Rétvári Bence: a mi emberképünk erős identitásra épül

Rétvári Bence a város önkormányzatának ünnepi közgyűlésén, a városi kitüntető címek átadásán egyebek mellett arról beszélt, hogy „mi, magyarok egy nemzet és nem egy nemzetiség szeretnénk maradni” 1100 éves büszke nemzetként. „Nekünk nincs mit szégyellni a történelmünkben”, mindig „csak azt akartuk, hogy minden birodalom vagy minket körülvevő állam hagyja, hogy a saját munkánk eredményeiből tudjunk gazdagodni” – tette hozzá.

Az államtitkár arra is kitért, hogy sokan évtizedek óta csak legyintenek a magyar egészségügyre, kórházakra, mint ami a teljes összeomlás szélén áll, az utóbbi időszak azonban nem ezt bizonyította. Míg más országokban valóban összeomlott az egészségügy, nem tudtak sokaknak ellátást biztosítani, addig Magyarországon nagyon gyorsan átalakították a kórházakban az ellátást, mindenkinek jutott lélegeztetőgép, mindenkit el tudtak látni még a legdrágább gyógyszerekkel és kezelésekkel is.

Magyarország átoltottságban a világ élvonalába került azzal, hogy már májusban átlépte ez az arány az ötven százalékot – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A politikus gratulált Zalaegerszeg eredményeihez, külön kiemelve a csúcsteljesítményt jelentő ZalaZone járműipari tesztpályát, ami a jövő technológiáját hozza el. Hosszan sorolta a zalai megyeszékhelyen zajló, mintegy 200 milliárd forint értékű fejlesztéseket azzal, hogy mindezek az itt élők szorgalmát dicsérik.

„Nem kívánhatunk mást, mint hogy az emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni”, ezért fontosak a nagyvárosok, a kisvárosok és a falvak fejlesztési programjai. Minden határon túli magyarnak is joga van a saját szülőföldjén boldogulni, saját nyelvén tanulni és élni, az ottani magyar közösség részeiként megmaradni – fejtegette Rétvári Bence.

Hozzátette, hogy a Hungary Helps program ugyanakkor a még távolabbi embereken segít, akiknek a térségében háború tör ki vagy más körülmények kényszerítik lakóhelyük elhagyására. Több tucatnyi országban közel 100 ezer embernek tudott Magyarország közvetlen vagy közvetett segítséget adni ahhoz, hogy visszatérhessen szülőföldjére.

Rétvári Bence jelezte: a Kárpát-medencében ma a magyar a legerősebb nemzet katonai, kulturális vagy éppen gazdasági értelemben egyaránt. „Számunkra büszkeség az is, hogy az elmúlt évszázadokban az egykor itt élt nemzetek fiai közül hányan akartak magyarrá válni, mert úgy érezték, hogy magyarként többek lesznek.”

Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint Zalaegerszeg nagyon szép fejlődési pályára állt. Kiemelte az év végére megépülő tesztpályát, a várost az M7-es autópályával összekötő gyorsforgalmi utat, vagy a leendő a harcjárműgyárat, logisztikai központot, lazacfarmot, uszodát és múzeumot. „Ezekre még az ellenzék is boldogan bólint, mert olyan települést építünk, ahol jó élni és dolgozni”.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester felidézte, hogy Zalaegerszeg egy 600 évvel ezelőtti, 1421-es oklevélben szerepel először mezővárosként, latinul oppidumként, ami a középkorban már egyfajta önkormányzatiságot is jelentett. Zalaegerszeg fejlődött, gyarapodott, 1732-től pedig, a vármegyeháza felépítésével hivatalosan és végleg is Zala megye székhelye lett.

A városvezető ügy vélekedett: Zalaegerszeg eredményességének titka az, hogy „nem önmagunkért dolgozunk, hanem a közösségért, egymásért, a közös álmaink megvalósításáért”. Zalaegerszeg egy olyan élő közösség, „ahol a mindennapjaink során számíthatunk egymásra bajban és örömben egyaránt”.

Az ünnepi közgyűlésen Zalaegerszeg posztumusz díszpolgárává avatták a 2012-ben elhunyt Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművészt. Pro Urbe díjban részesült Bérces Edit ultramaratoni futó, világcsúcstartó, világ- és Európa-bajnok, valamint Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója.