Az 1956-os felkelés emléke ismét aktuálpolitikai vihart kavar

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének húszezres tüntetésével beköszöntött a forró ősz. Szeptember 17-én, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulóján pedig ötezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren. Ezen a napon az ország összes nagyvárosában és számos kisebb településen is kormányellenes tüntetésekre került sor. Szeptemberben országszerte tüntettek a diákok. Már a pedagógusok is elégedetlenek. A Liga Szakszervezet novemberre országos nyomásgyakorló akciót szervez. Mindezek fényében mi várható az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenegyedik évfordulóján?

Egy 56-os szervezet felvetette, idén ünnepeljük meg újra a forradalom ötvenedik évfordulóját, legyen az ötvenegyedik az ötvenedik. Hiszen a tavalyi megemlékezést a hatalom vérbe fojtotta, így az nem volt méltó az ötvenedik évfordulóhoz. Replay vagy update, azaz: újrajátszás vagy javított változat? Erre ma még nehéz egyértelmű választ adni. Ne reménykedjünk, méltó megemlékezést a hatalom részéről idén sem várhatunk. Havas Szófia MSZP-s parlamenti képviselő kijelentette, 1956 esetében ő nem szokott forradalomról beszélni és a „börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket” sem tudja forradalmároknak nevezni. A kezdet nem biztató.

Október 6-án, az aradi vértanúk tiszteletére félárbócra engedték a magyar lobogót a Kossuth téren. A megemlékezőket, mint tavaly október 23-án, kordonnal tartották távol a tértől. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésre pedig csak fémdetektoros kapun keresztül lehetett eljutni. A meghívottakon és az újságírókon kívül senkit nem engedtek a Batthyány-mauzóleum közelébe. Mindezek azt mutatják, a népet idén is távol szeretnék tartani a megemlékezésektől. Megjósolható, a kormány és médiája a városi megemlékezések helyett vidékre küldi majd az embereket sosem volt barátokhoz és wellness-szállodákba. Képsorokat látunk majd randalírozókról, elijesztve az embereket az utcai ünnepléstől. A lényeg, hogy ürüljön ki a város, ne merészeljen senki zászlóval az utcán vonulni.

Magyar Gárda – Hősök tere

Aki a fővárosban ünnepel, két nagyobb tömegrendezvényen és számos megemlékezésen vehet részt. Az eseményeket a Magyar Gárda avatóünnepsége nyitja meg. A szervezet október 21-én 15 órakor ünnepélyes keretek között várhatóan 500-600 új gárdatagot avat tagjai közé. Az első avatáson, augusztus 25-én jelképesen utalva az ünnepre, pontosan 56 gárdistát avattak a budai Várban. A szertartáson semmiféle atrocitás nem történt, ellentétben a szélsőbaloldalnak a Vár aljában tartott gárdaellenes tüntetésével, ahol újságírókat, békés járókelőket fenyegettek szóval és tettel. Ezután a Gárda alapítói úgy döntöttek, a balliberális sajtó rágalomhadjárata ellenére országjáró körútba kezdenek, hogy a Gárda valódi céljait személyesen tárják az érdeklődök elé. Az országjárást végigkísérte a hisztériakampány. Az előzetesen beadott és jóváhagyott helyfoglalási kérelmeket az intézmények sorra vonták vissza, többek között a Kecskeméti Piarista Gimnázium is. A fórumokat azonban minden városban sikerült megtartani, néhol a szabad ég alatt, máskor tágas teremben.

A Hősök terén minden megyéből harminc, Pest megyéből hatvan új gárdatagot avatnak. Dósa István, a Magyar Gárda országos szervezője a kecskeméti fórumon elmondta, reményeik szerint az októberi avatási szertartás után a Gárda országos kihatású mozgalommá válik. Megyei centrumokat hoznak létre, amelyeket egy országos központ irányít majd. A központ elkészít egy éves tervet, amely tartalmazza, hogy milyen célokat kell megvalósítaniuk az egyes köröknek.

Fidesz – Astoria

Tisztességesen, hozzánk méltó módon megemlékezünk az 1956-os forradalomról, és lesznek rendezvények, nagygyűlések a népszavazás jegyében, jelentette ki egy hónappal ezelőtt az Este stúdiójában Orbán Viktor. Akkor még nem lehetett tudni, a Fidesz hol tartja a központi megemlékezését.

– Magyarországon az a demokráciákhoz méltatlan játék folyik, hogy a kormány lefoglalja a gyülekezésre alkalmas terek nagy részét – indokolta Orbán Viktor a Fidesz döntését, hogy a nagygyűlés helyszínét miért csak később hozzák nyilvánosságra.

Azóta már tudjuk, a Fidesz az idén ismét az Astoriánál tartja ünnepi megemlékezését. Ez a hír rögtön vezető hír lett a kormánypárti médiumokban. A Népszava címoldalon közli: „És akkor újra az Astoria.” A lap egyoldalas összeállításban politológusokat, elemzőket szólaltat meg, akik próbálják megfejteni a nagy titkot: „miért tér vissza Orbán a rossz emlékű Astoriához?” A lap azt sugallja, aki nem akar újra vérengzést, ne menjen ki a gyűlésre. Orbán Viktor 2006. október 23-án az Astoriánál jelentette be, a Fidesz népszavazást kezdeményez „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.” A pártelnök, visszatérvén a helyszínre, várhatóan értékelni fogja, milyen lépések történtek a népszavazás ügyében. Elképzelhető, hogy az aláírások gyűjtése és a népszavazási kampány is elkezdődhet.

Megemlékezések

A Corvin közi Bajtársi Szövetség megemlékezése a Műegyetemnél október 22-én délután fél négykor kezdődik. Ünnepi beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök. A beszéd után három korabeli Csepel gépkocsival felvonulás indul a Kossuth térre. Másnap, október 23-án 14 órai kezdettel a Corvin közben ünnepi műsorral tisztelegnek a forradalom emléke előtt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom is ide várja szimpatizánsait.

A Szabadság téri Hazatérés Temploma előterében október 23-án délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet keretében mellszobrot állítanak Kossuth Lajosnak, Horthy Miklósnak, Szabó Dezsőnek és Wass Albertnek. Erdélyi írónk szobrát Vona Gábor, a Jobbik elnöke leplezi le.

A MIÉP központi megemlékezése október 23-án fél háromkor kezdődik a Hősök terén, „Most mindenkire szüksége van a hazának” jelszóval. Csurka István arra kéri az ünneplő magyarokat, hogy mindenhol legyenek ott.

– Minden teret, minden nemzeti, magyar megújulást kívánó gyűlést, tüntetést tegyetek naggyá! – hangzik a pártelnök felhívása.

A Gój Motoros Egyesület felvonulása október 23-án 9 órakor indul a Kongresszusi Központ elől, és délután kettőkor csatlakoznak a Corvin közben ünneplőkhöz. Mészáros Imre elnök lapunknak elmondta, hogy a felvonulás pontos útvonalát szándékosan nem hozzák nyilvánosságra.

– Nem szeretnénk, ha renitens motorosok, akik nem hozzánk tartoznak, megzavarnák a rendezvényünket – közölte.

Forró hangulat

51 évvel ezelőtt a Szegeden megalakult MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) követeléseivel, valamint a Műegyetemről induló diáktüntetéssel kezdődtek a forradalom és szabadságharc eseményei. A diákok ma is mozgolódnak. Az idei ősz első tandíjellenes tüntetését éppen Szegeden tartották szeptember 5-én, majd Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Nyíregyházán, Debrecenben, Kecskeméten, Dunaújvárosban, Veszprémben, Egerben és Miskolcon voltak tandíjellenes tüntetések.

A diákok mellett a tanárok is elégedetlenek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint feltétel nélkül vissza kell állítani a pedagógusok kötelező óraszámát a korábbi állapotra. Ha a csökkentés nem valósítható meg, legalább hatásvizsgálatot szeretnének a pedagógusok valódi terheléséről. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke kijelentette, ha kérésüket nem hallgatja meg az Országgyűlés és a kormány, akkor a Nagycsaládosok Országos Egyesületének szeptemberi tüntetésénél is erőteljesebb akciókkal védik meg a pedagógusok érdekeit.

Sztrájkot hirdetett november 21-ére a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a nyugdíjszámítás feltételrendszerének megváltoztatása ellen. A Liga Szakszervezetek elnöke, Gaskó István bejelentette, a kormány által január elsejével tervezett sokkszerű változtatásokat a Liga nem tudja elfogadni. Ha nem kezdődnek érdemi tárgyalások, akkor november 21-re országos nyomásgyakorló akciót szerveznek.

Arculatváltás a rendőrségnél

A rendőrség a közeljövőben új egyenruhát és új jelmondatot kap. A régi, „Szolgálunk és védünk” szlogent a „Biztonság, bizalom, becsület” váltja fel. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter szerint nemcsak külsőségekben változik meg a rendőrség, hanem szervezetében és feladatkörében is. A miniszter utalt arra, hogy a rendőrség egyenruhája meglehetősen régi, ezért korszerűbb ruha szükséges, amely a rendőri tekintélyt, hivatást is jobban megjeleníti. A miniszter szerint a közrend és a közbiztonság fenntartásának feladatát csak „a társadalommal, az emberekkel összefogva, egymást segítve lehet a legjobban ellátni”. A rendőrség weboldalán, készülődvén október 23-ra, közzétettek egy részletes tájékoztatót a gyülekezési jogról.

Lapunk korábban már beszámolt a rendőrség gépjárműparkjának felújításáról és az Izraelből hozott három új vízágyúról. Az uniós forrásból beszerzett vízágyúk 315 millió forintba kerültek. Később kiderült, ezek a tömegoszlató eszközök nem szerepeltek a négy éve elfogadott schengeni pályázati programban. A schengeni alapot ugyanis nem tömegoszlató eszközök megvételére találták ki, hanem arra, hogy a határőrség és a rendőrség eszközeinek, informatikai felszereltségének javításával elősegítse az új tagállamok csatlakozását a közös európai határövezethez. Magyarországnak jövő június 30-ig kell benyújtania azt a jelentést, amely az uniótól kapott támogatások felhasználását részletezi. Az Európai Bizottság fél éven belül közli a tagállammal, hogy a tételek közül melyeket ismeri el.

– Bár a rendőrségi törvény módosítása csak januárban lép életbe, a rendőrség nem fog gumilövedéket használni október 23-án, ha a rendezvények alatt csapaterőt kell bevetni – ígérte Bencze József országos rendőrfőkapitány Szabó Máténak, az állampolgári jogok biztosának. Használhatnak viszont gumibotot, kutyát, könnygázt vagy más irritáló vegyi anyagot, mint például a tavalyihoz hasonlóan paprikaspray-t, elektromos sokkolót vagy vízágyút. A legfontosabb, hogy a rendőrség új arculata látható is legyen, tehetnénk hozzá a tavalyi események után joggal.

Lass Gábor