Az építési engedély határozata az alábbi jogszabályokat sérti: a Ferihegyi Repülőtér Szabályozási Tervének figyelmen kívül hagyása; egységes környezethasználati engedély hiányában a kiadott építési engedély jogszabályellenes; a kiadott környezeti hatásvizsgálati eljárás előírásainak be nem tartása; a környezeti hatásvizsgálat hiánya a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség korlátozott terjedelmű vizsgálata miatt.

Kétségtelen tény, hogy ha a szakhatóság a vizsgálat alapján a környezetvédelmi hatások szempontjából az építkezés és bontás helyének ezen vecsési ingatlanokat is megjelöli, úgy ettől a megállapítástól az építési engedélyben nem lehet eltérni. Különösen a szabályozási terv figyelmen kívül hagyása jogsértő, mivel azt négy önkormányzat, az ecseri, a vecsési, a budapesti XVII. kerületi és a budapesti XVIII. kerületi önkormányzat közösen alkotta meg. Minden építési tevékenységet a négy önkormányzati szerv szabályozási tervének figyelembevételével lehet engedélyezni.

Nincs egyik önkormányzat sem abban a helyzetben, hogy egymaga a Ferihegyi repülőtér szabályozási tervének bármelyik részét a többi önkormányzat határozatának figyelmen kívül hagyásával szabályozza pusztán azon az alapon, hogy egy tervezett építkezés a repülőtérnek csupán azon a részén valósul meg, amelyik az adott önkormányzat közigazgatási területéhez tartozik.

Az alperes és elsőfokú hatóságai arra hivatkoznak, hogy a létesíteni kívánt épület és az ezzel összefüggő bontás csak a XVIII. kerületi önkormányzat közigazgatási területén, de a repülőtéren belül kerül végrehajtásra, ezért amennyiben a XVIII. kerületi önkormányzat a szabályozási tervét úgy változtatja meg, hogy nincs tekintettel a többi három önkormányzati rendeletre, úgy a szabályozási terv akként módosul, hogy ennek alapján az építési eljárás csupán a XVIII. kerületi önkormányzat módosító vagy eredeti rendeletének alapján végrehajtható. Ez az álláspont azonban jogszabályellenes, mert mint láttuk, a repülőtér szabályozási tervét csak a négy önkormányzat együttes jóváhagyásával lehet módosítani. Amíg ilyen nincs, addig nem kezdhető el az építés.

Ráadásul a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint szakhatóság a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal számára megküldte szakhatósági állásfoglalását. Ebben a tervezett beruházások helyét úgy határozta meg, hogy a XVIII. kerületi ingatlanon kívül, a Ferihegyi repülőtér területén belül vecsési helyrajzi számú ingatlanok is az építkezés helyének számítanak. Ebből pedig az következik, hogy az építkezés helye nem csak a XVIII. kerületi helyrajzi számú ingatlanok, hanem az említett vecsési ingatlanok is, ezért az az állítás, hogy az építkezés csak a XVIII. kerület közigazgatási területén valósul meg, valótlan.

A reptér ma is őrzi a hajdani káposztaföldek telekszerkezetét. Nevét is egy hajdani gazdától kapta. A hatalmas terület mozaikszerű telkek halmaza, és átnyúlik az egyes telkek területe a településhatárokon.

De még rémisztőbb az egységes környezetvédelmi engedély hiánya. Egy ekkora beruházás alapos kihatással van az egész fővárosra, annak útrendszerére, zaj- és forgalomterhelésére. A környezetvédelmi hatástanulmány döntő és alapdöntéseket megváltoztató megállapításokat tehet. Például azt, hogy biztosítani kell a metró későbbi megépíthetőségét, amit a jelenlegi épülő beruházás kizár, mert cölöpalapjai alá már nem húzható be alagút. Ezért fontosak az alábbiak: „…Jelen eljárás tárgyát képező alperesi építési engedély a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér 2A és 2B terminálok építésére, bővítésére, mólók, valamint új utascsarnok építésére kiadott bontási és építési engedély. Az építkezést egységes beruházásnak kell tekinteni. Az alperes által hivatkozott környezetvédelmi szakhatósági engedély nem egységes környezetvédelmi engedély. A repülőtéren bármilyen beruházás egységes környezetvédelmi engedély birtokában engedélyezhető. A környezetvédelmi hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást szabályozó 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet és mellékletei egyértelműen meghatározzák, hogy a repülőtéri fejlesztés környezetvédelmi hatásvizsgálatra köteles…”

„…Nem tartalmaz az építési engedély egyetlen zaj- és rezgésvédelmi műszaki leírást akusztikai számításokkal alátámasztva, és azt sem, hogy a tervezett kivitelezés megvalósítását követően ezen adatok megfelelnek a hivatkozott rendeletnek. Azt kell megállapítani, hogy bár hivatkozik az építési hatóság a környezetvédelmi hatóság, mint szakhatóság ezen előírására, és úgy tesz, mintha azt betartotta volna, azt nem tartotta be…”

A legszebb az, hogy a privatizációs szerződés melléklete kötelezően tartalmazza egy többszintes parkoló megépítését. Ennek megépítése alól próbál kihátrálni az építtető az építési engedéllyel, vagyis azt, hogy nem költ parkolóra, és ezt az építési engedéllyel próbálja legalizálni, így próbálván eltérni privatizációs szerződési kötelezettségei alól. Pedig a parkolók hiánya már most is kritikus, hát még évi 25 millió utas esetén.

„…A kiadott építési engedély a tervek szerint a jelenlegi állapothoz képest 25 százaléknál nagyobb forgalomnövekedést eredményez. Az elsőfokú építési hatóság ezt úgy gondolja megoldani (P-51-5513/37/2008. számú határozat), hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága KA/7152/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásait veszi figyelembe. Ez a szakhatósági állásfoglalás nem pótolhatja a környezetvédelmi szakhatósági vizsgálatot. E szakhatósági állásfoglalás szerint a létesítmény építését követően a használatbavételi engedélyhez biztosítani kell megfelelő parkolóhelyeket és az ideiglenes használatbavétel és működés megkezdését követően 6-9 hónapon belül mértékadó időszakban elvégzett forgalomtechnikai vizsgálatot kell végrehajtani. Ez a rendelkezés semmiben sem pótolhatja azt az előzetes vizsgálatot, amit az építkezés megkezdése előtt, a már hivatkozott 1995. évi LIII. törvény és az azt végrehajtó 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerint el kell végezni egyáltalán ahhoz, hogy az építési engedély benyújtható legyen. …Miután a környezetvédelmi szakhatóság ezt elmulasztotta, így jogszabálysértő módon lehetővé tette az építési hatóságnak e vizsgálat figyelmen kívül hagyását… E jogszabálysértés önmagában és összevetve a többi törvénysértéssel, alperes másodfokú és elsőfokú határozatait jogszabályellenessé teszik.”

A 2009. április 29-én beadott perirat tehát rámutat arra, hogy az egész beruházás környezetvédelmileg megalapozatlan, nem teljesít olyan alapvető feltételeket, mint a parkolás, és az egész eljárás ellentmond törvényeinknek. Sőt azért, hogy a törvényeinket megkerülve a reptérre engedélyt lehessen adni, inkább a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendeletet módosították. Ha egy ilyen ügy mondjuk Berlinben pattanna ki, széles ívben röpülne az egész kormány. Hihetetlen, hogy egy külföldi magáncég anyagi érdekeiért az egész posztkommunista élcsapat „összetart”, lihegve kiszolgálja a multit, ha kell, törvényt módosít, ha kell, szemet huny szakképzetlen, nemzetbiztonságot veszélyeztető sztrájktörők behozatalán.

Ugyanez a társaság egy magyar cég érdekeiért külföldön vajon mikor szállt síkra? Amikor kilenc ország nagykövetei közös nyilatkozatukban a transzparenciát és korrupciót emlegették, és hazánkat arrogáns hangnemben kioktatták úgymond bonyolult adózásunk és a pécsi vízmű visszavétele miatt, vajon gondoltak-e arra, hogy ők maguk – az arrogáns multik anyacégeinek államai – azok, akik multicégeiken keresztül tapossák sárba törvényeinket, és korrupt módon hazánkban törvények felett állónak képzelik magukat? Hogy maguk generálják azt a korrupciót, amiért aztán atyáskodva időnként megfeddnek minket? És vajon mindezt még meddig tehetik?

Az egész privatizációs eljárást át és felül kell vizsgálni! A reptér-üzemeltetés és a Malév eladása annyira előnytelen volt, annyira átlátszóan a magyar érdekek elárulását jelentette, hogy meg kell és lehet találni azokat a háttérben lévő befolyásoló tényezőket, amelyek nyomán külföldi konkurens kézbe játszották át azokat. A vizsgálat után vissza lehet és kell venni az irányítás és az üzemeltetés jogát Ferihegyen.

Tulajdonunk visszavétele a ma még titkos privatizációs szerződések nyilvánossá tétele és azok szigorú számonkérése után hosszú pereskedést vonhat majd maga után. De repterünk visszafoglalása után már mi fejezzük be az építkezést, és a bevételek a magyar államot gazdagítják. A per pedig akár egy évtizedig is eltarthat.

Még érdekesebb kérdés azonban azoknak a XVII. és XVIII. kerületi lakosoknak a sorsa, akik elszenvedik, szinte a küszöbön aludva a fel- és leszállások, a hajtóműpróbák zajterhelésének és füstgázkibocsátásának kínjait. A generációk óta a reptér tövében élő, több mint húszezer „sorstalan” ember élete és gyors halála senkit nem érdekel. A közmeghallgatások terméketlen vitái gittegyletre emlékeztetnek.

A „hű, de nagy demokraták vagyunk” szemforgató hozzáállása csak olaj a tűzre az egyre elkeseredettebb lakosok körében. Képzeljük el annak a nyomorult helyben lakónak az életét, aki a zuhany alól integet az ismerős pilótáknak, akiknek az arca is kivehető a fölötte 17-20 méterre elsuhanó óriásgép pilótafülkéjéből. A hangágyút a terroristák ellen vetik be, akik enyhén szólva „harcképtelenek” lesznek a szörnyű zajtól. Ugyanez a zaj megrepeszti a családi házak falát, amik leomlanak, mint Jerikó városfala. Az infrahangok az őrületbe kergetnek embert, állatot. Az elégetett kerozin pedig halálos koktél. Minden egyes korty levegő egy-egy lépés a rákbetegség felé.

Jánossy Péter Sámuel, építészmérnök

(folytatjuk)