Rétvári Bence: A szociális törvény kiállta az idő próbáját

Rétvári Bence a Károli Gáspár Református Egyetem 30 éves a szociális törvény, 30 éves a Károli címmel rendezett konferencián azt mondta, olyan szellemiségű törvényt kellett megalkotni, amire addig nem volt példa, és egy olyan szociális rendszert „kínálni”, amely abban érdekelt, hogy lehetőségeihez képest az egyén saját magát hozza helyzetbe. A politikus szerint a törvény megalkotásakor fontosnak tartott alapvető elvek ma is fennállnak. Mint mondta, vannak olyan rendszerek, amelyek a „segélymaximalizálásra” építenek, és vannak olyanok, amelyek abban segítenek, hogy a rászorulók a segélynél jobban éljenek, és a munkára ösztönöznek.

Rétvári Bence kitért arra, hogy akkor jó egy szociális rendszer, ha az az emberek elvárásaival minél nagyobb mértékben egyezik. Az egyértelmű – mondta -, hogy az emberek elsősorban a természetbeni támogatásokat tartják célzottabbnak és igazságosnak. Ezért volt fontos a természetbeni támogatások kiszélesítése és növelése, kezdve az iskolatejprogramtól a szociális étkezési és táboroztatási támogatásokon át az ingyenes tankönyvek rendszeréig – ismertette.

Rétvári Bence ide sorolta a rezsicsökkentés intézményét is, amit szavai szerint szintén célzott segítség a rászorultaknak. Az államtitkár fontos előrelépésként értékelte a gyermekek otthongondozási díjának emelését, ami tíz évvel ezelőtt még 37 ezer forint volt, napjainkban pedig már 266 ezer forint. Nőttek a szociális ráfordítások és emelkedett az ágazatban dolgozók alapbére is – jelezte.

Az elmúlt bő évtizedben követett szociális modell sikeres, és bevált, mert a szegénységet nagyobb léptéken szorította vissza, mint egyéb európai rendszerek – hangoztatta Rétvári Bence. Hozzátette: Magyarország a társadalmi különbségek leküzdésében a jobban teljesítő országok közé tartozik. Ez a különbség nagyobb azokban az országokban, ahol a migránsok „széthúzzák ezt az ollót”.

Ismertetése szerint míg 2015 óta az Európai Unióban 31 százalékkal csökkent a rászorulók száma, addig Magyarországon 49 százalékkal. A legnagyobb csökkenés a fiataloknál és a gyerekeknél látható. Az idősek körében 10 százalék alá csökkent az anyagi nélkülözésben élők aránya. Az államtitkár közlése szerint ezt úgy érte el Magyarország, hogy közben lezajlott egy világjárvány, kitört egy háború és egy „szankciós válság”.

Rétvári Bence megfogalmazása szerint a törvényi keret száraz, de az, aki a másik ember szemébe néz, egy méltó emberi lépést tesz, a másik ember mindennapjaiért tesz sokat.

Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár egyfajta iránytűnek nevezve a törvényt arról beszélt, hogy az „a társadalmi változások törvénye”, hiszen a sokrétű szociális biztonságot körülíró jogszabály a társadalmi változások mentén alakul. Úgy fogalmazott, hogy a szociális törvény harminc évvel ezelőtti megalkotása „szegletkő” volt, az emberi, közösségi kapcsolatok megerősítését szolgálja.

Fülöp Attila elmondta, szociális területen 106 ezren dolgoznak, és a jövő évi költségvetésben erre a területre 1300 milliárd forint jut, szemben a 2010-es 325 milliárd forinttal. Az államtitkár szerint a szociális területre az egyházak és a civil szervezetek bevonása innovációt, plusz hozzáadott értéket jelentett a rászorultaknak. Az ellátások több mint 50 százaléka valamilyen egyházi fenntartóhoz tartozik – jegyezte meg, hozzátéve: ezt az együttműködés erősíteni kell. Kitért arra is, hogy elkezdődött az együttgondolkodás a szociális és egészségügyi ágazat között, ami hosszú távon az ellátottaknak még jobb minőségű szolgáltatást nyújt.

Mészáros József, a Károli egyetem gazdaságtudományi, egészségtudományi és szociális karának dékánja arról beszélt, hogy a képzésben e három tudományágban rejlő szinergiákat szeretnék kihasználni. „A segítő, gondoskodó ágazatok mindig értékelkötelezettek, így az egyetem is arra törekszik, hogy jól képzett szakembereket bocsásson útnak, akik világos értékek mentén tudnak segíteni felebarátaiknak” – mondta a dékán.