Révész Máriusz szerint számos feltételt kell ahhoz teljesíteni, hogy Magyarország a kormány terveinek megfelelően rövid időn belül a legélhetőbb országok egyike legyen. Fontos kérdés ebből a szempontból, hogyan tölthetik el a szabad idejüket az itt élők, milyen lehetőségek közül választhatnak belföldön. A horgászat a legfontosabb szabadidős elfoglaltságok közé tartozik, hiszen tartalmas és hasznos, egészségvédő rekreációs tevékenység – fogalmazott.

Hirdetés

Az államtitkár a 2010 óta elért eredmények közül kiemelte az orvhorgászat elleni küzdelemet, a kereskedelmi célú halászat betiltását a természetes vizeken, a horgászokmányozás digitalizációját és az őket érintő közfeladatok átadását a horgászok számára, amihez forrásokat is biztosított a kormány. Ahhoz viszont, hogy a horgásztársadalom továbbra is sikeresen működhessen, célokat kell kijelölni, miképp a kerékpáros és vízi turisztikai stratégiában is megvalósult – mondta Révész Máriusz, aki bízik abban, hogy ezek ismeretében a támogatások a lehető legjobban hasznosulhatnak, az uniós források birtokában a fejlesztésekhez szükséges összeg is rendelkezésre áll majd, a horgászturisztikai stratégia pedig hamarosan a kormány elé kerül.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda képviseletében Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, hogy a horgásztársadalom az eddigieknél is nagyobb eredményekre lehet képes, ügyeiket ezért folyamatosan a nyilvánosság középpontjában kell tartani. A folyamatok az eddigiek alapján jó irányba haladnak, a miniszterelnök munkaszervezeteinek részvétele pedig azt üzeni, hogy ezt a területet a kormány kiemelten kezeli – tette hozzá.

Szűcs Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökként üdvözölte, hogy a turisztikai stratégiák rendszerébe a horgászok is bekapcsolódhattak. A kitartó munkával létrejött horgászstratégia összefogás eredménye, elkészítésében több mint 550 horgászszervezet vett részt, azt csaknem 4500 horgász véleményezte – közölte.

A jelentős intézményhálózattal és történelmi hagyományokkal rendelkező Mohoszt 2010 után „szinte a nulláról” sikerült újjáépíteni, 37 közfeladattal együtt megkapta a horgászvizek kezelését és az ehhez szükséges forrásokat, napi szinten működik együtt a vízügyi szervezetekkel és az érintett vagyonkezelőkkel. A szövetség korábbi, évi 20-30 millió forintos költségvetése mostanra elérte a 2-3 milliárd forintot, és mintegy 800 ezer tagjával Magyarország legnagyobb civil szervezeteként működhet – mondta Szűcs Lajos.

Az Agrárminisztérium (AM) halgazdálkodási és halvédelmi szakreferense többek között a képzettség és a szakmai felkészültség jelentőségét emelte ki. Poór Csaba szerint a horgászok számára azért fontos a tájékozottság, hogy a tevékenységük hosszú távon fenntartható maradjon gazdasági és ökológiai szempontból is. A halgazdálkodóknak ugyancsak szükségük van a tudásuk fejlesztésére, hiszen felelősségük van a természeti erőforrások fenntartásában és hasznosításában – tette hozzá.

Korábban írtuk