Rajtkövön az úszásoktatás
A kormány kiemelten kezeli a magyar fiatalok egészségre nevelésének ügyét, ezen belül azt a célt, hogy a hazai általános iskolákban minden gyermek tanuljon meg vízbiztosan úszni. A Demokrata a nyári vízi balesetek árnyékában arra volt kíváncsi, hogyan állunk mi, magyarok az úszástudással? Mire készít fel a kötelező iskolai úszásoktatás? Milyen extra lehetőségeket kínál az idén indult Úszó nemzet program?
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) korábbi felmérése szerint csak minden ötödik magyar felnőtt úszik jól, a tízéves gyermekeknek pedig mindössze 35-40 százaléka képes legalább 25 métert biztonságosan megtenni a medencében. A kötelező iskolai úszásoktatás bevezetése óta az arányok nyilván javultak, ennek dacára az ORFK statisztikai adatai szerint a vízi rendészek évente több száz sikeres mentőakciót hajtanak végre a hazai nyílt vizeken (Demokrata, 2022/27).
Szabó Tünde, a negyedik Orbán-kormány sportért felelős államtitka tavaly arról tájékoztatott, hogy évente 27 ezer ember fullad vízbe Európában, többségében öt és tizenöt év közötti gyermekek, részben ezért is tűzte ki célul a kormány, hogy legkésőbb tízéves koráig minden magyar diák tanuljon meg úszni.
A hazai köznevelésben két nagyszabású program keretében sajátíthatják el szervezetten a vízbiztonságot a gyerekek. Egyrészt a Nemzeti alaptantervben (NAT) is rögzített mindennapos testnevelésórák alkalmával, másrészt a MÚSZ szakmai hátterével idén útjára indított Úszó nemzet program részeként. Mindkét állami finanszírozású képzésben ingyenes a részvétel a családok számára.
Élményközpontú oktatás
Ügyesen és magabiztosan siklanak a vízben az úszódeszkák segítségével a BB Sports Úszóiskola alsó tagozatos növendékei. A nyári élménytábor egész szezonban várja a gyerekeket a fővárosi Palatinus Gyógy-, Strand-, és Hullámfürdőben. Egy-egy heti turnus alkalmával gyakran 40 gyerekre is felügyelnek az oktatók kiscsoportos foglalkozások során, óvodásoktól a középiskolás korosztályokig. Az úszóiskola a tanév során a mindennapos testnevelésórák alkalmával is tanítja a fővárosi gyerekeket. Céljuk, hogy élményközpontú, játékos foglalkozások során szerettessék meg velük a vizes közeget. Az oktatók büszkék arra, hogy az elmúlt években több ezer diákot tanítottak meg vízbiztosan úszni.
– Bár az iskolai úszásoktatás követelményrendszere évfolyamonként egységes, a gyerekek mégis különböző szintű, kiegyensúlyozatlan tudással érkeznek hozzánk, és olyanok is szép számmal akadnak, akik forrás és infrastruktúra hiányában vagy életkoruk miatt még soha nem vettek részt úszásórán – mondja Radics Bálint úszásoktató, a BB Sports tulajdonosa. – Véleményem szerint a kötelező testnevelésórákkal szemben a szabadon választható úszásórákon mind az oktatók, mind a diákok motiváltabbak, ráadásul a szülők is úgy érzik, hogy a fizetős órákért joggal várhatják el a magas színvonalú munkát. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy professzionális szakmai hátterű nemzeti úszóprogramnak ne volna helye a köznevelésben.
Többéves gyakorlás
Illés Zoltán úszásoktató és vízimentő megerősíti: a kötelező iskolai úszásoktatás kiválóan alkalmas arra, hogy a diákok ne idegenkedjenek a víztől, megszokják és szeressék ezt a környezetet. Ugyanakkor szerinte nem mindenki tanul meg biztonságosan úszni a testnevelésórákon, még akkor sem, ha egyébként leteszi a szintvizsgákat.
– Nagyon sok szülő büszkén hangoztatja, hogy mivel az ő gyereke már nagymedencében úszik, stabil a tudása, pedig ez nincs feltétlenül így. A vízbiztos úszástudás legfőbb kritériuma, hogy a gyermek a vízbe ugrást követően legalább 25 métert le tudjon úszni valamilyen úszásnemben, de ennek a feltételnek az uszodában sokkal könnyebb megfelelni, mint a szabad vízen. Ott ugyanis nem látjuk az alját, nem tudunk megkapaszkodni úgy, mint a medence falában, ráadásul többek között a szél által keltett sodrással és a változó vízhőmérséklettel is meg kell küzdenünk. A rosszkor érkező hullám nagyon kellemetlen meglepetéseket okozhat a kiváló úszóknak is. A víz barátságos közeg, de ha nem ismerjük kellőképpen, veszélyes is lehet!
A szakember azt ajánlja, hogy ha lehetőségük van rá, a gyerekek a tanórákon túl, délutáni edzéseken is folytassák az úszástanulást, hogy minél magabiztosabban mozogjanak a vízben. Nem kell feltétlenül versenysportra gondolni, elég lehet rendszeres hobbiúszás heti két-három alkalommal. A vízimentő szerint a teljes vízbiztonságot többéves gyakorlás után lehet elsajátítani.
Egyedülálló Európában
Az Európai Úszószövetség (LEN) 2017-ben fogalmazta meg a Learn-to-Swim, Prevent Drowning elnevezésű programot, amelynek legfőbb célja a vízbe fulladásos halálesetek számának jelentős csökkentése, megelőző célú oktatási programokkal. „Az úszástudásnál nincs jobb mentőmellény” – mondta Paolo Barelli LEN-elnök 2017-ben.
A MÚSZ 140 tagszervezetének keretein belül már 2013-ban elindította a Minden gyermek tanuljon meg úszni! programot. Tavaly pedig kísérleti, „pilot modell” keretében négy hazai településen Úszó nemzet programot (ÚNP) hirdettek a nagycsoportos óvodáskortól az általános iskola második évfolyamáig a tanrendbe beillesztve, testnevelésóra keretében, heti rendszerességgel.
A projekthez idén a vonzáskörzetekkel együtt 87 további település 376 intézménye csatlakozott, 13 000 érintett gyermekkel. A kormány által támogatott program finanszírozza az oktatók honoráriumát, az uszodabérlést, az oktatási segédeszközöket, a gyerekek úszófelszerelését és a diákokat szállító járművek költségeit is.
– Az ÚNP-nak azért van létjogosultsága, mert a kötelező úszásoktatást nem sikerül minden iskolában maradéktalanul és hatékonyan megvalósítani – hangsúlyozza Török Enikő, a MÚSZ sportszakmai csoportvezetője. – Kevés intézménynek van saját tanuszodája, illetve szakképzett úszásoktatója, az órák külső helyszínen történő megszervezése pedig bonyolult feladat. Az iskolafenntartó Klebelsberg Központnak (KK) nincs megfelelő forrása ahhoz, hogy a kerettantervek által kidolgozott egységes elvet kivitelezze, vagyis hogy minden évfolyamon 18 órát ússzanak a gyerekek testnevelésórán. Nekünk sikerült elérnünk, hogy az ÚNP-ban részt vevő diákok a hároméves projekt során évfolyamonként ne 18, hanem 36 úszásórán vegyenek részt, vagyis a rendelkezésre álló 108 óra alatt a korábbinál hatékonyabban, kiscsoportokban tanulhassanak úszni. A cél, hogy harmadikos korukra képesek legyenek 3 úszásnemben száz métert megtenni a vízben biztonságosan olyan szakemberek közreműködésével, akiknek van MÚSZ által kiállított oktatói licencük. A program az utánpótlás-nevelésnek is bázisa kíván lenni.
Török Enikő arról is beszél, hogy az ÚNP bevezetése bizonyos településeken azért ütközött kisebb-nagyobb mértékű ellenállásba, mert a projekt elindítása sérti egyes privát úszóoktatók üzleti érdekeit. A szakember hangsúlyozza, a szövetség szívügyének tartja, hogy a program köznevelési kereteken belül 2028-ra országos méretűvé váljon, minden gyermek vízbiztosan tudjon úszni, és valóban úszó nemzetté váljunk.
