Remélhetőleg Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak – emlékeztetett a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja az MTI-hez eljutatott közleményében csütörtökön.A képviselőcsoport közölte: a Velencei Bizottság június 13-án közzétett véleményében kimondta azt is, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény nem tükrözi az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
A közlemény Bocskor Andreát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői számos esetben ismétlik meg azokat a már korábbi, 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. A szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését is, aránytalannak ítéli meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását. Noha legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni – közölte.
Az EP-képviselő kiemelte ugyanakkor: a Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992-es kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, melyeket az új 2022-es törvény már nem garantál. Ezek között szerepelt a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon joga arra, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket – emlékeztetett.
Bocskor Andrea kiemelte: a vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbították az átmeneti időszakot. Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni – húzta alá.
„Bízom abban, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi, 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolja” – tette hozzá a fideszes politikus.
