleti szerepet, és bizonyos ideig tiltsák el a közügyek gyakorlásától. Ugyanez legyen a sorsuk azoknak is, akik az elmúlt tizennyolc évben részt vettek az ország tönkretételében. Törvényes keretek között minden ügyet ki kell vizsgálni, a felelősöket el kell számoltatni. A jobboldali szavazóknál ez egy elég népszerű felvetés, de senki nem gondolja végig, hogy megvalósítható-e. Biztos, hogy nagyon nehezen kivitelezhető, de ha jogi értelemben még nem is, egyelőre morálisan mindenképp meg kell kezdeni az elszámoltatást.

– A nemzeti radikalizmusról a baloldaliaknak, de sok jobboldalinak is a szélsőségesség jut az eszébe.

– Igen, mert a média azon munkálkodik, hogy a nemzeti radikalizmust összemossa a fasizmussal, a nácizmussal. A nácik tömeggyilkosok voltak, így a nácizás nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés. Olyan szinten elzüllött a magyar közbeszéd, hogy engem az már nem érdekel, mit mond az ellenfél, és milyen hazugságokkal van tele a média. Az viszont érdekel, hogy ebből a hazugságáradatból a jobboldal mit fogad be. A jobboldalon is sokan elhiszik például, hogy a Magyar Gárda valami ellen van és nem valami mellett, és hogy a Gárdát a baloldal pénzeli. Aki ilyet mond, az nem látja, mi a valóság Magyarországon.

– Sok kormányellenes tüntető azért marad távol a tüntetésektől, mert, ahogy ők fogalmaznak, azokra ráépültek a provokátorok, és az önjelölt megváltók. Egyetért azzal, hogy miattuk kevesebb ember megy ki a tüntetésekre?

– Sokan a gyávaságukat leplezik azzal, hogy azért nem mennek tüntetni, mert ott provokátorok vannak. Attól a gyomrom is felfordul, ha egy jobboldali szavazó a nála radikálisabbra azt mondja, hogy provokátor. Sokat ismerek személyesen azok közül, akiket provokátoroznak a jobboldalról. Biztos vagyok benne, hogy nem provokátorok. Szerintük nincs más megoldás, mint harcolni. Ha nemcsak kétszázan lennének, hanem húszezren, akkor sor kerülhetne a tényleges rendszerváltásra, és senki nem provokátorozná őket. Mivel csak kétszázan vannak, a média beállítja őket mindenféle bűnözőnek, és a jobboldal egyik fele el is hiszi ezt. Persze nem kizárt, hogy van közöttük olyan, akiket a titkosszolgálat küld, mert tudják, hogy ez a kormányoldalnak jól jön.

– A kormányoldal a nemzeti radikalizmus agresszív illúzióvilágáról beszél. Nem gondolja, hogy 2006 őszén az erőszakba fordult tévészékház előtti tiltakozás óta még a jobboldal egy jelentős része is joggal tesz egyenlőséget a nemzeti radikalizmus és az erőszak között? Ön szerint kik voltak a tévéostromlók? Provokátorok, futballhuligánok, vagy egy feldühödött tömeg spontán megnyilvánulása volt?

– Semmiképpen nem balhézó futballhuligánok. Ők is ott voltak páran, de kérdezem, egy futballhuligánnak nem lehet elege abból, ami itt zajlik? Ők csak meccsekre járnak, politikai tüntetésekre nem? A televízió ostroma egy spontán létrejött reakció volt Gyurcsány őszödi beszédére. Viszont nem tudhatjuk, hogy az események közvetlen kirobbantásában és az utcai megmozdulásokon részt vettek-e a provokátorok. Létezik olyan elmélet, amely szerint azért provokálták ki a tévéostromot, hogy az utána következő napokban megfélemlítési hullám indulhasson a tüntetők ellen. De a tömeget akkor is a lelkesedés vezette. Úgy gondolták, ha elfoglalják a tévé épületét, akkor következményei lesznek Gyurcsány hazugságbeszédének.

– Akkor ez nemzeti radikális tett volt, vagy ez már szélsőségesség?

– Nehéz meghatározni, ki a radikális, ki a szélsőséges. Gusztos Péternek Pokorni Zoltán a nemzeti radikális, Pokorni Zoltánnak talán Kövér László, Kövér Lászlónak pedig Vona Gábor. Budaházy György mindenkinek radikális, viszont ő szabadságharcosnak mondja magát. Ki tud itt igazságot tenni? Vajon radikális vagyok, ha azt mondom, hogy az elszámoltatások után börtönbe kell zárni az ország tönkretételében szerepet játszó felelősöket? Márpedig felelniük kell azért az indirekt népirtásért, ami hazánkban zajlott és tart jelenleg is. Bene Éva Megdőlt az életfa című könyvében szemléletesen ír arról, hogy milyen lehetőségei és elemei vannak a közösség, a társadalom, a nemzet tönkretételének. A jelenlegi kormány politikájában az indirekt népirtás összes eleme megtalálható. Ezek bűnök, amelyekért felelni kell. Ma beszélgettem egy bácsival, aki az egyházi levéltárban utánanézett községe történetének. 1939-ben nyolcvan születés volt a faluban, tavaly csak nyolc. Ha most lennék húszéves, nem biztos, hogy mernék vállalni több gyermeket. Azt is meggondolnám, hogy itt éljem-e le az életem, ahol kiutálnak, ha magyar érzelmeim vannak, vagy menjek inkább külföldre. Ez óriási dilemma a mai fiatalság számára. Ha a jobboldal megint elveszíti a választásokat, akkor az 1920-as évekhez hasonló népvándorlás veheti kezdetét. Akkor már tényleg palesztinok leszünk a hazánkban. A magyar munkaerő csak segédmunkásnak kell majd, teljesen kiszorulunk a kultúrából, az oktatásból, a gazdasági életből.

– Sok jobboldali érzi úgy, hogy amit a Fidesz ellenzékben tesz, az kevés.

– Ők abban reménykednek, hogy a fideszesek ezt a politikai korrektség jegyében teszik, valamint hogy a középről érkező szavazókat ne riasszák el maguktól, és majd tetteikben sokkal radikálisabbak lesznek, ha kormányra kerülnek. A nemzeti radikálisok már ebben sem hisznek, szerintük teljes politikai elitváltásra van szükség.

– A Jobbik, mint a legnagyobb parlamenten kívüli nemzeti radikális párt, csak egy százalékon áll. Úgy tűnik, ők nem tudják begyűjteni az úgynevezett harmadik oldal szavazóit.

– A Jobbik a teljesen média által irányított közvélemény szemében azért nem tud előrelépni, mert a média, egy-két kivételtől eltekintve, nem vesz tudomást róluk. Azért is nehéz a helyzetük, mert a Fidesz is elhatárolódik tőlük, ahelyett, hogy szövetségest látna bennük. Kezdetben, amikor csak húsz ember vett részt a fórumaikon, akkor mérték őket kétszázalékos pártnak. Mióta megalakult a Magyar Gárda, a népszerűségük a sokszorosára nőtt, rendszeresen telt házas gyűléseket tartanak. Nehezen hiszem el, hogy csak egy százalékon állnak.

– Ismerjük a kormányoldal riogató politikáját, amely szerint vagy béke és rend lesz az országban, vagy rebellió. Fricz Tamás szerint már polgárháború dúl, de egyelőre csak hideg. Egy svájci napilap pedig arról írt, hogy olyan mélyek Magyarországon a társadalmi ellentétek, mint Észak-Írországban az úgynevezett protestáns–katolikus viszály. Ennyire rossz a helyzet?

– Szerintem is polgárháború zajlik Magyarországon, mentálisan. De az utcára vonuló tiltakozók soha nem fognak elégtételt venni az MSZP-szavazókon. A magyar ember lelkében nincs benne a bosszúállás. Nem tudom elképzelni, hogy magyar magyarra támadna. Hacsak nem úgy, ahogy az már megtörtént, amikor magyar rendőrök támadtak magyar tüntetőkre. Sokak szerint vér nélkül nincs forradalom és rendszerváltás, de ezek is csak szavak. Nem tudom elképzelni, hogy Bajnai Gordonon vagy Szilvásy Györgyön bárki is fegyverrel venne elégtételt. A magyar nép megelégszik azzal, ha eltakarodnak a hatalomból, és törvény előtt felelnek tettükért.

Lass Gábor

Pörzse Sándor

1959-ben született Budapesten.

1984-ben szerzett felsőfokú reklámszakemberi végzettséget.

1988-tól dolgozik a médiában műsorvezetőként.

Munkahelyei: Magyar Rádió, MTV, TV3, RTL Klub

2002-től 2005-ig a Hír Tv műsorvezetője.

2005-től az Echo Tv műsorvezetője.