Mráz Ágoston Sámuel szerint taktikailag elvileg teljesült, amit Karácsony Gergely követelt, hogy ne legyen semmi a beruházásból, de ezzel együtt stratégiai vereséget is szenvedett, hiszen „a nyakába zuhant egy hatalmas projekt”, amelyet meg kell valósítania.

Hirdetés

Lázár János elvárása szerint a következő fél évben várják a koncepciót a fővárostól, de a következő napok is hirtelen átfordulhatnak kellemetlenné, hiszen elő kell teremteni a pénzt a Budapesti Közművektől. A Fidesz meg fogja kérdezni, hogy ezt a pénzt miért erre költi a főváros, és miért nem a szemetes Budapest kitisztítására vagy a közutak felújítására, ezért hamar „rá fog fagyni a mosoly” a főpolgármester arcára, amiért blöffölt.

Elhitte a saját legendáját, hogy olyan érdekcsoportok vannak e körül a beruházás körül, ami miatt nem meri a kormány az elővásárlási jogot megnyitni a fővárosi cég előtt, és mindent el fog követni a beruházás megvalósítása érdekében. Ezzel szemben Gulyás Gergely ma a kormányinfón a jogállamiságra hivatkozott, és a szerződésben rögzített jogokra, Karácsony Gergely legnagyobb meglepetésére – fogalmazott a politikai elemző.

Csuhaj Ildikó, az ATV főmunkatársa szerint Karácsony Gergely rendkívüli módon örül a döntésnek, Vitézy Dávid viszont csapdának gondolja. A főpolgármesternek magánbefektetőt kell találnia, amely hatalmas összeget tud költeni erre a területre, mert a főváros cége ezt nem tudja biztosítani, de kérdés, hogy a kormány együttműködik-e vagy akadályozni fogja a főváros terveinek megvalósítását.

Mráz Ágoston Sámuel arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyjából 50 milliárd forintra a közeljövőben szükség van, hogy a szemetet és a környezetkárosítást meg lehessen szüntetni és az előleget ki lehessen fizetni. A kormány konzekvensen gondolkodik, a főváros ellenében nem akar beruházást, mert az értelmetlen vitához és akár a beruházás ellehetetlenítéséhez is vezethet.

„Karácsony Gergely egy dologhoz ért igazán, ahhoz, hogy tiltakozzon valami ellen”, az elmúlt években kevés olyan dolog volt, amit megvalósított. Ha a következő 15 hónapban csak „tiltakozik, lefekszik, odakötözi magát és beszédeket tart” a beruházás kapcsán, az a potenciális választói körében kifizetődő lett volna, de a kormány döntése ezt a politikai kockázatot minimalizálta most – tette hozzá a Nézőpont Intézet vezetője.

Csuhaj Ildikó azt mondta: Lázár János is megerősítette, hogy a főváros ellenében semmit nem tesznek, de elképzelhető mindenfajta rosszindulat nélkül, hogy „a botot a küllők közé Lázár János be tudja tenni”, hiszen ezen a területen vasúti sínek futnak, a kormány pedig vállalta a közművek rendbetételét 300 milliárdos beruházásként. A beszélgetés másik témájaként szerepelt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai a titkosszolgálatoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy az ukrán állam lejárató kampányt indítana Orbán Viktor és a magyar kormány ellen a hazai és a nemzetközi médiában. Mráz Ágoston Sámuel szerint azért is komoly ez a felvetés, mert az ellenzéki politikusok sem cáfolták.

Az ukrán ügyek amerikai különmegbízottja már jelezte, hogy még az idén választást kell tartani Ukrajnában, ami a dolgok jelenlegi állása szerint Zelenszkij elnöki ciklusának a végét jelentené. Vagyis egy politikai értelemben vesztésre álló adminisztráció mindent elkövet azért, hogy befolyást gyakoroljon, megpróbálja megakadályozni, hogy a pénzcsapokat a nyugati hatalmak elzárják. Az ATV újságírója ennek kapcsán megjegyezte: ez a bejelentés inkább keretet ad minden olyan később megjelenő információnak, ami kellemetlen a magyar miniszterelnökre vagy a kormányoldalra nézve.

A műsor második felében az orosz -ukrán háborúról Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár azt mondta: ellentmondásosak a hírek az Egyesült Államok terveiről, a céljuk az, hogy valami alku, kompromisszum révén minél hamarabb lezárják a háborút. Donald Trump amerikai elnök mindkét félre erős eszközökkel kíván nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy először tűzszünet, majd pedig béketárgyalás és rendezés legyen – tette hozzá. A külpolitikai szakértő szerint az amerikaiak abból indulnak ki, hogy Ukrajna területének egy részét biztosan elveszíti.

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője hangsúlyozta, Ukrajnának várhatóan le kell mondania a NATO-csatlakozásról, azonban az sehol sem merült fel, hogy az EU-csatlakozásról le kellene mondania. Ráadásul utóbbi ellen Oroszország sem tiltakozik – jelentette ki. Az elemző szerint Ukrajna uniós csatlakozása ellen fel azonnal fel kell lépni, és nem csak Magyarországnak. Szent-Iványi István jelezte: nem tartja reálisnak, hogy Ukrajna uniós felvételét gyorsan meg lehetne valósítani, és ebben Koskovics Zoltán is egyetértett vele.

A magyar-ukrán kormányközi és diplomáciai kapcsolatok Szent-Iványi István szerint nagyon rossz állapotban vannak, a magyar miniszterelnök, illetve a külgazdasági és külügyminiszter Ukrajnát kritizáló nyilatkozatai is terhelik azokat. Mint mondta, az ukránok nem foglalkoznak annyit Magyarországgal, mint fordítva, ráadásul az ukránok élet-halál harcot folytatnak, ezért a magyar félnek sokkal empatikusabban kellene feléjük fordulni.

Koskovics Zoltán kiemelte: Magyarország rengeteget segített Ukrajnának és azoknak az ukránoknak, akik menekültek a háború elől. Az elemző úgy fogalmazott: terhelt, de létező és működőképes diplomáciai viszony van Kijev és Budapest között, így ha lesz közvetítő szerepe, Magyarország képes szóba állni Kijevvel és Moszkvával, valamint Washingtonnal is.