A gabonakereskedelem piaci szereplőitől világos magyarázatra lenne szükség a hazai felvásárlási árak és az irányadó párizsi árutőzsdei gabonajegyzési árai között óriásira nőtt különbözetről – jelentette ki az államtitkár. Mint fogalmazott, a gabonapiacot az orosz-ukrán háború, az Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatti szállítási lehetőségek folyamatos változása rendkívüli módon felbolygatta, amely a gabona és olajosnövény árakat először az egekbe, majd a mélybe lökte.

Hirdetés

Mindehhez az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint lehetetlen egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. A termelők érdekében ezért kellett először nemzeti, majd uniós hatáskörben korlátozni a térségbe érkező ukrán gabonaimportot. A korlátozás működik, a tranzitáru elhagyja az országot és az importtilalmat – a pletykák ellenére – a különböző gabonából és olajosnövényekből készült daráknak álcázva sem játsszák ki – mondta.

Feldman Zsolt a terményfelvásárlási árakkal, a kereslettel kapcsolatban rávilágított arra, hogy az elmúlt években a búzánál az irányadó párizsi árutőzsde, a MATIF jegyzési árai és a magyar felvásárlási árak között kialakult 5-15 ezer forint/tonna árkülönbség Magyarország tengeri kikötőktől való távolsága miatti szállítási költségekkel akár alá is támasztható. Most viszont a párizsi jegyzési árak és a kereskedők által meghirdetett felvásárlási árak között legalább 30 ezer forint/tonna árkülönbség van. Az államtitkár szerint ezt már nem indokolja sem a szállítási költség, sem a kereslet alakulása, éppen ezért a magyar gabonakereskedelem piaci szereplői részéről világos magyarázatot vár, mert a háborús események piaci és kereskedelmi hatásai, a szeptember 15-e után is fenntartani kívánt importkorlátozás vagy éppen a forint-euró árfolyam alakulása ezt nem támasztják alá.

Csak remélni lehet – fogalmazott -, hogy a kereskedők hozzáállása nem egyfajta elégtétel azért, mert 2022-ben a magyar termelők egy része – rosszul felmérve a piaci viszonyokat – megemelkedett termelési költségeikre tekintettel magasabb árszinten kívánták értékesíteni gabonájukat.

Feldman Zsolt cáfolta az információkat, amelyek szerint leállt a gabonaexport, úgy fogalmazott: míg tavaly, a rendkívüli aszály ellenére mintegy 5,8 millió tonna, addig ebben az évben eddig már 2,5 millió tonna gabona és olajosnövény hagyta el az országot.

Az államtitkár az új uniós Közös Agrárpolitika közvetlen támogatási rendszerével kapcsolatban azt mondta, hogy az idei év tanulóév, az új uniós elvárások a termelőktől jelentős alkalmazkodást követelnek meg. A mezőgazdasággal kapcsolatban állók számára fontos rávilágítani, hogy az agrártámogatások nem ajándékot jelentenek, mögöttük olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyek pluszköltségekkel vagy termeléscsökkenéssel járnak, a rendszer ezt próbálja meg kompenzálni. Nem várható, hogy folytatódhatna a két évvel ezelőttig megszokott piaci és termelési környezet a szántóföldi növénytermesztésben, ezért több területen a magyar agráriumnak alkalmazkodnia kell a megváltozott viszonyokhoz.

Feldman Zsolt három ilyen területet nevezett meg: a költségek csökkentése érdekében közös inputanyag beszerzés, a gazdálkodók termelési szerkezetének nagyobb hozzáadott értéket jelentő kultúrák felé történő alakítása és a hatékonyság növelése. Ezek az eredményes gazdálkodás alapjai – fogalmazott. Az alkalmazkodáshoz a 2027-ig tartó támogatási ciklusban a vidékfejlesztési támogatások minden gazdálkodó számára segítséget tudnak nyújtani. A szaktárca az új pályázatok menetrendjét szeptemberben állítja össze – jelezte.

Az államtitkár a Szentlőrinci Mezőgépnapok apropóján arról is beszélt, hogy az Agrárminisztérium precíziós gazdálkodásra történő átállását segítő pályázati felhívásával a gazdálkodók 6000 helyspecifikus munkavégzésre alkalmas traktort, 5700 munkagépet és 1300 kombájnt tudnak beszerezni.

Korábban írtuk