Reynders: az EU elkötelezett a jogállamiság magyarországi megvalósulása mellett
Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy a jogállamiság Magyarországon is megvalósuljon, amit világosan mutatnak az eddig meghozott, példa nélküli, Magyarországot érintő költségvetési intézkedések – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén szerdán.
Reynders a jogállamiság és az alapvető jogok állítólagos magyarországi megsértésével, valamint a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós forrásokról tartott EP-vitán elmondta, az uniós bizottság folytatja az eszmecserét Magyarországgal, hogy szavatolja az összes szükséges reform végrehajtását, hogy az ország megfeleljen minden megkövetelt kritériumnak.
A számos előrelépés ellenére az Európai Bizottság vonatkozó értékelése akkor készül el, amikor Magyarország benyújtotta első folyósítási kérelmét azt követően, hogy teljesítette a helyreállítási alap forrásainak lehívását lehetővé tevő, megkövetelt szupermérföldkövekre vonatkozó követelményeket – húzta alá az uniós biztos.
Johannes Hahn költségvetési uniós biztos azt emelte ki, hogy az uniós bizottság folyamatos kapcsolatban áll Magyarországgal és értékeli a 27 szupermérföldkő teljesítésére vonatkozó magyar javaslatokat. A követelések teljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország hozzáérhessen az alap forrásaihoz – mondta.
Amennyiben Magyarország megfelelő módon végrehajtotta a feltételességi mechanizmus keretében előterjesztett korrekciós intézkedéseket, és megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartája feltételeinek a programok végrehajtása során, lehetővé válhatnak a kifizetések – mondta az uniós biztos.
Sophie in ‘t Veld holland liberális EP-képviselő felszólalásában azt mondta, nem szabad „pódiumot biztosítani” Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztség betöltése révén.
Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő szerint az EP-nek el kell gondolkodnia azon: megengedhető-e, hogy a magyar kormány határozza meg fél éven át az Európai Unió napirendjét.
Malin Björk svéd baloldali EP-képviselő szerint romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon, és képtelenségnek nevezte, hogy Magyarország álljon a tanács soros elnöksége élén.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő hangoztatott véleménye szerint nem engedhető meg, hogy az EU átadja a soros elnöki tisztséget Magyarországnak, ahol – mint mondta – rendeleti kormányzás van, ahol nem zajlanak „normális” demokratikus folyamatok.
Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés (FN) európai parlamenti képviselője azt mondta, az uniós tanács elnöki tisztségének elvételére irányuló javaslat Magyarországot és a magyar népet alázza meg. Akik azt mondják, hogy a szerződéseket védik, maguk sértik meg azt. Ez a totalitárius megközelítés nem elfogadható – jelentette ki a politikus.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában azt mondta: az EP néhány „szélsőséges, kontrollt vesztett” képviselő foglyává vált, akik „éjt nappallá téve” Magyarországot támadják. Azzal, hogy most az uniós tanácsi elnökséget akarják elvenni az országtól, durván megsértik az uniós jogot és az uniós szerződést – emelte ki.
A képviselő szégyenletesnek nevezte, hogy ebben a törekvésben részt vesznek a magyar baloldali EP-képviselők, aki azért áskálódnak, hogy a magyar emberek ne juthassanak hozzá a nekik járó forrásokhoz.
„A magyar egy szabad és független nemzet, mely maga dönt a saját útjáról. Az Európai Parlament pedig nem felettes szerve az országnak” – jelentette ki a fideszes politikus.
Hölvényi György, az az Európai Néppárt-KDNP EP-képviselője „gátlástalan politikai cinizmusnak” nevezte, hogy az előrelépések ellenére az EP képviselői azt követelik, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, és – mint mondta – a „politikai mélyrepülésben” magyar társakra is találtak.
„Úgy tűnik, mindig vannak olyan politikusok, akik Magyarországot használják fel politikai ismertségük növelésére” – fogalmazott Hölvényi, majd hozzátette: Magyarország sok mindent kibírt, ezt is ki fogja bírni.
Molnár Csaba, a DK (Demokratikus Koalíció) európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a „jogállamiság leépítése és a tömeges korrupció” egyebek mellett a fizetések és nyugdíjak értékvesztéséhez, az infláció és az árak emelkedéséhez, az oktatás és egészségügy leépüléséhez és a szabadság csorbításához vezetett Magyarországon. Amikor az emberek szabadságjogok híján nem tudják megvédeni magukat, akkor elveszik az emberek jólétét is. Ez történik ma Magyarországon – mondta a politikus.
Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője hangoztatott véleménye szerint a magyar kormány hosszú ideje nem hajlandó betartani az Európai Unió játékszabályait, amivel az egész nemzetnek súlyos károkat okoz. A politikus azt kérte, hogy az Európai Bizottság az uniós pénzekért cserébe követelje meg a magyar kormánytól a pedagógusokat „rabszolgasorba taszító” státustörvény eltörlését, béreik 50 százalékos emelését, és a magyar oktatás átfogó reformjának megkezdését. Az uniós pénzek folyósítának egyedüli akadályozója a magyar kormány – tette hozzá az EP-képviselő.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője azt mondta: megérti azokat, akik nem akarják Orbán Viktor miniszterelnök „oligarcháit pénzelni”, ugyanis a Magyarországra küldött támogatásokat „az Orbán-rendszer szétlopja”.
„Létezik egy normális Magyarország is, amelyet önkormányzatok, civil szervezetek és dolgozó emberek alkotnak” – fogalmazott. Juttassák el a nekik járó forrásokat közvetlenül, ne vonják be a pénzek elosztásába az Orbán-kormányt, és ne adjanak neki támogatást – jelentette ki. Az EU támogassa a magyar embereket, mert a támogatás nekik jár – tette hozzá Gyöngyösi Márton.
