Rakéták, bizalom, technológia – történelmi mélységű védelmi együttműködés az Egyesült Államokkal
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a védelmi együttműködés és a fegyverbeszerzések szempontjából is mérföldkő. A kormányfő közölte: „megcsináltuk” – és ebben számos egyéb mellett hadiipari megállapodások is szerepelnek.
Elsőként Washington bejelentette, hogy megkezdik a Katonai Információk Biztonságáról szóló Általános Megállapodás (GSOMIA) megújításáról szóló tárgyalásokat. Ez a háttérben talán száraz jogi aktusnak tűnik, valójában azonban arról szól, hogy a két ország bizalmi szintre emeli a hírszerzési és katonai információk védelmét. A State Department értékelése szerint a megújítás a kétoldalú védelmi kapcsolatok elmélyítését és Magyarország elkötelezettségét jelzi a nemzetbiztonsági infrastruktúra rosszindulatú szereplőkkel szembeni védelme iránt. Magyarul:
a NATO-szövetségesek között eddig is jól működő adatmegosztás most még szilárdabb jogi alapot kap, ami nélkül modern haditechnikai beszerzések sem jöhetnek létre.
A második nagy hír, hogy a magyar kormány bejelentette:
700 millió dollár értékben vásárolna amerikai védelmi eszközöket a Foreign Military Sales (FMS) program keretében.
Bár a részletek titkosak, annyi tudható, hogy a beszerzési lista része lehet a légvédelmi, rakétatüzérségi és tűzvezetési rendszerek modernizálása. A FMS rendszerben vásárolt eszközök az amerikai haditechnika csúcsát képviselik, ráadásul a beszerzés kormányközi alapon történik, így kizárt a közvetítői korrupció, és a logisztikai támogatást is az Egyesült Államok biztosítja.
A harmadik és egyben leglátványosabb elem a HIMARS-rendszerek ügye. Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a közmédiának elmondta, hogy a Pentagonban HIMARS rakétatüzérségi eszközök és rakéták beszerzéséről tárgyaltak; a projekt 3–5 éves beszerzési periódusban valósulhat meg, az amerikai kongresszus jóváhagyása után. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Biden‑kormány idején a magyar fegyverbeszerzéseket politikai okokból blokkolták, most azonban a Trump‑adminisztráció világossá tette: ahol Magyarországnak technológiára van szüksége, ott hozzáférhet.
A HIMARS nemcsak „egy új játék” a vitrinben,
hanem olyan képesség, amely Magyarország stratégiai‑védelmi elrettentési hálóját távolabbra tudja erősíteni, vagyis megnöveli a hatótávolságot, és komoly elrettentő erőt ad a magyar honvédségnek. A tervek szerint 20–24 indítórendszer és mintegy száz rakéta beszerzése kerülhet napirendre, de a pontos számokat az amerikai kongresszusi eljárás és a magyar költségvetési keretek határozzák meg.
A delegáció ugyanakkor nemcsak a Pentagonban tárgyalt. Jászai Gellért, a 4iG elnöke arról számolt be, hogy a Lockheed Martin rakétarendszerekért és tűzvezetésért felelős alelnökével egyeztettek a jövőbeli üzleti együttműködés lépéseiről. Találkoztak a Northrop Grumman vezetésével is, ahol lőszertechnológiák és légvédelmi fejlesztések szerepeltek a napirenden. A 4iG szerint a washingtoni látogatás világos felhatalmazást ad a kulcsfontosságú űr- és védelmi megállapodások véglegesítésére. Ezek a partnerségek nemcsak fegyvervásárlást jelentenek:
lehetőség nyílik hazai gyártásra, technológia‑transzferre és kutatás‑fejlesztési együttműködésre is, ami a magyar hadiipar önállóságát erősíti.
A hadiipari csomag sikere abban áll, hogy komplex: egyszerre erősíti a jogi és hírszerzési hátteret, biztosítja a pénzügyi és technológiai forrásokat, konkrét nagy hatótávolságú képességeket hoz, és lehetőséget teremt az ipari együttműködésre.
