Rég nem látott hadgyakorlat lesz az ország nyolc pontján

A kedden megjelent interjúban Böröndi Gábor azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után egy békéhez szokott hadsereget kellett felrázni: a kiképzést, a felkészültséget át kellett állítani, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen, azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni a szomszédunkban zajló háborúval kapcsolatban, hogy Magyarország a béke oldalán áll.

Hozzátette: két gyakorlaton keresztül megnézték a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét, ennek tükrében megtalálták azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni. Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatot tartanak, ahol nemcsak katonai manővereket hajtanak végre az ország nyolc pontján, de felmérik azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni.

A toborzás kapcsán elmondta: a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emelkedő toborzási létszámról lehet beszélni. Az idén a tiszti és az altiszti képzésre (az úgynevezett Acélkocka rendszerbe) bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is, ez pedig az „Embert a vasra” toborzó kampány kapcsán fizikai formát is öltött.

A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottak az eddigi gyakorlattal: egyrészt nem általánosságban toboroztak, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz. Ide a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt – folytatta – egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelnek, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során.

A programban 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel – mondta.

Egyre népszerűbbnek nevezte a Magyar Honvédség más programjait is: a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta, az úgynevezett Egységes alapkiképzési programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.

Az orosz-ukrán háború tapasztalatairól azt mondta, hogy Magyarország a walesi NATO-csúcson egy nehézdandár létrehozását vállalta, ennek alapjait rakták le a Hiúz zalaegerszegi gyártásával, ahol a Rheinmetall a magyar észrevételek, igények alapján fejleszti a gyalogsági harcjárművet.

A korábban beérkezett Leopard 2A4-esek után hamarosan már a legmodernebb Leopard 2A7-es újabb példányai is az országban lesznek. A Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegekből 24-et rendeltek, ebből 23 már beérkezett Tatára. Az osztály megfelelő tűzvezető, irányítási-vezetési, illetve radarrendszerrel rendelkezik. A légierőhöz beérkezett az összes H145M, megkezdődött a nagyobb H225M helikopterek szállítása – sorolta.

Nagyon fontosnak nevezte a légvédelmi képességet, a NASAMS telepítése és működőképessé tétele, illetve most aktív és később passzív radarok beszerzésével válik teljessé a légtérellenőrzés.

Folyamatban van a hadsereg digitalizációja, az úgynevezett vezetési-irányítási rendszer kidolgozása, hogy a vezérkari főnöki parancsok automatizált módon jussanak le a megfelelő szintre, ha kell, az egyes katonáig.

„Alulról felfelé is építkezünk, hiszen a Digitális katona program alapján a katonák olyan szenzorokat is kapnak, amelyek a megszerzett információt a vezetési rendszerbe továbbítják, ahol azokat kiértékelik és eljuttatják a hadműveleti parancsnokig vagy a vezérkari főnökig” – fogalmazott Böröndi Gábor.

Hozzátette, hogy a digitalizáció mellett a drónokra helyezik a fő hangsúlyt, a legújabb intézkedése az volt, hogy jelentős számú olcsó drónt vesznek, amelyeket kiadnak az összfegyvernemi alegységekhez, hogy szokják meg az alkalmazásukat, használják ezeket, sajátítsák el a kezelésüket készségszinten.

Közölte azt is, hogy megkezdődött a sorozatvető tüzérségi rendszer beszerzésének előkészítése, és nagyon fontos a rádiózavarás és az elektronikai harcképességek fejlesztése. „Alegységtől dandár szintig növeljük a páncéltörő képességet is, amelynek elemei a vállról indítható Carl Gustaf és az irányított Spike páncéltörő rakétarendszerek” – mondta.

Kifejtette, hogy az egyik H145M helikoptert érintő júniusi, horvátországi tragédia kivizsgálása legalább 8-12 hónapot vehet igénybe. „Ami már tudható, hogy a katonák rendben végrehajtották a kiképzési feladatot, a visszaúton történt a tragédia” – tette hozzá.