Rétvári Bence a program „szakmapolitikai környezetéről” tartott előadásában elmondta, a szeretetszolgálat olyanokon segített az elmúlt három évben, akik nagyon hátrányos helyzetben voltak, akik az „élettől kevesebb segítséget kaptak”.

Hirdetés

A projekt azért tudott hiteles lenni, mert a szakemberek ott éltek a nyomornegyedekben és a cigánytelepeken, kiépítették a bizalmat a rászorulókkal, majd így tudtak személyre szabott segítséget nyújtani – fogalmazott az államtitkár. A karitatív szervezet a program megvalósítására 911,18 millió forint uniós támogatást nyert el.

Rétvári Bence örömtelinek nevezte, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „nem távolból próbált a célszemélyek mellé állni”, hanem jelen voltak az életükben, és így nyújtottak reményt , hogy van kitörés a szegénységből. Piacképes tudást, biztos lakhatást, stabil munkahelyet igyekeztek „előteremteni” számukra. Hozzátette: érezhették a határon túl élők is, hogy bármely állam fennhatósága alatt éljenek is, akadnak olyanok, akik kinyújtják feléjük a karjukat.

A Fejér megyei településen rendezett konferencia közben tartott sajtótájékoztatón az államtitkár az Eurostat adatait idézve kijelentette: a kormány szociálpolitikai lépései – főként a „segély helyett munka” törekvés – jelentősen csökkentették a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát. 2010 óta a 18 év alattiak esetében ez a harmadára, a 18-64 év közöttieknél 23-ról 7,5 százalékra, a 65 év felettiek körében 16-ról 6 százalékra csökkent. Szintén az Eurostat statisztikája mutatja, hogy egy váratlan kiadás 2010-ben a magyar családok háromnegyedét váratlanul érte volna, mára ez egyharmadközelire csökkent – jegyezte meg.

Korábban írtuk

Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy több, határokon átnyúló felzárkóztató program indult, ők kettőben vettek részt, egy egészségügyi fejlesztő programban és a most zárult társadalmi felzárkóztató programban. Fontos küldetésüknek nevezte, hogy a rászoruló közösségek mindvégig érezték a reményt, és azt, hogy „értékes tagjai a nagy magyar egésznek”.

Megjegyezte, saját jelenléti programjukon alapult a projekt, amelyet „átvittek a piros vonalon túlra”, hogy az anyaországi tapasztalatokat a határon túl is kamatoztathassák. Mint mondta, nem konferenciákat és oktatásokat szerveztek, hanem hathatós segítséget nyújtottak a legszegényebb rétegeknek.

A kiosztott sajtóanyag szerint a hazai szakmai tudást is gyarapító felzárkóztató program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítségével valósult meg, négy-négy erdélyi és magyarországi települést érintett.

A projekt során „testvértelep” rendszert alakítottak ki, erdélyi településeket kapcsoltak össze területi és szociális helyzetet tekintve hasonló hazai helyszínekkel, ahol évek óta eredményesen működik a Jelenlét program. Szatmárnémeti egy jellegzetes tömbházát a veszprémi „pokoli toronyként” ismert toronyházzal, Kisiratost a hevesi Tarnaboddal, Sepsiszentgyörgy Örkő városrészét Tatabánya Mésztelep nevű szegregátumával, Bihardiószeg peremkerületét pedig Miskolc Lyukó-völggyel állították párba. A nyolc helyszínen összesen több mint 17 ezer hátrányos helyzetű ember él.

A magyarországi településeken már működő programokat egészítették ki többek között nőknek és fiatalok szóló prevenciós foglalkozásokkal, munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő információs szolgáltatással. Erdélyi helyszíneken jelenlétpontokat alakítottak ki, ahol szociális ügyintézésre, mosásra és fürdésre is van lehetőség, valamint elsősegélypontok jöttek létre, ahol egészségügyi és lelki támogatást is kérhetnek a családok. Emellett tanoda jellegű délutáni foglalkozások, ifjúsági és gyermekprogramok indultak, és mozgó játszótér járta a településeket – írták.