Rendszeres támadásokra kell számítani
Számítani kell migránshullámokra, számítani kell rendszeres, tömeges támadásokra a magyar határkerítésnél - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, arra reagálva, hogy a Reuters brit hírügynökség értesülése szerint Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő szíriai menekülteket.
A kormányfő hangsúlyozta: meg kell védeni Magyarország határait és a magyarokat. Akármilyen migránshullám indul is el, a magyar határrendészeti szervezetek képesek a biztonságos határzár működtetésére – mondta, kijelentve: „nem kell aggódnunk Magyarország biztonsága miatt addig, amíg egységesek vagyunk”.
Orbán Viktor közölte egyúttal, megkezdődött a témában egy csúcstalálkozó szervezése a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökei és Recep Tayyip Erdogan török elnök között, és ezt még a március végi EU-csúcs előtt megtartják.
A délről északi irányba tartó „feláramlást” történelmi trendnek nevezte – jelezve, hogy Magyarország a szárazföldi útvonal egyik fontos szakasza -, a következő tíz-húsz év kérdésének pedig azt tartja, hogy Törökországtól kezdve ezt a „feláramlást” hol sikerül megállítani. Megjegyezte, az „invázió hullámszerű”.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Görögország nem képes, nem tudja, nem akarja megvédeni a határait, így rajta keresztül „áttrappolva” el lehet jutni a Balkánra, ami „nekünk sok gondot okoz”.
A koronavírus témájában Orbán Viktor azt mondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a vírus megjelenik Magyarországon is, „mi erre készülünk, akkor is, ha most még nem tudunk ilyen megbetegedésről”. Fel kell készülni a védekezésre – hívta fel a figyelmet, úgy fogalmazva: lehetetlen Magyarországot légmentesen lehatárolni.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a vírus azonosításához szükséges eszközök rendelkezésre állnak, Magyarországnak nemzetközileg elismert járványügyi szakemberei vannak, 24 órás ügyeleti rendszert működtetnek, a határátkelőhelyeken szűrőmechanizmusokat indítottak meg, a repülőteret pedig különösen is figyelik.
Azt kérte az emberektől, működjenek együtt, és ne utazzanak fertőzött területekre, mert „egy világméretű járvány kibontakozásának az előestéjén vagyunk”.
Kitért arra is: noha igaz lehet, hogy influenzában többen halnak meg ennyi idő alatt, mint koronavírus-megbetegedésben, de „az influenzát ismerjük (…), az ellen tudunk védekezni”. Ezért az emberek „pánikreakciója nem teljesen indokolatlan, hiszen egy ismeretlen bajjal állunk szemben” – mondta, de kiemelte: bármilyen fontos információ merül fel, azt azonnal megosztják az emberekkel.
A március közepén induló nemzeti konzultációval kapcsolatban Orbán Viktor arra kért mindenkit, hogy a konzultációs levelet olvassák majd el, a kérdőívet töltsék ki és küldjék vissza. A konzultáció témája lesz például a „börtönbiznisz”, a gyöngyöspatai iskolaügy, valamint a börtönből való idő előtti kiengedés ügye – sorolta. Majd utóbbiról jelezte: nemzetközi vitára számít, mert a bírósági igazságszolgáltatási tér nem ér véget az országhatárnál, „részei vagyunk egy nemzetközi igazságszolgáltatási rendszernek is, hogy ez jó vagy sem, ezt most ne vitassuk meg”.
A „börtönbizniszről” azt mondta: nemzetközi egyezmények tiltják az elítéltek kínzását, ami helyes, a baj ott van, hogy nemzetközi bíróságok olyan értelmezést adtak a kínzásnak, amely ütközik az emberek igazságérzetével. Példaként említette, hogy családokat kiirtó erőszakos bűnözőknek milliókat kellene fizetni, mert arra hivatkoznak, hogy „kevés a négyzetméter” és nincs rendesen szellőztetve.
Közölte: összesen 12 ezer esetről van szó.
„Ez egy biznisz”, meg kell állítani – jelentette ki a kormányfő, aki ebben az ügyben is nemzetközi vitára számít, és azt szeretné, ha Magyarország a legszélesebb egyetértésben vonulna fel.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem az ellenzék a fő politikai ellenfelük, hanem „Soros György és az ő világa”, ők sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek az országra, a kormány munkájára nézve, mint az ellenzék. Hozzáfűzte: Sorosnak korábban három olyan nagyszabású akciója is volt, amellyel ki akarta fosztani az országot.
„A végén mindig arról van szó, hogy a Soros György-féle pénzügyi birodalom hogyan tud befolyást szerezni kormányzati döntések fölött, amitől aztán pénzügyi előnyt remél” – mondta, sajnálatosnak nevezve, hogy „a magyar ellenzék összenőtt ezzel a Soros-féle rendszerrel”.
Soros Györgyöt és „csapatát”, az általa finanszírozott médiát, újságírókat, aktivistákat, NGO-kat úgy jellemezte, mint egy „jól szervezett, civil ruhában lévő, de katonai logika alapján mozgatott szervezet, amely jól láthatóan központi kezdeményezésekre hadrendbe áll, témákat vesz fel és kormányokat támad meg”.
A kabinet klímavédelmi akciótervéről szólva Orbán Viktor azt mondta: ellenzéki önkormányzatok klímavészhelyzet-kihirdetéséről az jut eszébe, hogy tűz esetén a tűzoltók nem „tűzhelyzetet” hirdetnek, hanem eloltják a tüzet. Fontos ügyről van szó, és nem klímavészhelyzetet kell hirdetni, hanem cselekedni, ezért hozták létre az akciótervet – közölte.
Az EU következő hétéves költségvetéséről – amelyről még nem született megállapodás – úgy nyilatkozott: a tagállami befizetést illetően arról zajlik a vita, hogy 100 forintból 1 forintot vagy 1 forint 30 fillért fizessenek be a közös büdzsébe. „Ez nem az az eget rengető különbség, ami miatt meg kellene bénulnia Európának” – jegyezte meg.
Rámutatott ugyanakkor: ma Magyarország az egy főre jutó nemzeti össztermék arányában számítva több pénzt fizet be, mint Hollandia vagy Németország.
Ezért igazságos költségvetést szorgalmaz, hogy aki gazdagabb, az többet fizessen be, de legalábbis ne kevesebbet, mint a nála szegényebb.
