Árvavölgyi Béla, a Tahitótfalui Református Egyházközség lelkipásztora, Lázár Balázs nyárádmagyarósi református lelkipásztor, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Kacsó Lajos polgármester (b-j) átvágja a nemzeti színű szalagot a magyar állami támogatással épített református parókia avatásán a székelyföldi Nyárádmagyaróson 2022. szeptember 11-én. MTI/Kiss Gábor
Hirdetés

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök prédikációjában kitért arra, hogy az elmúlt évszázadokban a falusiak tudták: csak akkor tudnak értelmiségieket vonzani a szolgálatukra, hogyha az ő házaiknál, az ő lakhatási körülményeiknél szebbet és jobbat ajánlanak fel számukra. A püspök hozzátette: ezért van az, hogyha egy településen végigmegyünk, a parókia, a tanítói lak, a jegyzői lakás kitűnik az épületek közül. Úgy vélte, ma is fontos, hogy a lelkipásztor és családja jól érezze magát a parókián, ez hozzásegíti őket, hogy a településen maradjanak. Megjegyezte: Nyárádmagyaróson felismerték, hogy szükség van egy új épületre, hogy közösségi célokra szabaduljon fel egy másik.

Soltész Miklós államtitkár beszédében az Orbán Viktor miniszterelnök által Tusványoson idézett Jean Raspail Szentek tábora című regényt ajánlotta a közélet iránt érdeklődők figyelmébe. Megemlítette, a nyugati világ ma azt éli meg, amit a francia író bámulatos látnoki képességgel 1972-ben előre látott. Úgy vélte azonban, hogy a rosszból is lehet tanulni. Közép-Európa elkerülheti a nyugat sorsát, ha megőrzi a nemzeti közösségeket.

A helyi református közösség a régi parókiát gyülekezeti otthonná alakította. Az új parókia felépítését a magyar állam 30 millió forinttal támogatta.

Korábban írtuk