Tízmilliárd eurós többletet ért el Magyarország külkereskedelme a tavalyi évben. Az összeg 1,4 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit, és egyúttal történelmi rekordot jelent. Egy évtizeddel korábban még menetrendszerű hiánnyal zárt a magyar külkereskedelem.

A tavalyi 8,6 milliárd eurós rekordot jócskán túlszárnyalva, idén 10 milliárd eurós többlettel zárt Magyarország külkereskedelmi mérlege. A bővülés oka, hogy exportunk bő 3 százalékkal, 93 milliárd euróra nőtt, miközben importunk csak szűk 2 százalékkal emelkedett, s 83 milliárd eurón állt meg. Elemzők szerint a kivitelt az új autógyárak felfutása élénkítette, miközben az alacsony olajárak továbbra is csökkentették a behozatallal kapcsolatos kiadásokat.

A rendkívüli többlet ismét igazolja, hogy Magyarország kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat, bevételei fedezik a kiadásait. S ez jelentős változás a korábbi állapotokhoz képest, hiszen a kétezres évtized közepén külkereskedelmünk még évi 3-5 milliárd eurós hiánnyal működött. A jelentős mínuszt 2007–2008-ban a gyurcsányi megszorítások majd a nemzetközi válság fogyasztáscsökkenése zökkentette nullszaldóra. Valós fejlődés, vagyis az export számottevő növekedése azonban csak 2010-től következett be. Az export meglendülése látványosan egybeesett azzal, ahogy a forint euróárfolyama a korábbi 250-270-es szintről a 300-as szint fölé emelkedett – a leértékelődő valuta erősítette a magyar termékek pozícióját a nyugati piacokon.

Fotó: MTI, archív

A változások eredményeként Magyarország az EU egyik legsikeresebb exportőrévé vált. 2015-ben az ország kivitele 7 százalékkal múlta felül a behozatalt, ami 2016-ra 12 százalékra nőtt. Utóbbinál jobb adatot a tavaly­előtti évben csak Írország (66%) és Németország (27%) és Csehország (13%) tudott produkálni – s szintén 12 százalékot Olaszország, Dánia és Hollandia. Térségünkben ugyanakkor jellemzőbb, hogy a kivitel nem éri el a behozatal szintjét: Románia vagy Bulgária importjának tizede, Horvátországénak egyharmada fedezetlen.

A jelenlegi rekord arról tanúskodik, hogy a magyar export a vártnál is erőteljesebben nőtt. Egy évvel korábban ugyanis elemzők azt valószínűsítették, hogy a fogyasztás várható felfutása, s ezzel kapcsolatban az importtermékek iránti kereslet élénkülése morzsolni fogja Magyarország külkereskedelmi többletét. Utóbbi azonban azzal együtt is növekedni tudott, hogy a nettó bérek 7,8, az üzletek forgalma pedig 4,6 százalékos emelkedést mutatott a tavalyi évben.