Rétvári Bence: Nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót

Szerző: Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője

Közel tíz év után sem született megoldás uniós szinten az illegális bevándorlás megfékezésére: évente több százezren jutnak be Európába ellenőrizetlenül, magyar példára sorra húzzák fel a határkerítéseket a frontországok, és a korábban bevándorláspárti országokban egyre hangosabbá válnak a migrációellenes hangok. A magyar kormány álláspontja viszont 2015 óta változatlan a kérdésben:

„megvédjük a törvényeket és megvédjük a déli határt”

– összegezte Rétvári Bence miniszterhelyettes, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MCC Migrációkutató Intézet (MKI) szerdai könyvbemutatóján.

Az intézet Guarding the Gates of Europe – The Hungarian Approach to Migration címmel jelentette meg legújabb, angol nyelvű kötetét, reagálva az olyan nyugat-európai vádakra, amelyek szerint Magyarország migrációs politikája „bevándorlásellenes”, „idegenellenes” és „embertelen”. A könyvben temérdek fotó illusztrálja a migrációs helyzetet, vannak olyanok is, amelyeken fegyverek vagy éppen felfegyverzett bevándorlók láthatók.

Noha a könyv egészen a honfoglalás koráig visszatekint a migrációs trendek ismertetésében, középpontjában a 2015-ös migrációs válság és következményei, valamint az arra adott válaszok állnak. Magyarország kerítésépítési projektjét akkoriban számos bírálat érte, ám az elmúlt évek során bebizonyosodott, nem az jelenti a megoldást, ha az uniós tagállamok befogadnak minden érkező harmadik országbelit. Márpedig az európai migrációs paktum éppen a migrációt népszerűsíti, valamint olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel nem minden tagállam ért egyet, mint például a bevándorlók kvótarendszer szerinti elosztása. Hazánk példája megmutatta, ha egy tagállam nem ért egyet a közös uniós politikával, annak következményei lesznek. Rétvári Bence egyenesen felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra (800 milliárd forint) büntette Magyarországot, mert nem hajtja végre az előírt intézkedéseket.

– A bírság igazságtalan, hiszen nekünk kell fizetni azért, mert megvédjük magunkat, miközben nekik kellene fizetni azért, mert megvédjük az Európai Uniót – fogalmazott az államtitkár. Felszólalásában egyúttal bemutatta azokat a módszereket, amelyekkel a migránsok megpróbálnak bejutni az EU területére. Az egyik leggyakoribb közülük, hogy az illegális bevándorlók naplementéig megbújnak a határmenti területeken, majd átvágják a kerítést. Mire a határőrök odaérnek, addigra visszabújnak rejtekhelyeikre, és pár órával később – kihasználva, hogy a kerítésjavítás több órát vesz igénybe – átsurrannak a határon. Beszélt egyúttal arról is, hogyan történik az embercsempészek kifizetése: jellemzően részletekben fizetik ki a megfelelő összeget azt követően, hogy elérkeztek útjuk megadott állomására. Hozzátette: ezért van az, hogy általában útlevél nélkül, de mobiltelefonnal érkeznek a bevándorlók. Az igencsak veszélyes módszerek egyébként az embercsempészek között is terjednek, Rétvári Bence elmondta, gyakran előfordul, hogy a bandák egymás migránsait elrabolják, majd váltságdíjat kérnek tőlük, ezzel is bizonyítva, ha őket választják, biztonságban elérik úticéljukat.

Az uniós migrációs paktum viszont aligha jelent megoldást az illegális bevándorlásra, Marsai Viktor, az MKI igazgatója ismertette, az új paktum a kérelmek határ menti elbírálását írja elő, és a tranzitzónákhoz kísértetiesen hasonló intézményrendszer felállítását követeli meg. Kiemelte, Magyarországnak egy nyolcezer ember befogadására alkalmas intézményt kellene felállítania, ami a gyakorlatban azt jelenti, évente 32 ezer kérelmet kellene hazánknak elbírálnia – tekintve, hogy az elbírálás maximális ideje három hónap. Rámutatott egyúttal arra is, az illegális bevándorlók feltartóztatását célzó kerítésépítések megítélése sem egységes. Míg a magyar építési munkálatok heves bírálatokat váltottak ki, a spanyol, lengyel és finn határkerítéseknek koránt sincs akkora visszhangja. Utóbbiak kapcsán a szakértő úgy fogalmazott, „vannak jó kerítések”.

A panelbeszélgetés során szóba került a Magyarországot is magába foglaló nyugat-balkáni migrációs útvonal, amely azután került a figyelem középpontjába, hogy kiderült, a déli folyosón áramlottak be Franciaországba a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadás résztvevői. A migráció így már temérdek biztonsági fenyegetést is jelzett Európára nézve. Az elmúlt években viszont a magyar–szerb együttműködés során sikerült csökkenteni az illegális forgalmat a két ország között. Sayfo Omar, az MKI kutatási vezetője közölte, idén a tavalyi évhez képest már 74 százalékkal csökkent a határsértők száma. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a migrációs motiváció okai továbbra is fennállnak, így fokozódhat a migrációs nyomás a következő időszakban. Kiemelte továbbá, hogy a nyugat-európai országok migrációs politikájában éles váltás tapasztalható, egyre több kormány kezdte meg a menekültkérelmi eljárások kiszervezését unión kívüli országok területére. Például Olaszország Albániával kötött megállapodást, ám koránt sem egyszerű a helyzet olyan országokkal, mint Szíria vagy a tálibok vezette Afganisztán, amelyek a tíz évvel ezelőtti trendekhez hasonlóan továbbra is a fő kibocsátó államok.