Kuncze Gábor újabb privatizációkat sürget

Még nem telt el egy hónap az országgyűlési választások óta, de a kormány máris elkezdte az állami vagyon kiárusítását, hogy elfedhesse a költségvetés hiányait. A Mol ugyanis két hete 11 millió darab törzsrészvényt vásárolt meg a magyar államtól mintegy 240 milliárd forintos vételáron. Ezzel alig 1,7 százalékos tulajdonos maradt az állam az egyik legsikeresebb hazai vállalatban. Úgy tűnik azonban, a Mol-részvények eladása messze nem elég a hiány fedezésére, mert az SZDSZ további privatizációkat sürget.

Május 8-án a Mol Nyrt. megvásárolt közel 11 millió darab Mol-törzsrészvényt, amelynek értéke megközelítőleg 238 milliárd forint, ezzel a magyar állam és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) tulajdonában mindössze 1,7 százaléknyi részvény maradt. A vételi ár a hírek szerint a május 8-át megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap átlaga, előzetes számítások szerint 22 005 forint volt. – A Mol tavaly december elején jelentette be vételi opcióját a tízszázaléknyi részvénycsomagra – mondta lapunknak Lázár Mózes fideszes politikus, aki szerint ezt a tíz százalékot meg kellett volna tartania a magyar államnak, mert hiba kiszállni egy nyereséges üzletből. Márpedig a Mol évek óta a leginkább nyereséges magyar cégek közé tartozik. A néhány napja nyilvánosságra hozott eredmények szerint több mint 110 milliárd forint nettó eredményt ért el az első negyedévben a vállalat, ez pedig 48 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatokat. Két évvel ezelőtt a szocialista-szabad demokrata kormány 6500 forintos áron adta el az állami Mol-részvények jelentős részét. Egy évvel később ezek a részvények már kétszer annyit értek, ma pedig 25 ezer forinton jegyzik a Mol-papírokat. Elmondható, hogy a kormány és az illetékes minisztérium rossz döntése miatt az államot, illetve a magyar állampolgárokat ezzel több tízmilliárd forintos kár érte. Az elmúlt héten pedig, nem egészen egy hónappal az országgyűlési választások után, az állam újabb tízszázaléknyi részvénycsomagtól vált meg. A Mol eredetileg két lépcsőben hívhatta volna le az opciót. Az öszszes részvény három százalékát kitevő csomagra tavaly december 10. és 30. között élhetett volna opciós jogával a cég, a többire pedig az idén. Mivel a társaság tavaly nem hívta le az engedélyezett részvénymennyiséget, azt teljes egészében 2006. május 1. és október 27. között tehette meg. Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője egy rádiós műsorban azt mondta, hogy ezzel a lépéssel az állam burkoltan csökkentheti a költségvetési hiányt. Az elemző szerint a Mol azért nem élt korábban opciós jogával, mert a vásárlás előtt csökkentenie kellett a tulajdonában lévő saját részvények számát. Ez áprilisban meg is történt, a Mol ugyanis 8,2 százaléknyi részvényt adott el BNP Paribas Banknak, 5,5 százalékot pedig egy nagy off-shore cégnek. A bank számára több mint 24 ezer forintos részvényáron adta el a csomagot, azaz több mint négyszeres áron, mint amennyiért a magyar állam két évvel ezelőtt értékesítette a részvényeket. Suppán Gergely kijelentette, hogy közvetlenül a költségvetés egyenlegének javítására nem fordítható az összeg, az ilyen forrásból érkező pénzből elsősorban az államadósságot kell csökkenteni. A szakértő úgy véli, bizonyos trükközéssel egyes állami kötelezettségvállalásokat át lehet vállalni ebből a pénzből, így elképzelhető, hogy egyes autópálya-kötvények refinanszírozására fordítja az állam a vételárat, és ezzel burkoltan javíthatja a költségvetés helyzetét. A most megvásárolt 10 százaléknyi részvénycsomaggal a Mol-menedzsment által felügyelt részesedés nagysága majdnem eléri a 24 százalékot. Az újabb Mol-papírokat azonban a társaság 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el, pénzügyi befektető azonban megveheti az értékpapírokat. Mindezzel a kivásárlással az ÁPV Rt. és az állam birtokában jelenleg alig 1,7 százaléknyi Mol-részvény maradt. Egy tavalyi kormányhatározat szerint – a belföldi kisrészvényesi tulajdon növelése miatt a nyilvános értékesítésről az ÁPV Rt. megfelelő időben tájékoztatást fog adni – kisbefektetők jegyezhetik ezeket a részvényeket. Oravecz Péter, az Ápv Rt. szóvivője lényegesnek tartja, hogy az arany részvény, hivatalos nevén szavazatelsőbbséget biztosító részvény, a privatizációs törvény mellékletében foglaltak szerint, az ÁPV Rt. tulajdonában marad ezt követően is. Ez azt jelenti, hogy ha a maradék 1,7 százaléknyi részvényt is megvásárolják, ez akkor is kötelezően az állam tulajdonában meg fog maradni. Lázár Mózes szerint nagyon szükséges lehetett az államkasszába a Mol-részvények eladásából származó 240 milliárd forint, ha a választások után ilyen sürgősen meg kellett válni tőle. Ezt támasztja alá az is, hogy Kuncze Gábor egy televíziós műsorban sürgette az állami alapfeladatok ellátásához nem szükséges vagyontárgyak eladását. Az SZDSZ elnöke ezek között említette a MÁV-ot, a Szerencsejáték Rt.-t és a Volánt. (knasz)