Rengeteg magyar nyaralhat Horvátországban az idén
Már az első négy hónapban ötödével nőtt a magyar turisták vendégéjszakáinak száma Horvátországban az egy évvel korábbi, rekordnak számító időszakhoz képest, és hasonlóan emelkedő szintet várnak egész évben – közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi igazgatója kedden budapesti sajtótájékoztatóján.Ivana Herceg arról számolt be, hogy április végéig 40 ezer magyar turista 122 ezer éjszakát töltött Horvátországban, ez a vendégek számában 9 százalékos, a vendégéjszakákat illetően 18 százalékos emelkedés 2023 első négy hónapjához képest.
Emlékeztetett arra, hogy a rekordnak számító múlt évben 728 ezer magyar utazó érkezett Horvátországba, 21 százalékkal több, mint 2022-ben. A magyar vendégéjszakák száma tavaly megközelítette a 3,6 milliót, ami 17 százalékos emelkedés a megelőző évhez képest.
A korábbiakhoz hasonlóan idén is a Kvarner régióját kereste fel a legtöbb magyar, de Isztria és Zára (Zadar) térsége is kedvelt volt. A legnépszerűbb települések közé tartozik Abbázia (Opatija), Zágráb, Icici, Zára és Rovinj – sorolta a turisztikai szakember.
Kitért arra is, hogy a legtöbb magyar személyautóval keresi fel Horvátországot, és felhívta a figyelmet arra, hogy 2025-től változik majd, elektronikussá válik az útdíjfizetés rendszere. Hozzátette, hogy a Ryanair idén is szeptember végéig hetente három repülőjáratot közlekedtet Budapest és Zára között, a MÁV pedig június 18. és szeptember 30. között szintén hetente háromszor Splitet teszi elérhetővé vonaton Budapestről.
Ivana Herceg jelezte, a korábbi évekhez hasonlóan idén is járőröznek majd magyar rendőrök két horvát tengerparti városban. Júliusban és augusztusban Zárában és Pulában teljesítenek horvát kollégáikkal közös szolgálatot.
Elmondta még, hogy idén több új ötcsillagos szálloda is nyílik az Adria horvát szakaszán, így Zárában, Abbáziában, továbbá Iciciben, ez utóbbi ráadásul magyar tulajdonú hotel.
A horvát turisztikai vezető beszámolt a januárban életbe lépett új horvát idegenforgalmi törvényről is, amely elsősorban a fenntarthatóságot, az ökológiai tudatosságot szolgálja, és igyekszik egyensúlyt biztosítani a „túlturizmussal” szemben. A helyi önkormányzatok és a regionális turisztikai testületek új szerepet kaptak a fenntartható turizmus fejlesztésében, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy korlátozzák például a vendéglátó létesítmények számát és típusát vagy a szálláshelyek építését.
Helyi intézkedésekkel korlátozhatják az adott településre érkezők számát vagy a városnézés ütemét, hogy tehermentesítsenek egyes attrakciókat, de akár ökológiai célú díjat is bevezethetnek. Az előremutatónak számító új törvényt az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), valamint az Európai Bizottság is pozitívan értékelte – fejtette ki Ivana Herceg.
