A KSH jelentése szerint az év első hét hónapjában 26,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2016 azonos időszakához képest. Tavaly az uniós pénzek átmeneti hiánya miatt visszaesést mutattak a számok, az idei adatok azonban ezt bőven kompenzálják, sőt, a tempó az eddig legkiemelkedőbb 2014-est is meghaladja.

Havi bontásban júniusban az építőipari termelés 27,2 százalékkal haladta meg a 2016-os év júniusi adatait, júliusban 22,7 százalékkal. Júliusban mindkét alcsoport termelésének volumene nőtt, az épületeké 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal. Előbbi növekedését júliusban elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek adták. Jelentősek a lakásépítések is, ám ez a növekedésben akkora szerepet nem játszott, mivel már egy évvel korábban is lendületben voltak. Az egyéb létesítmények esetében az út-, vasút- és közműépítési munkák jelentették a húzóerőt.

A magyar építőipar már a gyurcsányi megszorítások időszakában visszaesésbe fordult, amit fokozott a Magyarországot különösen sújtó 2008–2009-es válság. Így összességében az ágazat hét évig zsugorodott, 2005-ös teljesítményének közel felét elveszítve. A lendület az uniós források gyorsított lehívásával 2013-tól tért vissza, s ezt koronázta meg a 2014-es év 14 százalékos növekedése. 2016 során ugyanakkor az uniós pénzek átmeneti hiánya jelentős, 18,8 százalékos visszaesést eredményezett. Akkor egyébként a kelet-közép-európai tagállamok döntő többségében csökkent a termelés. Az idei év egyszerre hozza a visszapattanást, valamint az ismét gyorsított uniós forráslehívás miatti extra lendületet. Májusban például 35,4 százalékos növekedést is produkált az ágazat az előző év azonos időszakához képest. Az év első hét hónapjának átlagos növekedése pedig 26,2 százalék.

Szakértők szerint a bővülés a következő időszakban is fennmarad, a megkötött új szerződések volumene ugyanis az előző évihez képest 3,8 százalékkal nőtt. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy az épületek építésére kötött szerződéseké 21,9 százalékkal csökkent – az egyéb építményeké egyébként 39,1 százalékkal nőtt. A csökkenés összefügghet azzal, hogy 2019 végén a lakások áfája a jelenlegi 5 százalékos, kedvezményes szintről – ha a kormány másként nem dönt – visszaemelkedhet a korábbi 27 százalékra. Mivel az építési projektek átfutási ideje 18-24 hónap, ez már érintené a jövőre induló fejlesztéseket. Sajtóhírek szerint az iparág most arra vár, hogy kiderüljön, meghosszabbítják-e kedvezmény időtartamát. Az ingatlanfejlesztők érvelése szerint az építkezésekből származó többletbevétel meghaladná a kieső áfa mértékét. Emellett a szerződések csökkenését az egyre erősödő munkaerőhiány is okozhatja.

Lakásépítésben az Euro­stat adatai szerint az Európai Unióban tavaly Magyarország produkálta a legerőteljesebb növekedést: 215 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma, ami sokszorosa a 13 százalékos növekedést mutató uniós átlagnak. Ez szakértők szerint az áfacsökkentésnek, a csok hatásának, az építésiengedély-könnyítésnek köszönhető, amelyek eredményeként robbant a hosszú évekig visszafojtott kereslet.