– Mikor találkozott a vállalkozóval?

– Soha nem találkoztam vele. A legmegdöbbentőbb számomra, hogy mindenki kész tényként kezeli a hangfelvételen elhangzottakat. Ha valaki felvesz egy ilyen tartalmú beszélgetést, és azt nyilvánosságra hozza, ezek szerint azt mindenki készpénznek fogja venni?

– A hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után miért jelentette fel Ferdinandy Istvánt?

– Mert a hangfelvétel alapján megállapítható, hogy a tudomására jutott bűncselekményről elmulasztott feljelentést tenni. A büntető törvénykönyv szerint az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ferdinandy István a felvétel nyilvánosságra kerülése után látványosan zavarba jött. Egy újságíró felhívta őt, akinek először azt mondta, nem emlékszik a beszélgetésre, majd később azt, hogy visszavonja, hogy nem emlékszik, inkább nem kommentálja sem a beszélgetést, sem azt, hogy hol és ki készítette. Majd végül egy televíziós interjúban azt nyilatkozta, a beszélgetés három hónappal ezelőtt történt.

– Ebben az interjúban Ferdinandy István azt is elmondta, azért nem tett feljelentést, mert már folyamatban van egy nyomozás a céggel kapcsolatban.

– A hangfelvételen hallható vesztegetés olyan súlyos bűncselekményre utal, hogy azonnal feljelentést kellett volna tennie. A százmillió forint félelmetes összeg, éppen ezért érthetetlen, hogy Ferdinandy meg sem döbben, amikor a vállalkozó közli vele, sőt nevetgél. Velem már előfordult, hogy egy vállalkozó bűncselekményről tett bejelentést. Figyelmeztettem, hogy bűncselekménnyel vádol egy képviselőt, majd megkérdeztem, továbbra is fenntartja-e a vádakat, mert ha valakit igaztalanul rágalmaz, akkor a rágalmazónak is bűnhődnie kell. Kitartott álláspontja mellett, én pedig büntetőfeljelentést tettem. Hivatalos személynek ilyenkor ez munkaköri kötelessége.

– Milyen nyomozás van folyamatban?

– Egy évvel ezelőtt feljelentést tettem a Zuglói Vagyonkezelőnél talált szabálytalanságok miatt, ami a HBF Építőipari Kft. megbízási szerződéseit érinti. Az érintettekkel szemben vagyonosodási vizsgálatot is kezdeményeztem. Érdekes, hogy a Vagyonkezelő felügyelőbizottságában a szocialisták és az LMP delegált tagjai is ott ültek, akik semmit nem tettek ez ügyben. Kikértem a HBF Kft. mérlegkivonatát. A mérleget auditálták. 2011-ben a társaságnak a nyilvános adatok szerint egy állami tulajdonú tőkebefektetési alap volt a tulajdonosa, közel ötven százalékban. A felügyelőbizottság vezetőjét az állam delegálta, szigorú pénzügyi kontroll alatt működött, a kifizetéseit ellenőrizték. A nettó árbevétele egymilliárd 429 millió forint volt, ebből egymilliárd 200 millió az eladott közvetített szolgáltatások értéke. A megmaradt 200 millióból bérköltséget, járulékokat és egyéb kifizetéseket teljesítettek. A mérleg szerinti eredménye 4 millió 252 ezer, ennyit lehetett osztalékként kivenni.

– Ez nem sok.

– A mérleg szerint egyértelmű, hogy nincs a cégben százmillió forint sehol, a házipénztárban sem. Nem volt sem 2010-ben, sem 2012-ben.

– Akkor honnan teremtették elő az állítólagos kenőpénzt?

– Jó kérdés. Ráadásul a HBF Kft. ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy nem történt pénzvisszaosztás. Idézek a hvg.hu cikkéből: „Katona Zoltán azokra a híresztelésekre, amelyek szerint a vagyonkezelővel szerződött cégeknek vissza kellett fizetniük bizonyos összegeket, úgy reagált, nem tud ilyenekről, és nem tudja azt sem, hogy azok honnan keletkeztek, és kiknek az érdeke ezek terjesztése.” Mazsu Gergely, a Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója szerint sem történt vesztegetés.

– Meglepő, hogy a jogi szempontból két legrelevánsabb személy nyilatkozatával nem foglalkozik a sajtó, csak azzal, hogy Török Zsolt egy „Mr. 20%” feliratú táskával bohóckodik. Ön nem furcsállja ezt?

– Nem lépte át a sajtó ingerküszöbét az sem, hogy a hangfelvételen hallható ügylet egy 2011-es szerződéshez köthető. Vajon életszerű, hogy valakinek a testvérét százmillió forinttal megzsarolják, és két évig senki nem keresi a hatóságokat, nem tesz feljelentést? Emlékezzünk vissza, az előző választások idején Kósa Lajost egy hasonló tartalmú, megrendezett felvétellel akarták lejáratni.

– Lehet, hogy ez is egy megrendezett felvétel?

– A rendőrségnek kell kiderítenie, hogy milyen körülmények között készült a felvétel. Azt is, hogy ki, hol és mikor készítette. Tisztázni kell azt is, hogy egyáltalán azok vesznek-e részt a beszélgetésben, akiknek a nevei megjelentek a sajtóban. A felvételen egy jól felépített beszélgetés hallható, több fideszes politikus neve is elhangzik. A vállalkozó Lázár Jánosról és Pesti Imréről is úgy beszél, mintha a bizalmasa lenne. Még Orbán Viktor neve is elhangzik. Egy minden elemében jól megkomponált beszélgetés, ami után remekül beindítható a lejáratógépezet.

– Mi a baj önnel?

– Amikor kineveztek elszámoltatási kormánybiztosnak, számítottam rá, hogy előbb-utóbb megtámadnak. Nem véletlen, hogy senki nem indított rágalmazási pert, amikor például azt állítottam, hogy a sanghaji világkiállítás során milliárdokat loptak el. A kínai állam ingyen megépítette volna a magyar pavilont, ha a világkiállítás után ott marad és szabadon használhatják. Az a mintegy száz vállalkozás, amelyeknek felbontottuk a szerződéseit, ellenségként tekint rám. Kormánybiztosként nem kevés vállalkozásnak tettem keresztbe, amelyek addig az állam emlőin jutottak hatalmas pénzekhez. Nem véletlen, hogy a budapesti polgármesterek közül csak engem támadnak. Közelednek a választások, most már minden hétre jut egy újabb támadás. Amikor végre nyugalom lenne, akkor náci hangvételű e-maileket küldenek külföldi szerverről a nevemben a kerületi intézményvezetőknek.

– Ha már a támadásoknál tartunk, miért festetett fel az önkormányzat parkolójában dupla nagyságú polgármesteri parkolóhelyet?

– A parkolóhelyet nem az én ciklusom alatt festették fel: azért volt a forgalomtól elzárva, és felfestve, mert oda álltak be a teherautók és onnan pakoltak ki. Elismerem, óriási hiba volt, hogy változatlanul hagytam, és nem törődtem vele.

– Támadják azzal is, hogy luxusautóval jár, és luxus-mellékhelyiséget építtetett ki magának a hivatal épületében…

– Ezzel szemben a valóság az, hogy a saját autómat használom, az önkormányzattól semmilyen költségtérítést ezzel kapcsolatban nem veszek igénybe. Nem úgy, mint elődöm, Weinek Leonárd, aki tizenhétmilliós autót béreltetett magának a zuglóiak pénzéből. A Polgármesteri Kabinet mellékhelyiségét, amit a híresztelésekkel ellentétben nem csak én használok, a Zalakerámia termékeivel tétettem rendbe. Ha ez a középkategóriás csempe a luxusélet fokmérője, akkor ma Magyarországon rengetegen élnek luxuskörülmények között. A hivatal épületében 1975 óta még csak egy meszelés sem történt. Az egyik helyiséget az ÁNTSZ lezáratta és fertőtlenítést rendelt el. Attól félnek, ha át kell adnom a polgármesteri széket, a felújított helyiségeket magammal viszem? Miért nem inkább arról beszélünk, hogy Zuglóban az előző ciklus idején 940 millió forint ment el szakértői költségekre?

– Beszéljünk róla!

– 2013 tavaszán az utasításomra belső vizsgálat indult a 2010 előtti szakértői szerződésekhez tartozó kifizetések jogszerűségével kapcsolatban. Tisztázni kell, történtek-e valós teljesítések. Két cég tisztségviselőin vagy tulajdonosain keresztül közvetlenül kapcsolható a Mesterházy Szilvia, aki Mesterházy Attila felesége és Erényi Júlia, aki Tóth Csaba felesége által tulajdonolt EMC Consulting Kft.-hez. Egy harmadik, seychelles-szigeteki offshore cég teljesítéseit pedig Ferdinandy István igazolta. Milyen érdekes, hogy pont e vizsgálat kellős közepén került nyilvánosságra a hangfelvétel. Véleményem szerint nem Weinek Leonárdnak kellene ülnie a vádlottak padján. Zugló egy szocialista-szabad demokrata kifizetőhely volt. A pénzcsapokat én zártam el, ezért támadnak folyamatosan.

– Azzal is vádolják, hogy egy személyben dönt a közbeszerzésekről. Miért nem működik az önkormányzatnál Közbeszerzési Bizottság?

– Az előző ciklusban a Közbeszerzési Bizottság elég nehézkesen működött, lényegében sosem hozott döntést. Ennek ellenére nem láttam akadályát, hogy létrejöjjön. Azonban a közbeszerzési törvény előírja, hogy a Közbeszerzési Bizottság tagjává csak olyan személy választható, aki jogi, közgazdasági, vagy közbeszerzési szakismerettel rendelkezik. A képviselő-testületben összesen négy ilyen személy van, közülük hárman tisztségviselők, ami kizáró ok. Egyedül a szocialista dr. Imre Gergelyt lehetett volna a bizottságba delegálni. Ha lett volna rajta kívül még két képviselő, aki a törvény szerint a bizottságba delegálható, akkor megalakult volna. Számtalan jogi megoldást biztosítottam a képviselőknek, hogy részt vehessenek a döntési folyamatban, például bírálóbizottsági tagként. A bíráló bizottság üléseire bármelyik képviselő elmehet. Én egyetlen ülésükön nem vettem részt, a döntéseit nem befolyásoltam, az elém került javaslataikat eddig kilencvenkilenc százalékban elfogadtam. A bíráló bizottság szakértők bevonásával dönt. Több közbeszerzési szakértővel dolgozunk, hogy emiatt se érjen minket vád.

– Ha az eljárások során szabálytalanság vagy bűncselekmény történik, a jogszabály szerint a vesztes vállalkozók megtámadhatják a kiírást, a hatóság pedig megbírságolhatja az önkormányzatot. Volt ilyen?

– Egyetlenegyszer sem. Szemben az előző ciklusok közbeszerzéseivel. Csak a közétkeztetés kapcsán több millió forintra bírságolták az előző ciklusban az önkormányzatot, mert a Közbeszerzési Bizottság évekig nem hozott döntést. Egyébként a HBF Kft. szerződése kapcsán nem az önkormányzat, hanem a Vagyonkezelő volt a kiíró.

– Az ügy miatt dühös alvállalkozók vertek sátrat az önkormányzat épülete előtt. Szabó Bálint, az alvállalkozók képviselője szerint ha a Vagyonkezelő kifizetné a HBF Kft-nek járó 40-50 millió forintot, a cég és a vállalkozások sem mennének tönkre. Hajlandó tárgyalni velük?

– A vállalkozó nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy ötszáz millió forint volt a vállalkozói díj a szerződés szerint. Az összeg sokkal jelentősebb, és több kontraktust kötöttünk velük: két év alatt több mint egymilliárdra szerződtek az önkormányzattal. Szabó Bálint a Vas megyei tagbeléptetési botrány során Tóth Csaba, zuglói MSZP-elnök bizalmasa volt. Most hirtelen feltűnik a HBF Kft. alvállalkozója nevében és követelőzik. A cégnek valóban van követelése a Vagyonkezelővel szemben, de nem annyi, amennyiről beszélnek. Ha igazolják a tényleges munkavégzést, akkor természetesen kifizetjük az összeget. Szabó Bálinttal nem kívánok egyeztetni, de szívesen találkozom a tényleges alvállalkozókkal, akik igazolják, hogy a HBF Kft.-nek milyen munkát végeztek és mennyiért. Nem egyedi eset lenne, előfordult már itt is, máshol is, hogy a családjaikat féltő, a munkát elvégző alvállalkozók kapták, kapják meg engedményezés útján a jogosan követelt összeget, és nem a fővállalkozó.

– Mire interjúnk megjelenik, már túl leszünk a Várnai László által szervezett tüntetésen, amit az önkormányzat „szociális érzéketlensége, és a kerületet tönkretevő gazdálkodása” miatt tartottak.

– Önmagában a tüntetés ellen semmi kifogásom sincs. Hiszen azért újítottuk fel a Bosnyák teret, hogy végre legyen Zuglónak egy közösségi tere. Ahol rendezett, tiszta körülmények között össze lehet gyűlni, és el lehet mondani, hogy „Papcsák Ferenc tűnjön el.” Azzal van a gond, hogy ezen kívül nincs más mondanivalójuk. Miért nem inkább arról beszélnek, hogy mit tennének másként, ha hatalomra kerülnének? Milyen alternatívát kínálnak a választóknak? Hamarosan jönnek a választások, és erről semmit nem tudunk. Az anarcho-szocialista Várnai László, az LMP képviselője mit tett Zuglóért a három év alatt? Idétlen performanszokat tart, és mindenhol elmondja, hogy távozzak a kerület éléről. A legutóbb egy tanévnyitón okozott botrányt, amivel még párttársai sem értettek egyet. Vagy Tóth Csaba, Zugló MSZP-s országgyűlési képviselője mit tett a kerületért 2010 óta? Mit csinál azon kívül, hogy rohangál fel s alá egy trafikjelvénnyel? Mi Civil Házat építünk, tereket, intézményeket újítunk fel. Rendbe tettük a költségvetést, így tudunk egy keveset adni a gyermekes családoknak, a fiataloknak és az időseknek is. Másfélszeresére növeltük a térfigyelő kamerák számát, megdupláztuk a járőrök számát. Az országban egyedül csak Zuglóban van mobil térfigyelő-kamera. Napestig sorolhatnám az eredményeinket. Ezért szeretnénk nyugodt körülmények között dolgozni, mert rengeteg még a tennivalónk.

Lass Gábor